Tudományos rakott krumpli

Ma rakott krumplit készítettem (nagyjából ezt a tejszínes változatot) és a tojás pucoláshoz felhasználtam az alábbi videóban látott ötletet:) Anyósom küldte pár nappal ezelőtt...és tényleg működik, persze jó keményre voltak főzve a tojások:D

Az alábbi krumplis dolgot már régóta ismertem, de ezt nem vettem be, mert bőven volt ideje kihűlni, na meg a jeget is mindig elfelejtem:P

Csirkebontás

Sógornőm küldte a videót. Mivel témába vág és mivel tetszett gondoltam megosztom és ezzel magamnak is lementem:)

2011. évi munkanap áthelyezések

Már-már szokásosnak mondható bejegyzésünk a munkanap áthelyezésekkel kapcsolatosan. A naptárban pirossal a munkaszüneti napok, szürkével a rendkívüli munkanapok. Alatt pedig a hivatalos háttér a Magyar Közlönyből.

 

Inzulinrezisztencia – diéta

Amikor megtudtam, hogy ez a problémám (még csak a terheléses cukorvizsgálat eredményével a kezemben - amihez természetesen inzulinértékek is tartoztak, lévén anélkül nehéz lett volna az IR - alias inzulinrezisztencia - diagnosztizálása), akkor rögtön nekiugrottam a netnek, hogy megtaláljam, milyen diétát is kell követni....hát-hát csak kb. lettem okos. Meg hát nyilván minden eset valamilyen szinten egyedi és akkor még azt gondoltam, hogy a diéta is valamilyen szinten egyedi. Ahogy már említettem, a Mensmentisben, ahol végülis az endrokrinológussal, majd később a dietetikussal találkoztam elég sokára sikerült időpontot kapni, így első körben maradt a neten talált diéta leírás (és a korábbi nődoki által felírt gyógyszer). Aztán megtapasztaltam, hogy a diétás oktatás aranyos, de ha az ember ésszel tudja használni az internetet, akkor nem sok újat tudnak mondani. Na de a lényeg, a diéta miben léte...mert nyugodtan elférnek itt is az okosságok.

A szénhidrátok csoportosítása a kiinduló pont, lényegében az egész diéta erre épül.

Ami még fontos és hasznos lehet GI (glikémiás index...és most nem a divatnak megfelelő diéta szempontjából), bár erről a diétás oktatáson kevesebb szó esett….mondjuk azt gondolom, hogy viszonylagos felkészültségünkkel, eléggé megzavartuk a dietetikus lányt. Szóval GI jelentése és jelentősége (az okosságok egy cukorbetegségről szóló papír alapú füzetecskéből):

A vércukor szintjét legjobban a szőlőcukor (glükóz) emeli ezt követi a malátacukor (maltóz), a répa-, vagy nádcukor (szacharóz), a tejcukor (laktóz), és a sor végén áll a gyümölcscukor (fruktóz). A cukrok nagyobb hányada a szőlőcukornál lényegesen kisebb mértékben emeli a vércukrot, másrészt viszont a korábban diétás célra leginkább ajánlott, keményítőt tartalmazó élelmiszerek többsége jobban emeli a vércukor szintjét, mint maga a répacukor. Egy új fogalom került be a köztudatba: ez a glikémiás index, amely egy viszonyszám, és a szénhidrát tartalmú élelmiszerek a szőlőcukorhoz illetve a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukorszint-emelő képességét értjük. A glikémiás index szempontjából nemcsak a táplálékfajta, hanem elkészítésének módja is jelentőséggel bír. Például a sült krumpli és a burgonyapüré glikémiás indexe nem egyforma. Mivel a sült burgonya elkészítése során olajat vesz fel, ami a szénhidrát felszívódását lassítja, ezért ennek a glikémiás indexe alacsonyabb, mint a burgonyapüré glikémiás indexe. A magas glikémiás indexű tápanyagok lehetőleg kerülendők pl. a méz, burgonyapüré, főtt burgonya, rizspehely és kukoricapehely vagy a cukrozott üdítő italok. Igen alacsony glikémiás idexűek, ezért fogyasztásuk kifejezetten ajánlott pl. lencse, bab, borsó, saláták, cékla, paprika, retek, dió, görögdinnye, meggy, eper, málna, stb.

Maga a diéta az én esetemben simán az ételek szénhídrát (CH) tartalmára, illetve felszívódási tempójára épül, s erősen hasonlatos a neten megtalálhatóhoz, ami 5x160gCH, vagyis napi ötszöri étkezés, összesen 160g szénhidrát bevitel, lehet esetlegesen része egy 6. étkezés is, akkor a vacsora 10 g lassúval kevesebb kell legyen. Az elosztást tekintve:

Reggeli (7-8 óra körül): 30 g lassan felszívódó szénhidrát

Tízórai (10 óra körül): 20 g szénhidrát: 10g lassú + 10g gyors

Ebéd (12-14 óra körül): 50 g lassú

Uzsonna (15 óra körül): 20 g gyors

Vacsora (19-20 óra körül): 40 g szénhidrát: 30 g lassú + 10 g gyors

Utóvacsora (22 óra körül…lefekvésig még legyen min. fél óra!): 10 g lassú

Az időpontok nem kőbevésettek, kb. három óránkénti étkezés a javasolt. Nyilván ennek megfelelően kell rugalmasan kezelni mindegyik étkezés időpontját.

/A dietetikustól kapott anyagok, illetve az azóta begyűjtött ez+az megtekinthető (volt a google driveban, de leszedtem, mert az évek során azért sok minden változott) - Ha a későbbiekben még kapok/találok ilyen okosságokat, akkor azokat is fel fogom tölteni./

S nem csak a diétáról beszéltünk, hanem a mozgásról is, hogy elengedhetetlen, mert anélkül nem megy. Heti háromszori 45 perces pulzus emeléssel járó (aka kardió) mozgást javasolt a dietetikus. Mozgás után pedig azonnali fogyasztásra 10 g gyors szénhindrátot, amit nem kell a napiba beleszámolni (ő konkrétan azt mondta, hogy 2 dl 100% -os gyümölcslé pl ideális erre a célra, bár, ha hihetünk a doboznak, akkor az azért több /hohes C mild juice 100% naracsnléből pl 18 g Ch a 2 dl/).

Nos a diétánál a táblázatok átolvasása után nekem, nincs túl nehéz dolgom, egyrészt elég jó a szemmértékem, másrészt amúgy sem ettem nagy adagokat, bár kénytelen leszek a mérleget is előszedni egy időre, mert a dietetikusnak megígértem, hogy ezentól feltüntetem a receptek mellett a szénhidrát tartalmat is...így hát igyekezni fogok ezzel is. Mozgásnak azonnal felöltött bennünk a fallabda, de aztán elvetettük a heti háromszori ötletet, mert viszonylag ritka az olyan hét, amikor tényleg el tudunk jutni háromszor, illetve, amikor jártunk ilyen gyakorisággal megállapítottuk, hogy nagyon sok időkiesés, így inkább valami otthon űzhető sportot kerestünk, ami mind a kettőnknek megfelel. Próbáltuk már a szobabiciglit…nem vált be, szobainas lett belőle első körben nálunk, most már anyósomnál:P Aztán jártunk futni, szabadba is, meg edzőterembe is…ismét megállapítottam, hogy ez nem az én sportom. A Decathlonban azonban egy nagyon kedves és segítőkész eladóval futottunk össze és ő elmondta, hogy amit mi keresünk az az elliptikus tréner…magunkra hagyott a teljes kínálattal és azzal, hogy próbáljuk végig mindegyiket, aztán visszajön és beszélgetünk ismét. Nem kellett sokat győzködni, néhány mozdulat után tényleg éreztük, hogy ez lesz a nyerő. Így immár egy hete boldogan tekerünk minden este mind a ketten a gépegységen. 15 perccel kezdtünk, most már 20nál tartunk egy piramis formájú programon, ami azért figyeli a szívverést, s erősen csipogva jelzi, ha túl magas, vagy éppen túl alacsony. Tökéletes mozgásformának látszik, leizzadunk, de nem untakozunk, mert közben remekül lehet tv-t nézni, zenét hallgatni:) Jövő héttől ismét emeljük a szintidőt. Én a magam részéről a napi 30 percig szeretnék eljutni (nyilván, ha már kevésnek érzem, akkor a nehézség fokozásával spékelve), KáeM még nem mondta, hogy naponta maximum meddig szeretne eljutni

Inzulinrezisztencia - általánosságok

Gondolkodtam rajta, hogy írjak-e róla, de mivel egyrészt nagyban érinti az étkezésünket, másrészt pedig elég sokakat érint a probléma, hát úgy gondoltam nem árthat. Szóval akkor az IR, aka inzulinrezisztenciáról néhány okosság a mensmentis oldaláról, Dr Tűű Lászlótól. 

Mi az inzulinrezisztencia?

Inzulin rezisztens állapotban az adott inzulin jelre bekövetkezõ válasz a célsejtek részérõl csökken, azaz csökken a szõlõcukor felvétele a sejtekbe, tehát nõ a vércukor-szint. A szervezet ezt a válaszcsökkenést az inzulin jel nagyságának emelésével tudja korrigálni, tehát az inzulin termelése fokozódik. Kialakul az inzulin rezisztenciához kapcsolódó állapot, melyet hyperinzulinémiának nevezünk, és jellemzõje a jelentõsen megemelkedett inzulin szint a vérben.

Milyen gyakori az inzulinrezisztencia ?

Az érintett egyének pontos száma nem ismert, mivel kevés tünettel járó, lappangva kialakuló betegségrõl van szó és szûrési program sem folyik felderítésére. A már kialakult cukorbetegség esetén is kevesebb mint az esetek fele kerül idejében felfedezésre.

Éppen a lappangó kialakulás miatt a frissen felfedezett kettes típusú cukorbetegségben szenvedõk felénél már szövõdmények mutathatók ki. A cukorbetegség kezelésével foglalkozó nemzetközi tudományos társaságok ugrásszerûen emelkedõ elõfordulással számolnak, 2015-re az ismert esetek 30%-os növekedését jövendölik az EU országaiban.

Lehet tünete az inzulinrezisztenciának?

Igen , érdekes módon a kialakult inzulin rezisztencia többféle tünettel is felhívhatja magára a figyelmet.

Lehetséges, hogy étkezés után 3-4 órával a kialakult hatalmas inzulinválasz a vércukorszint esését eredményezi, ez megnyilvánulhat a koncentrálóképesség zavarában, gyengeségben, álmosságban, ájulásszerû rosszullétben, szapora szívdobogásban, verejtékezésben is. Általában megfigyelhetõ, hogy a tünetek édességgel jól szüntethetõk.

Ide sorolható egy kevéssé ismert, de annál nagyobb jelentõséggel bíró betegség, a polycisztás ovárium szindróma - PCOS - is. 

Hogyan kerül ide a PCO szindróma?

Az utóbbi két évtized kutatásai találták meg az összefüggést két, széles népességcsoportot érintõ megbetegedés közt, melyek a kettes típusú, vagy nem inzulinfüggõ cukorbetegség és a polycisztás ovárium szindróma. Az ovariumban, azaz a petefészekben található nagyszámú inzulinreceptor által közvetített hormonhatás lehet felelõs a polycisztás ovárium szindróma kialakulásáért, mely a nõi meddõség legfõbb okának tekinthetõ. A betegek magasabb inzulin vérszintje miatt ezen inzulinreceptorok fokozott mûködése jön létre, mely a petefészek hormontermelõ rendszerét aktiválja. Ez emelkedett ( illetve ciklustó függetlenül állandó szintû) ösztradiol, illetve a nõkre jellemzõ értéknél nagyobb mennyiségû tesztoszteron ( férfihormon!) termelését eredményezi, melyek negatív visszacsatolás révén képesek a peteérést szabályozó Follikulus Stimuláló Hormon (FSH) szintjének visszaszorítására. Az FSH lenne felelõs a peteérés beindításáért és fenntartásáért, tehát hiánya ezen betegségben a petesejt érés zavarát eredményezi, melynek következménye a csökkent termékenység. Az állandóan magasabb tesztoszteron szint hajhullást, bõrzsírosodást, pattanások kialakulását eredményezi.

Mi az inzulinrezisztencia oka?

Az alap és egyben a legsúlyosabb faktor a genetikai örökség. Maga a kórkép nem egy konkrét génhez kapcsolódik, így genetikai kimutatása sem lehetséges. Mai tudásunk alapján egyértelmûen több gén is hordozza az inzulin rezisztens állapotra hajlamosító tulajdonságokat. A családi halmozódás ebben a betegségben sokkal nagyobb, mint az inzulinfüggõ, vagyis egyes típusú, azaz fiatalkori diabéteszben.

Elég csak a genetikai örökség?

Nem, önmagában az öröklött genetikai hajlam nem elegendõ a betegség kialakulásához. Számos környezeti tényezõ segíti elõ az inzulin rezisztencia megjelenését, ezek közül a legfontosabbak: A helytelen táplálkozás rendszertelen, egyszerre nagyobb volumenû, ritka étkezések, túlzott kalória-bevitel, a rostszegény táplálkozás, a zöldségek, saláták fogyasztásának hiánya, a zsírdús, telített zsírsavakban gazdag ételek preferálása) Fentiekkel szoros összefüggésben a túlsúly, elsõsorban a hasra lokalizálódó elhízás A mozgásszegény életmód (rendszeres sport hiánya ugyanúgy, mint a közlekedés gépesítettségébõl fakadó mozgáshiány) A fokozott stressz.

Mikorra tehetõ az inzulinrezisztencia kialakulásának kezdete?

Pontosan nem tudható, de már gyermekkorban megkezdõdhet (a statisztikák alapján egyértelmûen növekszik a nem inzulinfüggõ, vagy kettes típusú cukorbetegségben szenvedõ gyermekek száma!), ezt követõen a serdülõkorban, majd a fiatalkorban ugrásszerûen megnõ elõfordulása.

Hová vezet az inzulinrezisztencia? Hogyan alakul ki a kettes típusú cukorbetegség?

A háttérben zajló inzulinrezisztencia beavatkozás nélkül lassú progressziót mutat az élet során. Idõvel elkövetkezik az a pillanat, amikor a szervezet az anyagcserében résztvevõ sejtek ( elsõsorban a máj, az izomzat, valamint a zsírsejtek) " inzulinérzéketlen" állapotát a szervezet már nem képes az inzulin termelés fokozásával ellensúlyozni. Ilyenkor észlelhetõ elõször a vércukorszint megemelkedése, ekkor is csak nagymennyiségû cukrot, vagy összetett szénhidrátot tartalmazó étkezés után. A kórkép azonban ebben a stádiumban hagyományos, éhgyomri vércukor vizsgálattal kideríthetetlen. A túlterhelt hasnyálmirigy kis ideig képes az éhomi vércukor szintet élettani értéken tartani. A szabályozási zavar csak a vércukorszint normalizálódásának megnyúlásában észlelhetõ. A folyamat sajnos ettõl a ponttól már jelentõsen felgyorsul. Az inzulintermelõ ún. béta-sejtek a fokozott terhelés miatt folyamatosan pusztulnak, számuk, így a termelhetõ inzulin mennyisége is napról napra fogyatkozik. A kórkép beavatkozás nélkül az inzulin készletek csaknem teljes elfogyásáig halad. Ez a betegség lefolyásának azon pontja, ahol már csak az inzulin pótlása jelenthet megoldást.

Hogyan lehet kezelni?

Elsõ fõ csoport az életmódi eszközök:

-Alapvetõ lehetõség a diéta:

Nyilvánvalóan , ha megfelelõen elosztjuk a nap folyamán a bevitt szénhidrátokat (egyszerû és összetett cukrokat) és egyszerre nagyobb mennyiségû szénhidrát bevitelétõl tartózkodunk, a rendelkezésre álló inzulintermelõ kapacitás elegendõ lehet a kisebb vércukor emelõ hatás kivédésére. Az étkezések során bevitt nagyobb mennyiségû rost (zöldség, saláta, teljes kiõrlésû gabonafélék), képes a cukrok felszívódását jelentõsen lassítani, így a vércukor szint emelkedést mérsékelni.

-A testsúly csökkentése:

A fogyás során a zsírszövet mennyisége csökken, így a mûködtetéséhez, vezérléséhez szükséges inzulin mennyiség is megtakarítható.

-A testmozgás: Vizsgálatokkal bizonyították, hogy a rendszeresen végzett testmozgás már 2-3 héten belül jelentõs javulást idéz elõ az inzulinérzékenységben.

Második fõ csoport a gyógyszerek:

- Akarbózzal mód van a tápcsatornába került összetett cukrok lebontásának fékezésére, ezzel megakadályozható a cukrok gyors felszívódása, így a nagyfokú vércukor szint emelkedés. Nyilvánvaló, hogy magas éhgyomri vércukor esetén ezen gyógyszerek jelentõsége már csekélyebb.

- Egyik legrégebbi gyógyszercsoportunk a szulfoniluráké, a hasnyálmirigy inzulin termelését képesek serkenteni, így növelni a rendelkezésre álló inzulin mennyiségét. A csoport újabban kiegészült rövidebb hatástartamú készítményekkel melyek kevésbé elnyújtott hatásúak, így alakalmasak csak az étkezés okozta vércukorszint emelkedés ellensúlyozására.

Rendkívül hatékony módszerrõl van szó, de ne feledjük: az inzulintermelés csökkenése éppen a fokozott inzuli igény miatti hasnyálmirigy túlterhelés és béta sejt pusztulás eredménye.

- A gyógyszeres kelléktár újabb darabjai merõben más megközelítéssel kezelik a problémát.

Logikai úton is levezethetõ, hogy ha a betegséget a fennálló inzulinrezisztencia okozza, ennek megszüntetése megoldást jelenthet. Nos erre is van mód.

Korábban már évtizedes tapasztalat halmozódott fel a metforminnal, mely döntõen a máj, kisebb mértékben az izomzat inzulin érzékenységét képes helyreállítani.

Néhány évvel ezelõtt egy újabb ígéretes gyógyszerrel egészült ki a terápiás fegyvertár. A glitazonok elsõsorban a zsírszövetben állítják helyre az inzulin érzékenységet, így jól kombinálhatók a metforminnal.

A javuló inzulin érzékenység miatt kevesebb inzulin elegendõ a vércukor szint helyben tartásához. A szervezet ezért csökkenteni fogja az inzulin termelést, megõrizve az inzulin termelõ kapacitásokat.

Ez az, ami miatt jelenleg az inzulin érzékenységet helyreállító gyógyszerek a nem inzulinfüggõ cukorbetegség "alapgyógyszerei".

- Amennyiben a gyógyszeres kezelés az inzulintermelõ kapacitás teljes kimerülése miatt már képtelen a szervezet vércukor háztartásának kontrollálására, csak a hiányzó inzulin pótlása segíthet.

Jelenleg már olyan korszerû inzulinkészítmények állnak rendelkezésünkre, melyekkel az egészséges emberre jellemzõ napi inzulinhatás-görbe jól utánozható. Korszerû inzulinadagoló készülékek segítik az inzulin pontos, fájdalmatlan és egyszerû beadását. Pontos, kompakt vércukormérõ készülékekkel ellenõrizhetõ a vércukorszint.

Nos részemről magamtól kellett rájönni, hogy ez lehet probléma…konkrétan KáeM talált rá (google a barátunk…főleg, ha az ember tudja értelmesen használni). Ő "utalt be" a terheléses cukorvizsgálatra is, mert a teljesen egyértelmű tünetek a dokimnak nem voltak azok. Aztán végülis hamarost eljutottam a fent említett központba - nem a reklám helye, mert nincs igazán alternatíva. Bár nem a híres Tűű doktorhoz kerültem, mert őt még annyira se volt türelmem kivárni, mint a saját kezelő orvosomat...így is 6 hétre tudtak időpontot adni. Persze ha az ember túl van az első konzultáción már kicsit könnyebb az élet a mensmentisben, de addig el kellett jutni;) Most vizsgálódunk, hogy lehet-e más probléma is, ezen kívül. S közben ellátogattam a központ egyik dietetikusához is….de erről majd a következp bejegyzésben:)