2009. február 28., szombat

Fokhagymás libamáj

Az előző bejegyzésben említett csarnoktúra egyik szerzeménye. Ebédre a kemény reggeli és KáeMnek a kalóriadús velős pirítós miatt nem kívántuk. Így vacsorára készítettem el.



Fokhagymás libamáj

A libamájat felszeleteljük, zúzott fokhagymás tejben áztatjuk sütésig. Libazsírban sütjük ki. A zsírba a tejből a fokhagymát is beledobjuk. Addig kell sütni, amíg már nem enged levet…ha elég meleg a zsír, akkor ez nem sok idő. Lilahagymával és friss kenyérrel tálaltam. Ketten a 70 dkgás máj felét ettük meg és talán kicsit túl jól laktunk.

Egy különleges szombat

Na semmi extra, legalábbis úgy általában nem lenne extrának tekinthető, na de nálunk:) Szóval idén ősszel már négy éve lesz annak, hogy Budapesten lakunk. Kb. az első naptól készültünk a Nagycsarnokba vásárolni. Ma valósult meg. Megbántuk, hogy ma mentünk először. Ezután gyakrabban fogunk. A képen látható finiségeket vettük. (Velős csont, libamáj – a fele mind a kettőnek fagyasztóba került, eper (590/kg-ért…szerintem szezonban drágább:P), leveszöldség és jácint egy nagyon kedves nénitől, akinek nem tudtunk ellenállni) A velős csontot eladó srác előtt is le a kalappal, nagyon segítőkész és barátságos volt, még tippet is adott az elkészítéshez:)



A csontból készült leves, a korábban leírt módon, ezúttal daragaluskával:



A velőt KáeM szereti, pirítóssal fűszerezve (bors, paprika) ette:



Reggelire pedig a közeli hentes nagyon finom kolbászából hoztam:



A libamáj vacsora lett, szerintem megérdemel egy külön bejegyzést.

2009. február 26., csütörtök

Gyros batyu

Reggel mikor elindultunk dolgozni, még annyi volt csak adott a mai vacsorából, hogy csirkemellből lesz. Na de mi legyen az. Estére az alábbi receptet találtam ki.




Gyros batyu


Hozzávalók: 1 fél csirkemell, gyros fűszer, olíva olaj, 1 lilahagyma, 1 paradicsom, 3 szelet mozzarella sajt, 30 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 2,5 dl tej, 2 kk só, 4 ek olaj, 1 ek cukor, 1 kis pohár joghurt, 1 kis pohár tejföl, zúzott fokhagyma, 1 uborka



A csirkemellet a gyros fűszerrel kikevert olajba teszem. A tejet meglangyosítom, hozzáadom a cukrot, majd felfuttatom benne az élesztőt. Hozzáadom a liszthez a sót és az olajat, majd a felfuttatott élesztővel kidagasztom. Duplájára kelesztem. Amíg kel a tészta, addig feldarabolom a hagymát, paradicsomot, sajtot. Elkészítem a fokhagymás kencét (joghurt és a tejföl kikeverve kevés sóval és zúzott fokhagymával). Legyalulom az uborkát és lesózom. Kisütőm a húst. A megkelt tésztát nyolc cipóra osztom. Majd köröket nyújtok minden cipóból. Egyik felét megkenem a fokhagymás kencével, adagolok rá húst, hagymát, paradicsomot, sajtot, majd ügyesen összetekerem. A tepsit azzal az olajjal kenem ki, amiben a hús sült, erre fektetem a batyukat. Tetejüket felvert tojással kenem meg. Előmelegített sütőben 20-25 perc alatt pirulásig sütöm. Amíg sül a maradék fokhagymás kencébe belekeverem a kicsavart uborkát, adok hozzá kaprot és alaposan összekeverem. Nyolc szép nagy batyu lett a fenti adagból. Kettővel és a tzatzikivel nagyon jól laktunk.

Egy jó játék

Mert szeretek játszani. Nem kaptam, találtam:
A tennivalók:
1.Lépj be a Wikipedia Random Article oldalára. A megjelenő cikk címe, lesz az együttesed neve. - Trent Van Haaften

2. Ezután nézz be a random idézetek oldalára is és a legutolsó idézet utolsó 4-5 szava lesz a bandád első albumának a címe. - You may not have leisure

3. végül a Flickeren az utolsó 7 nap legérdekesebb képeiből a harmadikat mentsd le, ez lesz a CD borítója, bármi is legyen rajta.



4. Írd le röviden, milyen zene lenne az albumon! - Ilyen névvel, címmel és képpel szerintem nem is kérdés: lírai szerelmes dalok…de nem a vágyódásról, hanem a beteljesült boldog szerelemről:)

Akinek van kedve csatlakozzon.

2009. február 25., szerda

Müncheni saláta

Na nem kell semmi puccosra gondolni, a nevet is én találtam ki, lehetett volna színes vitaminsaláta is, de nem az lett, mert: Anyukám egy ideig dolgozott külhonban. Az egyik kedves munkaadójának volt a kedvenc salátája. Azóta is szeretett a családban, mióta anyu megszerezte a „titkos” receptet. Most én is elkészítettem.


Müncheni saláta
Hozzávalók: 1 fej jégsaláta (Eisberg), 1 közepes lila hagyma, 2 kisebb sárgarépa, 1 uborka, 1 paprika
A hagymát fél karikára vágom, a sárgarépát a sajt reszelőn lereszelem, a paprikát vékony karikákra vágom, majd mindent alaposan lesózok. Amíg áll, addig a uborkát legyalulom (lehet ez is fél karika), majd azt is hozzáadom. Amíg levet engednek addig alaposan megmosom a salátát, és ízlésemnek megfelelően összedarabolom…én szálasra vágtam. A többi zöldséghez adom, jól összeforgatom. Ezután ecettel és cukorral ízesítem. Ha túl sósnak ítéljük, akkor az ízesítés előtt kicsavarhatjuk a zöldségeket.

Elárulom, hogy nem igazán szeretem a joghurtos saláta önteteket. A SALÁTA csupa nagybetűvel a tejfölös uborkasaláta, amúgy inkább az ecetes enyhén cukros (vagy teljesen cukormentes) változatra esküszöm. Elvétve esetleg majonézesen, mondjuk francia-, kukorica – esetleg krumpli saláta, de ezek nagyon ritkán. A fentit pedig nagyon jó szívvel ajánlom azoknak is, akik - mint én - nem szeretik nyersen a sárgarépát, mert nem igazán lehet kiérezni belőle.

Szalonnával göngyölt sertés karaj

Azt hiszem itt az ideje, hogy rendet rakjak a fagyasztóban, mert tegnap előtt este, ismét sertéshús esett a kezembe…kicsit tumultus van a mini fagyóban. Sebaj, szeretjük a karajt is. Gondoltam valami sütőben süthető egy tál szerűséget alkotok, azzal nincs sok munka. Meg is álmodtam az alábbi receptet, majd tegnap délelőtt megvilágosodtam, hogy előttem már Latsia megálmodott valami kísértetiesen hasonlót, sebaj ennyit a kreatív álmaimról, de ettől még remek vacsora lett.


Ahogy én készítettem:

Szalonnával göngyölt sertés karaj
Hozzávalók: 6 szelet sertés karaj, 6 szelet bacon, 6 szelet mozzarella, 1 paradicsom hat felé darabolva, só, bors, chilipor, 6 közepes krumpli, kb. 1dl tej
A karaj szeleteket sóztam, borsóztam, megszórtam chilivel, majd enyhén kikloffoltam. Minden szeletre fektettem egy mozzarella szeletet, majd egy darab paradicsomot, végül a bacon segítségével összegöngyöltem. A tepsit kikentem olíva olajjal, egyenletesen eloszlattam benne a vékony karikára vágott krumplit, majd ráfektettem a tekercseket is. Meglocsoltam egy löttyintésnyi tejjel, majd fólia alatt addig sütöttem, amíg a krumpli megpuhult, ezután levettem a fóliát és pár perc alatt picit megpirítottam. Müncheni salátával kínáltam. (Nem tudom megmondani, hogy pontosan mennyit sült, mert torna előtt kapott egy 20 percet, meg még valamennyi utána, 40 percnél biztos nem volt több)

Lopkodunk…én most Mirelletől

Mirelle nagyon érdekes témát vetett fel, egy levél kapcsán, amit kapott. A kommentelők tökéletesen megfogalmazták az én véleményemet is, de azért itt is megörökítem:


Azt szokták mondani, hogy ha valahol két nő találkozik, akkor néhány felületes téma után, rögtön a főzésre és a receptekre térnek rá. Én ezt kibővíteném annyival, hogy a főzni szerető pasikkal is így van. Ha ebből a szemszögből nézzük minden recept lopott, hiszen mindegyiket inspirálja egy másik recept, ami adott esetben egy blogon jelent meg. Aki része ennek a gasztroblogos „társadalomnak” úgy vélem, azért része, hogy ötleteket merítsen, trükköket, tippeket lessen el, hogy recepteket „lopjon”. Amíg a forrás megjelölésre kerül nincs ezzel semmi gond. Sőt még azt is megkockáztatom, hogy ha némileg átalakítja az alkotó a „lopott” receptet és saját képével, sajátjaként tünteti fel azzal sincs semmi baj, hiszen az már valóban a sajátja, ugyan egy másik által inspirálva. De nyilván nem emlékezhet az ember mindig arra, hogy miről/honnan/kitől jutott eszébe, amit alkotott.

Én bevallom még attól tudok falra mászni, mikor a kedves kommentelő lelkesen magyarázza, hogy mit ne tegyek, helyette pedig mit igen…nos nyílván azért került postolásra úgy a recept ahogy, mert nekünk úgy felelt meg, ha meg nem, akkor azt is megszoktam írni (ld. Háromsajtos padlizsán)

Na de elég is ennyi erről a témáról, inkább hozom a tegnapi vacsit, ami természetesen lopott…bár erre csak később jöttem rá;)

2009. február 24., kedd

Szegény ember vízzel főz, vagy fúróval ver habot

A kép még az albérletben készült több évvel ezelőtt, amikor még csak kézi habverővel rendelkeztem.




A tojás fehérje felverését KáeM lovagiasan átvállalta tőlem. Én tovább ténykedtem a konyhában, egyszer csak hallom, hogy olyan hangok jönnek, mintha turmixolna…hát ez volt az. A férfi leleményes fajta. De azért a módszer csak egyszer alkalmaztuk, inkább elhoztam anyu békebeli habverőjét. Azt használtam egészen tavaly karácsonyig;)

2009. február 22., vasárnap

Juhtúrós sertésragu

Mikor kivettem a bőrős karajt, már tudtam, hogy kevés lesz. Viszont nem volt alkalmam nagyon keresgélni, egyszerűen a kezembe esett egy csomag valamilyen hús. Nem vitatkoztam a fagyasztóval, hogy miért ezt rendelte nekem. Ma reggelre sertés kockák olvadtak ki belőle. Pár napja pedig akadt a kosaramba egy juhtúró, a kettőt házasítottam.


Juhtúrós sertésragu
Hozzávalók: 0,5 kg sovány sertés hús kockázva, 1 nagy fej hagyma, só, fehér bors, majoranna, rozmaring, 10 dkg juhtúró, 2 ek keményítő, 2 dl tejszín
A hagymát apró kockára vágtam és kevés olíva olajon üvegesre pároltam. Hozzáadtam a fűszereket, majd a húst is. Fehéredésig pirítottam, majd kevés vízzel fedő alatt puhára pároltam. Ezután hozzáadtam a juhtúrót, majd a keményítőt végül a tejszínt. Alaposan összekevertem, majd kiforraltam. Rizibizivel tálaltam. /A sózásra figyelni kell, mert a juhtúró általában elég sós/

Málnakrém leves

A tegnapi szállítmánynak része volt egy adag már kiolvasztott málna is. Nos ebből lett a mai leves. Még nem csináltam sosem ilyen jellegű gyümölcskrém levest, de nagyon finom lett. Ezután biztosan fogok másból is.





Málnakrém leves
Kb. 1 liter vízben feltettem főni egy egész rúd fahéjat, 6 szegfűszeget, két nagyobb darab citrom héjat és úgy 5dkg cukrot. Amíg forrt, addig némi cukorral pépesítettem a málnát (kb. 20 dkg volt), majd finom lyukú szűrőn átpasszíroztam. Ezután kézi habverővel hozzákevertem egy evőkanál keményítőt, 2 evőkanál tejfölt , 1 Bourbon vaníliás cukrot, majd felöntöttem a fűszeres cukor sziruppal. Rottyantottam rajta egyet, és hűlni tettem. Tejszíndíszítéssel tálaltam.

Csak egyszerűen

Még régebben kaptunk anyutól két szelet bőrős karajt. Ma ebédre ezt sütöttem meg fokhagymásan. Pont elég volt, a nehéz házon kívüli villás reggelink után. A Coraban (ahol egyébként olasz hetek vannak) vásárolt rusztikus cibattával és házi gyöngyhagymával ettük.

2009. február 21., szombat

Kirsch torta Anyósom szülinapjára

Ma Anyósom hétfői születésnapját ünnepeltük meg kicsit előre hozva. Én a tortával készültem, ő pedig a képen láthatóakkal, továbbá a velős csontból a velő pirítóssal (csak KáeM és nővére szeretik) és egy hússalátával. A képekre kattintva elérhetőek a receptek.

Kirsch torta
Hozzávalók egy 17 cmes tortához: 3 tojásból kakaós piskóta (négyből is lehetett volna, de féltem, hogy sok lesz), 2 dl hulala tejszín egy habfixálóval és vaníliás cukorral felverve, 1 üveg meggybefőtt, a leve egy fél csomag vaníliás pudinggal sűrűre főzve. A piskótát kettévágjuk, majd megtöltjük a meggyes krémmel (a levéből főzött krémbe belekeverjük a meggyet is, de teszünk félre díszítésnek), majd rátesszük a tetejét és a külsejét bevonjuk a tejszínnel. A félretett meggyel díszítjük. Mint tegnap említettem nekem sok lett a fent leírt krém a kicsi tortába.

Azért sorrendben szöveggel is, az alábbi képek: Avokadókrém – Marhahúsleves – Vadas – Kolbásszal töltött csirke vele sült krumplival alá Ica







És még néhány kép : 1. Az udvaron lévő almafáról, sajnos éppen nem volt éhes madárka 2. Kiástuk a hó alól (kb. 20 centi hó volt, alig látszott ki szegényke) 3. Anya fia hócsata


KáeM nagymamájánál pedig még ettünk sütit (diós kifli és sajtos rúd) és kaptunk egy csomó finomságot is (fagyasztott málna és fejtett bab, savanyú káposzta, tojás, paradicsomlé és lasagne lap…természetesen minden házi és saját készítés/eltevés). Nem csak ez utóbbiak miatt, de ma nagyon kellemes napunk volt. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult.:)

2009. február 20., péntek

Meggyes réteges


A holnapi postból némi előzetes ez a desszert. Most még nem árulok el sokat arról, csak megmutatom a képet. Meggyes zselé (meggylé vaníliás pudinggal sűrűre főzve, majd a meggy belekeverve) és alaposan felvert Hulala tejszín van rétegezve…nagyon finom.

Új kütyük




Egy kép a frissen beszerezett konyhai kütyükről. Tönkre ment a reszelőnk…el volt egyébként első közös tulajdonunk KáeMmel:) Vettem hát egy minden tudó dobozos fajtát, remélem elégedett leszek vele. Aztán a párolóbetétes lábost ajándékba kaptam egy receptkártya megrendeléshez. A színes kis gyümölcsformák pedig jégbe hűthetőek, így nem olvad bele a jégkocka az itókába…bevallom már nagyon régen kerestem, mert ugyan van egy csomó jégkocka formám, de nem szeretem, hogy beleolvad, hát ezután nem fog.

Kolbászos röszti

Mikor megláttam a receptet és a képet a süthetek-főzhetek blogján már tudtam, hogy ez lesz a vacsora. Viszont sajnos be kell vallanom, nem voltunk elájulva, egész konkrétan nem ízlett.
Ahogy én készítettem:


Kolbászos röszti
Két méretes krumplit megtisztítottam, kockáztam, majd a késes aprítóba tettem, hozzáadtam a kockára vágott kolbászt (kb. 7 dkg volt), 1 tojást, sót, borsot, egy löttyintés tejet és két evőkanál lisztet. Alaposan összekevertettem a géppel. Forró teflon serpenyőben sütöttem ki. 12 tenyérnyi darab lett ebből az adagból. Tejföllel kínáltam.

Az elmúlt pár nap

Nem az előző bejegyzés miatt nem jelentkeztem a blogon semmivel, hanem mert egyszerűen nem voltunk otthon. Szerdán bowlingozni voltunk kedves barátokkal. A fiúknak nem ez volt az első, de mi lányok most játszottunk először. Részemről fergeteges teljesítményemmel a 4. helyet sikerült megszereznem (jó-jó tényleg négyen voltunk csak, tehát ez egyben az utolsó hely is). KáeM mind a két játékban nyert, viszont hozzá tartozik, hogy ő nem olyan régen már játszott ezen a pályán, és az is, hogy az egyik alkalmazott srác idővel megelégelte a bénaságunkat és odajött oktatni. Rám mint fentebb írtam nem hatott.:)


A hely a Rózsadombon van, és nagyon klassz, nem volt tömeg, nagyon barátságosak voltak velünk. Nem csak bowlingozni lehet, hanem billiárdozni és csocsozni is, illetve étteremként is üzemelnek. Utóbbi szolgáltatást is kipróbáltuk és nem csalódtunk. Pizzát ettünk, ami nagyon finom volt. Illetve kóstoltunk még erőlevest, palacsintát, meg még nem is tudom mit. Vissza fogunk térni még ilyen laza játékos estére.

A képen pedig – még ha ezt nehéz is elhinni – én vagyok az egyik gurításom közben…a tempómmal nem volt gond, csak a találati arányommal;)

A tegnapi napi főzés pedig azért maradt el, mert fodrászhoz mentünk, egyszerre mind a ketten, ami szegény fodrászunknak azt jelentette, hogy fél6tól egészen este fél9ig boldogítottuk. De megérte, mert nagyon klassz lett a végeredmény. Utána a nonstop (mint közben kiderült már nem nonstop) Starkebabhoz mentünk a Nyugati térnél. Finomat ettünk (vegyes gyros tálak), bár a köretként kínált sült krumpli teljességgel ehetetlen volt…a többi körettel jól laktunk.

Évfordulós megújulás

Arra jutottam, hogy meglepem a blogot az első születésnapja alkalmából egy új ruhával. Sok munkám van benne. Fogadjátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel én csináltam.


A csere munkának több nehéz része is akadt (tekintettel arra, hogy nem vagyok egy html guru), legnehezebbnek mégis a ránk hasonlító avatár megalkotása tűnt. Több oldalt is kipróbáltam, ezen próbálkozásokból egy viszonylag jól sikerült látható is volt pár napig. De a kezdeti siker ellenére kerestem, próbáltam egy csomó másik szerkesztőt. Aztán végülis arra jutottam, hogy az első gondolatok a helyesek, és mégis az elsővel lesz a legjobb. Készült hát egy tökéletesített verzió.

És akkor köszönet a segítőknek az új ruha létrejövetelében:
- Doctor Peppernek, akinek a blogján látott újruha megadta az utolsó lökést, illetve aki e-mailen még további „apróságokkal” is segítségemre volt
- Az ourblogtemplates.com oldalnak, ahol a klassz sablont találtam (jelzem már csak alig hasonlít egykori önmagára). Az oldal egyébként remek, nem csak a sok sablon miatt, hanem azért is, mert nagyon pontosan laikusoknak is érthetően leírja, hogy mit hogyan kell csinálni (angol nyelven persze – na de, ahogy láttuk Mirellnél a google fordítóval ez nem lehet akadály:P;)).
- A google képkeresőjének, amiben – még ha néha nehezen is, de – sikerült megtalálom a megfelelő képeket.
- A picnik online (angol nyelvű) és egy csomó egyéb (a gépemen lévő) képszerkeszető programnak (meg amit akként is használok, mint pl. az excel…bevallom, amíg a picnikről nem szereztem tudomást, simán excellel készültek a montázsok)
- És még kiemelném ezt az oldalt, ahogy az avatár készítő oldalak elég jól össze vannak szedve (angol nyelvű ez is)


/Igen a legnagyobb része ma délelőtt készült…és igen, ma nagyon laza napom van a munkahelyemen:DDD/

2009. február 18., szerda

Padlizsános sertés karaj

Nem tudnám konkretizálni, hogy miről jutott eszembe a mai vacsora. Az előkészületek annyiból álltak, hogy tegnap este kivettem egy adag karajt a fagyasztóból, ma reggel pedig a zöldségesnél bekerült a kosaramba egy szép padlizsán.





Padlizsános sertés karaj
A húst sóztam enyhén megkloffoltam, majd kicsit bepácoltam. Kis paradicsom konzerv, némi olívaolaj, 1 gerezd zúzott fokhagyma, chili por és frissen őrölt bors keverékébe. Közben felszeleteltem a padlizsánt, besóztam. A húst vékonyan kikent tepsibe fektettem, rákanalaztam a maradék pácot is. A papírtörlővel leitatott padlizsán szeleteket, száraz serpenyőben barnulásig sütöttem, majd a húsra fektettem. Végül beborítottam az alábbi keverékkel: 1 nagy tejföl felét kikevertem 1 tojással, 2 ek. Liszttel, sóval, és frissen őrölt borssal. Előmelegített sütőben sült 200 fokon 25 percet sült, majd lekapcsolás után is bent maradt még. Rizzsel tálaltam.

Mert lehet egy reklám is jó

Avagy ország imázs Soproni módra

És akkor álljon itt a másik verzió is, amiben - nagy bánatomra - szintén sok igazság van:



2009. február 17., kedd

Túrós pogácsa Anyósom után szabadon

Azért, mert ódákat zengett róla, meg azért, mert én eddig még nem csináltam kelt túrós pogit, meg azért is, mert imádom a pogácsát. Nála, így nézett ki. Ehhez képest az én változatom:



Túrós pogácsa anyósom módra
Hozzávalók: 2 dkg élesztő, egy merőkanálnyi langyos tej, 30 dkg túró (félzsíros zacskós fajtából), 35 dkg liszt, 1 tk. Só, némi frissen őrölt bors, 1 tojás (2/3a a tésztába, 1/3a a kenéshez)
A langyos tejben felfuttattam az élesztőt, majd a többi hozzávalóval tésztát dagasztottam. Meleg helyre tettem, amíg duplájára kelt. Ezután lisztezett deszkára tettem, kinyújtottam, és harmadolva meghajtogattam. Kétszer ismételtem a hajtogatás. Majd újjnyi vastagra sodortam, rácsoztam, közepes méretűre szaggattam, kentem és szezámmaggal szórtam. Végül zsírozott tepsiben (kétszer próbálkoztam már a sütőpapíron sütéssel, egyszer a pogácsáim ragadtak oda, egyszer pedig a kenyeremről nem tudtam lehúzni, azóta nem vagyunk barátok, csak piskóta és egyéb kevert tészták esetében, de ilyenkor sem nagyon, inkább mosogatok) előmelegített sütőben (200 fok légkeverés) 20 perc alatt pirosra sütöttem.

Másnapra is puha maradt mind a négy darab, amit meghagytunk;) Pedig nem voltak bezacskózva sem.

Ilyen - vonatos -  formában is készülhet...a gyerekek kedvére:


2009. február 16., hétfő

Két újabb tea

KáeMnek bent a munkahelyén elfogytak a filteres teái (végre). Így elvonultunk teát és kellékeket beszerezni. Mind a ketten választottunk. KáeM meglepő módon fekete teát, vanília darabosat. /A képen jobbra/ Dobozt én választottam neki, szamurájosat kapott. Nekem ő választott dobozkát, angyalkásat kaptam:) Bele pedig –nem meglepő módon – gyümölcs teát választottam, konkrétan málnakrém koktélt. Ezeken kívül vettünk még mind a kettőnknek teatojást is.


KáeM konkrétan úgy nyilatkozott, hogy nincs elájulva. Nem túl erős (pedig fél órát áztatta, mert elfeledkezett róla) nincs keserű mellékíze, viszont vanília íze sincs:(

A sajátomról azt tudom elmondani, hogy nagyon finom, ahogy a teának magának is, úgy kiáztatva is málna illata van. Kevés cukorral ízesítettem, kicsit többet is elbírna. És hidegen is nagyon finom.

2009. február 15., vasárnap

Majdnem tipikus vasárnapi ebéd

A leves teljesen az, csontleves, ezúttal reszelt tésztával (kézi tarhonyával – 1 tojás, sóval, liszttel összegyúrva, nagylyukú sajtreszelőn lereszelve, forró sós vízben kifőzve)


A főétel rántott csirkemell, burgonyapürével és céklasalátával. Itt is minden átlagos, annyi, hogy a húst nem forró bő olajban sütöm ki, hanem negyedik panírozási lépésként olajban is megforgatom, majd tepsiben, sütőbe tolva sütöm meg. Kb. 25 perc kell neki, félidőben meg kell fordítani.


A desszert pedig a Bailey’s érzés jegyében. Karamelles Bailey’s-el készült tiramisu…aminek kicsit folyós lett a krémje, de azért ízre nagyon finom. (kávé és amaretto helyett használtam a krémlikőrt)

2009. február 14., szombat

Bálint nap

Direkt nem Valentin napot írtam (pedig van ilyen nevű kedves ismerősöm, rokonom is). Nem kedveljük és akkor finoman fogalmaztam. Kamaszként tetszett, később arra jutottam, hogy ez egy erőltetett csinált ünnep, a virág és ajándékboltosok okos húzása.


Na de akkor mégis miért érdemel egy bejegyzést? Hát mert két ezen napot nem kedvelő személy, éppen ezen a napon talált egymásra…a sorsnak van humora. Tehát ünnepelünk:) Immár kicsiny szövetségünk fennállásának hatodik évfordulóját.

Idén nem töltjük itthon a nap nagy részét, mivel pénteken este farsangi buliban múlatjuk az időt vidéken, így csak este felé érkezünk haza. Ha itthon ennénk, ilyesmit kínálnék:

Szív kolbászos pizza (nem formáztam, véletlenül lett ilyen, anyuék által készített házi kolbász):


Sajttallér szív alakban (egy nagyobb szív kiszúró forma segítségével formáztam):



/A Kim Anders kép innen származik./

2009. február 12., csütörtök

Tócsni, röszti…avagy a soknevű

Ahogy már korábban talán említettem nálunk konkrétan pacsa, még konkrétabban krumplipacsa. És hát a recept sem egészen az amiket a neten találtam, persze ennek oka az, hogy olyan ez, mint a lecsó, mindenkinek saját receptje van:)

Nálunk anyu főként a maradék krumplipüré/tört krumpli felhasználására készítette. Ennek megfelelően nem tudok anyaghányadokat megadni, érzésre készült. Sosem készítettük nyers krumpliból. Én már azóta kipróbáltam nyers reszelt krumpliból is, de be kell vallanom, hogy messze nem ízlett annyira, mint a krumplipüréből készült változat, az valahogy habosabb, könnyebb. Persze szeretem a nyers krumplisat is például a Tócsnival rakott húsnál:)


És akkor a receptszerűség régről:
Hozzávalók: maradék krumplipüré, tojás, liszt, ízlés szerint fűszerek, főként fehér bors, szerecsendió
A fentieket alaposan összedolgozzuk, hogy egy sűrű, de jól keverhető masszát kapjunk. Ezután forró olajba tesszük a masszát, mégpedig egy méretes evőkanál segítségével, úgy, hogy ahogy beletettük a kanállal mindjárt szépen el is lapítjuk. Mindkét oldalán arany barnára sütjük. Köretnek is nagyon finom, de önmagában is lehet gyors vacsora ketchuppal, vagy fokhagymás tejföllel.

Ahogy most készült – nagyjából méregettem (mint ismeretes nincs mérlegem, így csak szemre)



Krumplipacsa
40 dkg krumplit sós vízben megfőztem, majd összetörtem, adtam hozzá 1 ek vajat, 1 tojást, 1 gerezd zúzott fokhagymát, némi szerecsendiót és borsot, illetve annyi lisztet, hogy formázni tudjam. Nedves kézzel gombócoztam, ellapogattam a gombócokat és olajjal vékonyan kikent serpenyőben sütöttem. Minden kör után újra kentem olajjal a serpenyőt.
Így talán kicsit egészségesebb, mint a fenti bővebb mennyiségű olajban sütött változat.

Chilis bab


A kollégiumi években, sőt még utána is sokáig zacskós verzióból készítettem, ahogy a spagettit és a lasagne-t is. Aztán rájöttem, hogy ugyan annyi energia és ráfordítás kell a zacskó nélküli változathoz, de ez százszor finomabb. A recept úgy jött létre, hogy nézegettem sokat a neten, majd kidolgoztam a saját üdvözítő változatot.


Chilis bab
25 dkg darált sertéshús, 1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 doboz hámozott paradicsom, 1 kis vörösbab-konzerv, fél kukorica konzerv (vagy egy kicsi), frissen őrölt színes bors, 1 csipet őrölt fahéj, só, chili por és néhány chili karika, kevés oregano
Kevés zsiradékon megdinszteljük az apróra vágott hagymát és a zúzott fokhagymát. Ezután rádobjuk a húst és fehéredésig pirítjuk. Amikor kifehéredett hozzáadjuk a konzerveket, fűszerezzük és alaposan összefőzzük. Kóstoljuk és esetleg utánízesítjük. Tortilla chips illik hozzá, de mi rösztivel (krumplipacsa) kedveljük legjobban.

/Addig ügyeskedtem a hozzávalós képen, míg a fokhagyma lemaradt…sebaj, a receptben benne van;)/

Mirellnek sok szeretettel, avagy bónusz track a VKF 23. kapcsán:)

Miután Mirellnél elolvastam, hogy ő bizony mogyoróvaj függő, kitaláltam, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom, hátha én is. Érdekes dolog ez a felismerés, mert nem sokkal utána rögtön szembe is jött velem egy angol nyelvű oldalon (sajnos nem mentettem el, hogy pontosan mi volt az), hogy hogyan is kell házilag mogyoróvajat készíteni. Mivel az általam a közelmúltban meglátogatott üzletekben nem esett a kosaramba a kész termék. Hát magam dobtam bele egy csomag mogyorót, aztán neki láttam.




Mogyoróvaj
Egy 10 dkg-os pörkölt sótlan földimogyorót, diódarálón ledaráltam. Majd a mixer táljába küldtem, adtam hozzá kb. 2 dkg vajat és egy nagyobb csipet sót. Homogén péppé dolgoztam össze.

Nem tudom milyen a bolti, de ez…tényleg függőséget okoz, jaj mi lesz velem.

Egyébként utólag találtam magyar leírást is, ami nagyon hasonló az általam fentebb vázoltakhoz.

A recept a 464. Mogyoróvajas szendvics résznél található.

2009. február 11., szerda

Pizzás csiga

Sokan, még annál is többen megénekelték előttem. Már régóta akartam én is készíteni, de nem akármilyen receptből. Malac partys receptet kellett előkeríteni, mostanra sikerült.

A tészta isteni lett, a szószba kicsit több sót is tehettem volna, de azért elfogyott:)


Pizzás csiga LG anyukája módra
30dkg liszt, 2,5 dl tej, 2 kávéskanál só, 4 evőkanál olaj, 2,5 dkg élesztő, 1 tk cukorA tejet meglangyosítjuk hozzáadjuk a cukrot és az élesztőt, felfuttatjuk. Ezután jól kidagasztjuk a tésztát, majd duplájára kelesztjük. Lisztezett deszkán kinyújtjuk pizzakrémmel megkenjük. Feltekerjük, felvagdossuk. Zsírozott tepsire fektetjük, tetejét reszelt sajttal megszórjuk, 200 fokon légkeveréssel addig sütjük, amíg a sajt megpirul.

Pizzakrém alá Vica
Két kis sűrített paradicsomot kikeverek sóval, borssal, 1 gerezd zúzott fokhagymával, bőséges mennyiségű oreganoval.

Dupla sajtos tortellini

A szomszédos kis boltnak a kínálata figyelemre méltó, vagyis számomra csoda, hogy ilyen kicsi helyen ennyi különlegességnek számító élelmiszert tudnak forgalmazni. Most éppen akciós sajttal töltött tortellini repült a kosaramba. Mivel ma mindenféle sporttevékenységek bűvöletében telt a koraeste, hát vacsorára valami gyorsat kellett kitalálni. Sajtos tésztát terveztem, de a sima magyaros fajtát, mégsem az lett.

Megfordult a fejemben, hogy valamilyen paradicsomos mártással is klassz lehetne a tészta, de most nem voltam paradicsomos hangulatban (ez is ritka nálam).


Sajtmártásos tortellini
A tortellinit forró sós vízben kifőztem. Közben készítettem egy sajtmártást. Kevés vajon lisztet pirítottam, majd kézi habverővel folyamatosan keverve felöntöttem tejjel, bele szórtam kb. 5 dkg reszelt trappistát, 2 ek reszelt parmezánt, bele csipkedtem 2 szelet ementáli sajtot, 2 szelet lapka sajtot, végül pedig két kocka medve sajtot is adtam neki. Sóztam, borsoztam, szerecsendiót és petrezselymet adtam hozzá. Addig kevergetem, míg a sajtok teljesen összeolvadnak.

Tortellinit nem veszek többet, mert annyira nem tetszett, a sajtmártás mennyei lett:)

2009. február 10., kedd

Csak a forma más: Puliszka tekercs

Már bemutattam a receptet, ahogy készítem. Az is kiderülhetett, hogy nem juhtúróval és pirított szalonnával szeretem, hanem sima túróval és vajjal. Most tekercsnek készítettem el.


A kész puliszkát nedves konyharuhára terítjük, nedves kézzel egyenletesre lapogatjuk. Rászórjuk a túrót és a vajdarabkákat, majd a konyharuha segítségével viszonylag szorosan feltekerjük (nem egyszerű). Kicsit állni hagyjuk, majd szeletelve tálaljuk. Én a tetejére is tettem még vajat.

Bagoly Csárda Panzió

Ígértem a születésnapos étterem véleményezésben, hogy bemutatok a környékről még egy éttermet: a mecseknádasi Bagoly Csárda Panziót. Ha őszinte akarok lenni, akkor véleményem szerint a környék legjobb étterme, ami egyben az ottani lakodalmak fő színtere is, ami nem is csoda, hiszen van egy 250 fős rendezvény termük, ami azért vidéken elég ritka.

Most nem tudok konkrét ételfotókkal szolgálni (ízelítőnek a neten keresgéltem hasonlóan tálalt finomságokat), mert régen jártunk arra, viszont mindenképpen be akartam mutatni. Azért az oldalukról mentettem néhány fotót. Az étterem rész három helyiségből áll, melyből általában kettő áll a vendégek rendelkezésére. Van egy svábosan berendezett szakasz – ami nem meglepő hiszen ezen a környéken nagyon sok sváb származású család él, egy normál és a különterem, amit többnyire lakodalmakkor használnak. Jártam itt több lakodalomban is, akkor sem csalódtam. Természetesen jó időben a teraszon is van lehetőség az étkezésre.


A konyha jóféle magyaros, néhány sváb étellel kiegészítve. Nem mondanám, hogy szezonális, inkább állandó az étlap kínálata. Kiemelkedően finomak a halételeik, ebből többet is kóstoltak már a családban és ha arra járunk biztosan eszünk fokhagymakrémlevest is, mert itt próbáltuk először és itt is szerettük meg.

A kiszolgálásra sem volt még eddig soha panaszunk, bár legutóbbi látogatásunkkor volt némi problémánk azzal, hogy nem mindent tudtak adni, ami az étlapon szerepelt, ami azért hagyott némi rossz szájízt.

Árkategóriára nagyon barátságos a hely, különösen a pesti éttermi árakhoz szokott pénztárcának.

/Az étel fotók a google képkereső jóvoltából lehetnek itt./

2009. február 9., hétfő

Volt, avagy moziban voltunk

Szombaton este látogattunk el az Aréna mozijába (sajnos már nem jellemző az, hogy alig vannak…karácsony óta nagyon felkapták…pedig tetszett, hogy adott esetben összesen 4en voltunk egy vetítésen) Ezúttal nem az első vetítésre mentünk, mint a Cincin esetében. De a bemutatója alapján nagyon kíváncsiak voltunk. Előzetesben ennyit találtam:


Egy szuperkutya élete csupa kaland, veszély és intrika, legalábbis amíg forog a kamera. Amikor Voltot, a népszerű sorozat sztárját véletlenül New Yorkba küldik egy szállítmánnyal, kezdetét veszi az igazi kaland, mégpedig élete legnagyobbja: utazás az országon keresztül, hogy visszajusson gazdájához, Pennyhez. Útitársa két furcsa szerzet: egy kidobott házimacska, Mici és a Tv-függő hörcsög, T-Rex. A nem mindennapi út során pedig Volt lassan rájön, nem is kellenek szuperképességek, hogy hős legyen az ember, vagyis a kutya.


Nos, nagyon tetszett. Minden megvolt benne, amit egy családi mesétől várok: vicces volt, megható, tanulságos, szerintem nem volt gagyi. A szereplők és a magyar hangok is nagyon eltaláltak voltak. A fenti leírás pedig – ahogy az már lenni szokott – nem fedi a történeti valóságot, hiszen szó sincs véletlenről, a kutya egyszerűen túlságosan beleéli magát a sztoriba, így hát elraboltnak hitt gazdája után indul. Az valóban igaz, hogy véletlenül belekerül egy dobozba, ami távolabb viszi, mint azt valaha is képzelte, a visszajutás pedig nem egyszerű:)


A filmet 3d-ben is meg lehet tekinteni, mi a normál verzióra szavaztunk.

A képek a hivatalos weboldalról származnak.

U.i.: Némi háttér nyomásra ezentúl maradunk a picit nagyobb betűknél:)

A szivárványom:)

Your rainbow is shaded white.

 
 
 
 
 
 
 

What is says about you: You are a contemplative person. You appreciate quiet moments. People depend on you to make them feel secure.

Find the colors of your rainbow at spacefem.com.

2009. február 8., vasárnap

Fehércsokoládé hab

Az utolsó vacsoracsatás étel a hétvégén a desszert lett. Ezt Steiner Kristóf készítette. A gond csak az volt, hogy a műsor receptjeit tartalmazó oldalon pont ez a recept nem jelent meg (ez volt az egyetlen általa tálalt étel, ami osztatlan sikert aratott a vendégei körében). Hát emlékezetből, érzésből csináltam újra…mennyei lett, függőséget okoz, pedig én nem is vagyok édesszájú. Nekem langyosan krémesen tetszett a legjobban, behűtés után az állaga egyre jobban közelit a pillecukor állagához.

Mint utólag kiderült számomra – mert nem hagyott nyugodni ez a pillecukros dolog – Nigella az eredeti szerző.


Egy lábosban 9 dkg pillecukorot (marshmallow), 3 dkg vaj, 10 dkg fehér csokoládét, 2 ek forró vizet olvasztottam össze. Mikor homogén lett, kicsit hagytam hűlni. Közben felvertem 1,5 dl tejszínt 1 tk. Vanília aromával. Összeforgattam a két krémet. Poharakba osztottam, majd behűtöttem.

A színe azért rózsaszín, mert epres pillecukrot sikerült szerezni…ragnak hozzám az epres dolgok, ki érti ezt;)

Printfriendly