2015. január 1., csütörtök

Tejfölös piskóta

A szieszta után gondoltam - kivételesen - iszom még egy kávét, de ahhoz kéne valami süti (mert már uncsik a karácsonyról maradtak, meg amúgy is piskóta jellegűre vágytam). Na mire a süti kész lett mondjuk vacsoráztunk, így nasi lett (pedig gyorsan megvolt, csak mire kitaláltam, hogy mi is legyen:P), a kávé meg jó későre csúszott, de mivel tejeskávét (Melange;)) szoktam inni, így nem hiszem, hogy gond….meg valójában még sosem sikerült elérnem, hogy ne tudjak elaludni a késői kávézás-kólázás ellenére;) Na, inkább recept….


Tejfölös piskóta
1 tojás
10 dkg liszt
2,5 dkg keményítő
1 tk sütőpor
10 dkg cukor
12,5 dkg tejföl
kb. 5 dkg vegyes asztal-kandírozott gyümölcs
A tojást, a tejföllel és a cukorral kézi habverővel összekeverjük. Hozzáadjuk a száraz alapanyagokat és simára keverjük, majd beletesszük a gyümölcsöket és szilikon formába simítjuk a tésztát. (Nekem kicsi méretű püspökkenyér formám van szilikonból, abba ez a mennyiség bőven jó volt, sima püspökkenyérformába dupla mennyiség kell!) 180 fokos sütőben tűpróbáig sütjük.

Vöröslencse-krémleves

Avagy egy lencse két élete. Még tegnap elkészítettem ma reggelire a lencsekrémet. Nem fogyott el minden reggelire, viszont alapból nem terveztem levest, de tartottam tőle, hogy a fiúk nem értékelik a fokhagymás malacsültet, így gyorsan krémlevessé alakult a pástétom….


Nem is írok receptet, mert semmi értelme, egyszerűen felöntöttem vízzel, picit utánasóztam és felforraltam, majd kenyérkockával tálaltam. (Ha alapból levesnek készül, akkor mondjuk a hagymát megfuttatom a vajon, erre dobom a lencsét, átfogatom, fűszerezem, majd így főzőm puhára. S végül így krémesítem;))

Mondjuk tévedtem, mert a középső csemete, inkább a malacot választotta, az első szülött sem értékelte igazán, pedig amúgy nagy leves rajongó. Azért szieszta után ők is ettek belőle picit. Mi felnőttek megettük…nehogy pont ez legyen a gátja a gazdagságnak.

2014. december 31., szerda

Papír szerencsesütik


Házibuli a mai célpont. Sós volt a kívánság, így készültek a malacok. Meg némi ilyen vicces papír süti…hátha tetszik a többieknek.


Kissé vastagabb papírra kinyomtattam a köröket, kivágtam őket. A bölcsességeket sima nyomtatópapírral nyomtattam, csíkokra vágtam, majd félbehajtottam.
A sütiket pedig egy helyen ragasztópisztollyal rögzítettem…így mondjuk rögtön bukó volt a közepére nyomtatott felirat, de jövőre már profibb leszek:P (Ha valakinek szüksége van a kész - bár holnaptól kissé aktualitását vesztett -  sablonra, szívesen átküldöm e-mailben).


Az eredeti ötletet innen vettem...most éppen, mert már sok helyen találkoztam vele. 

Update: messze felülmúlta a várakozásaimat a sikere. Többet csináltam, mint ahányan voltunk és majdnem mindenkinek jutott még egy…amit nagyon szívesen ki is húztak ;)

Túrós-juhtúrós malackák

A forma nagyjából változatlan, leszámítva, hogy az első adagnál még nem találtam meg a szokásos méretű formákat, de aztán mire a második tepsibe került már igen, így a vendégségbe a nagyokat vittem, itthon a fiúknak meg maradtak a kicsik. A receptet most Illéskrisznél találtam, nagyon finom, de a malacokhoz a régi alkalmasabb volt, szebben tartották a formájukat. De valójában senki nem kifogásolta;)



Túrós-juhtúrós malackák
Hozzávalók: 
35 dkg liszt
25 dkg túró
10 dkg juhtúró
35 dkg margarin
12,5 dkg trappista sajt
Tetejére: 1 felvert tojás (és további reszelt sajt, ha a forma úgy kívánja…a malacokra nyilván nem került)
A hozzávalókat összegyúrjuk, majd kb. fél cm vékonyra nyújtjuk a kívánt formára vágjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk, tojással lekenjük (reszelt sajttal megszórjuk) és 200 fokos sütőben a kívánt szín eléréséig sütjük.



2014. december 29., hétfő

Robinson Étterem

ahol szinte biztosan állíthatom, hogy háromszor voltunk: először-utoljára-sohatöbbet. 


Az indulás nem volt rossz…ezen az oldalon romatikus étterem (polgári 9es házassági évfordulót ünnepeltünk) után kutatva akadtunk rá és mind a ketten ezt választottuk….miután nem akartunk ismét a Prime-ba menni főleg a tagnapi Lancelot után. Hát az indítás nem volt rossz a telefonos foglalásnál nagyon kedvesek voltak, az érkezésünkkor meg kiemelten udvariasak. Az étterem szép és hangulatos, bár kissé közel vannak az asztalok egymáshoz, ez mondjuk teljeséggel lerombolja a romantikus és intim hangulatot. 


Aztán a választásnál 20 másodperc alatt sikerült lerombolni az addigi pozitív benyomást….a pincérünk nem kicsit volt kioktató, már-már lekezelő, aki úgy tűnt nem nézi ki belőlünk, hogy ki tudunk fizetni egy több tízezres számlát. Pedig valójában csak a nem egészen egyértelmű étlapot szerettük volna tisztázni. 



Az étlapról amúgy nehéz volt a választás és nem a kiemelten bőséges választék miatt, hanem éppen ennek hiányában. Egy olaszos jellegű étteremben összesen 4 féle tészta van és abból 3 tengeri herkentyűkkel, az cseppet sok volt. A Dario féle külön étlapról mondjuk két személy esetén - mint a pincérrel való konzultáció után kiderült - lényegében két féle fogás rendelhető, mert hát kevesen vannak, akik képesek egy másfél kilós steaket egyedül, vagy akár másodmagukkal bevágni. Lényeg a lényeg végülis előételnek libamáj terrine-t ettünk ketten egyet. Ez teljesen hibátlan volt, éppen jó adag. Főételnek és a bélszín csíkokkal tálalt paradicsomos garganelli (pennére - tollhegyre - hasonlító tészta;)) mellett döntöttem, ami az ígéret szerint reszelt parmezánnal érkezett volna. KáeM a Darios külön étlapról választotta végülis a bélszínt (mégis steak:S), steak burgonyával és gorgonzola mártással.


Az én vacsorám tálalása nem annyira nyert, mert a reszelt parmezán helyett forgácsot kaptam, amivel alapvetően semmi bajom, de tésztához nem szeretem, mert - főleg ha olyan nagy forgácsok, mint jelen esetben - nem igazán tudom jól elosztani a tésztán. A fogás maga nem volt rossz, bár a bélszín lehetett volna fűszeresebb. Az adag méretét tekintve simán meg tudtam enni….szóval nem volt hatalmas;)



KáeM esetében a szószért ismét szólni kellett, mert lemaradt, a krumpli némileg hideg volt, de amúgy jónak minősítette, bár mint mondta, ha steak, akkor marad a Prime;)

Miután kértük a számlát, “alig” 20 percet kellett várni, hogy meg is kapjuk (nyilván innen már nem volt esély odaérni a moziba:(). Kártyával fizettünk és mivel a számla alapból tartalmazott 12,5% szervízdíjat és borravalót, illetve kicsit sem voltunk elégedettek a kiszolgálással, így hát nem adtunk plusz borravalót. Így sem fizettünk keveset, mert nem olcsó a hely. 

A végső véleménnyel kezdtem a beszámolót, nevezetesen, hogy nem fogunk visszatérni, persze azért soha ne mondd, hogy soha, mert attól még mindig izgalmasan hangzik a Fiorentina…csak megfelelő társaság kéne hozzá;) És hát a kilátás az étteremből igazán figyelemreméltó.

2014. december 21., vasárnap

Banános amerikai palacsinta

Tulajdonképpen semmi újdonság, mert a recept majdnem teljesen a régi, pici fahéj is kerül bele, illetve amikor a serpenyőbe került, akkor rátettem a banán-szeleteket. 




Igazán finom volt és jól fogyott bele a kissé már megbarnult, magában már nem annyira kívánatos banán. Az ifjabb korosztály kezdetben csoki-öntettel fogyasztotta, majd ők is átnyargaltak az általunk választott szilva-szirupra;)

2014. október 26., vasárnap

Fetás zelleres krumplisaláta

Nem szerettem volna a szokásos majonézeset, ellenben krémes verzió kellett, mert a húsok mind száraz típusúak voltak. Nagyon jól sikerült, egészen biztosan gyakran kerül terítékre a majonézes verzió helyett:)



Fetás zelleres krumpisaláta 
8 nagyobb krumpli 
1 kis fej lila hagyma 
1 szárzeller szár 
10 dkg feta 
10 dkg tejföl 
oregano 
A krumplit héjában megfőzzük, kihűtjük, meghámozzuk és kockára vágjuk. A zellert felszeleteljük, a hagymát apró kockára vágjuk. A fetát, tejfölt és az oreganot a késes robotgéppel krémesre dolgozzuk, majd összekeverjük a hagymával, zellerrel, krumplival. Tálalás előtt néhány órára hűtőszekrénybe tesszük.

2014. október 21., kedd

Hagymás tejszínes mustáros karaj

Nagyon megtetszett a fotója. Most volt egy adag karajom, amivel nem tudtam hirtelen mit kezdeni. Így felhasználtam a receptet. Kissé módosítottam rajta. Jó lett, csak kevesebb só kellett volna bele…de a mustárokkal mindig így járok, mármint, hogy sósabbak, mint én gondolom.




Hagymás tejszínes mustáros karaj 
4 szelet sertés karaj 
1 tk mustár 
4 gerezd fokhagyma 
1 fej vöröshagyma 
10 dkg tejföl 
1,5 dl tejszín 
petrezselyemzöld 
só, bors 
kevés olaj 
A húst kockára vágjuk, majd összeforgatjuk némi sóval és borssal. A hagymát szálasra szeleteljük, a fokhagymát összezúzzuk. Kevés olajon megforgatjuk a hagymákat, majd a húst is fehéredésig. Ekkor hozzáadjuk a mustárt, a tejfölt és tejszínt. Össze rottyantjuk, majd áttesszük az egészet egy tűzálló edénybe és 200 fokon 30-40 perc alatt készre sütjük. Rizzsel tálaltam, de krokettel talán még finomabb lett volna;)

2014. október 19., vasárnap

Sütőtök krémleves

Villámtempós gyors bejegyzés…mert elmaradásaimnak se szeri, se száma, de majd egyszer biztos készen leszek az összes visszamenőleges feltöltéssel. Bosszantó, mert egy-egy jól sikerült darab receptjét vissza is szoktam kutatni magamnál…és hát ha nem találom, akkor csak magamra haragudhatok...skizofrénia a köbön:P Na de vissza a mai sikerhez. Eddig egyik fiú sem volt sütőtök rajongó, ahogy a szüleik sem nagyon. Ez a leves volt a kivétel…de most már inkább az alábbi lesz, mert messze nem olyan macerás az elkészítése és mindenkinek bejött, még a legkisebb is csak nyelte:) Az eredeti ötlet ezen blogból származik - Köszönet (Danke;))


Sütőtök krémleves 
80 dkg sütőtök 
10 dkg hagyma 
16 dkg répa 
30 dkg krumpli 
kevés olaj 
1 zöldségleves kocka 
víz 
12 dkg tejföl 
1 dl tejszín 
A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk. A hagymát némi olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a kockára vágott zöldségeket és összeforgatjuk. Sózzuk, borsozzuk, rádobjuk a leveskockát, felöntjük vízzel, felforraljuk. Ezután alacsony fokozaton puhára főzzük. A mixerbe tesszük a tejfölt, tejszín ráöntjük a zöldségeket és krémesre dolgozzuk. (Nyilván botmixerrel is működik, de én újabban jobban kedvem a turmixot a kicsit és a nagyot is;)) Megkóstoljuk, ízesítjük ha szükséges. Krutonnal és pirított tökmaggal tálaljuk.

2014. október 11., szombat

Prime Steak



A ráhangoló előétel: habosított vaj, steak-krém és házi kávés kenyér (mit nem adnék a receptért;))
Évfordulós vacsora helyszínnek valami különlegeset gondoltunk. KáeM nemrég egy üzleti ebéd keretében ismerkedett meg a Prime-mal. Hozott kótolót....huuu meg haaa...pedig már kihűlt. Szóval innen már nem is volt kérdés, hogy az elegáns elit étterem lesz a célpontja a templomi esküvőnk 6. évfordulójának megünneplésére. 

Vegyes előételes tálunk
Foglaltunk asztalt a neten :) Pontosan érkeztünk, s természetesen ültető hosztesz kísért az asztalhoz. 

Itt volt egy kis időnk körül nézni…nagyon szép, kidolgozott és elegáns a hely. Férfias berendezéssel és dekorációval…ami tökéletesen illik a steakek és borok világához;) Az asztalok éppen kényelmes távolságra vannak egymástól. A női mosdó tökéletesen igényes, természetesen tiszta és jól felszerelt. KáeM a férfi mosdót kissé szűkösnek minősítette…mondjuk ott több berendezés kell:P A pincérek túlnyomó többsége férfi, aminek nyilván több oka is van: eleve ez egy férfia étterem, nehezek a tányérok, s hát ez a szakma sem éppen gyerekbarát :P (Tudom, mert dolgoztam benne)

A főételek és a tálalásuk
Mire a berendezés szemrevételezésén túl jutottunk, már érkezett is a pincér. Kaptunk étlapot, koktéllapot, borlapot, chef ajánlata dolgot…szóval kellő mennyiségű olvasnivalót;) 

Ennek ellenére nem volt nehéz a választás, mert számomra teljesen egyértelmű volt, hogy steaket fogok enni, már csak azt kellett eldönteni, hogy milyet, milyen mártással, körettel. De ez sem volt nehéz. Ketten ettünk egy vegyes ízelítős előételt. Főételnek Libamájas mókát választottunk mind a ketten, csak más körettel és mártással. Kaptunk ráhangoló falatokat is előzetesnek. Illetve végülis miután a főételnek nagyjából a felét elcsomagoltattuk, majd a desszert kínálatot is szemrevételezhettük, hát abból is választottunk. Nagyon finom volt minden. 

Így lehet desszertet választani;)
A számla végösszege nyilván nem csekély, de tisztában voltunk vele, hogy kb. mennyi lesz, elvégre ez osztályon felüli étterem, kiemelt árakkal és 12% szervízdíjjal. S tényleg azt tudom mondani, hogy megérte a gasztronómiai élmény :) Természetesen nem ez lesz az az étterem, ahová az ember hetente betér egy gyors randizós vacsorára, de különleges alkalmakhoz tökéletes választás. Mindenképpen pozitív élményekkel és visszatérési szándékkal búcsúztunk el.

De azért a sok pozitív élmény mellet, volt néhány apró, de azért mégis említésre méltó negatív tapasztalat is, elvégre - hiszem és gondolom - ebből lehet tanulni. Mindamellett, hogy 3 pincérünk is volt, kissé vontatottra sikeredett a vacsora, hiszen a 3 fogás közel 3 órás elfoglaltságot jelentett. Vagyis kissé hosszúak voltak a szünetek a fogások között. A laktató finomságokra tekintettel nyilván profi a csomagolás technika, leszámítva, hogy nincsenek kisebb dobozok a szószok elcsomagolására…ennek ellenére megoldották természetesen, hogy elhozhassuk azokat is. A harmadik és egyben utolsó negatívummal kapcsolatosan eleve kettős érzésem van, mert amúgy sem szeretem a fix szervízdíjat…nem érzem, hogy meghagyja a lehetőséget a vendégnek, hogy kifejezésre juttassa tetszését, vagy elégedetlenségét. Ha pedig mégis szeretné kifejezni a szervízdíjon felül adott borravalóval elégedettségét, akkor meg valahogy mégis rossz érzést kelt bennem, ha elfogadják, hova tovább úgy fogadják el, hogy meg sem említik, hogy a számla már alapvetően tartalmazza a szervízdíjat és borravalót. 

Desszert egyszer...
...desszert még egyszer:)
A fenti apróságok egyáltalán nem fognak eltántorítani, hogy visszatérjünk és megkóstoljuk az étlap egyéb fogásait is, mert hogy azért több van itt, mint a steak ;)

2014. október 10., péntek

Harapó Mókus Vendéglő

Ezer éve, nem sokkal a nagyfaluba költözésünk után, már jártunk párszor a Harapó Mókusban. De aztán jól elfeledkeztünk róla és teljesen méltatlanul mellőztük. 

Ma újra betértünk és nem bántuk meg. Az étterem hangulata nagyon kellemes, szolidan elegáns berendezéssel, bá kissé tagolt belső elrendezéssel (ez persze nyilván adottság). A pincérek kedvesek, kissé lehetnének figyelmesebbek, bár lehet, hogy ez a hiányosság csak a tagolt belső tér miatt van.


Az étlap ígéretes, visszatérésre csábítóan változatos, de azért hihető hosszúságú. Nem voltunk kiemelten éhesek - KáeM legalábbis - így ő csak egy Bakonyi betyárlevest evett. Én bepróbáltam egy Mátrai borzaskát paradicsomos rizottó körettel, illetve desszertnek a Mókus-tortát (csokis, mogyorós, tejszínes). 


KáeM a levest nagyon jónak és laktatónak minősítette. Én is jónak találtam a borzaskát, a rizottó mondjuk nekem annyira nem passzolt hozzá és nem is volt az én ízlésvilágom. A torta viszont nagyon finom volt, nem túl édes és teljesen szerethető méretű szelet. 


Az árak közepesek, barátságosak. Biztosan vissza fogunk térni máskor is. (És ki kell emelnem, hogy a honlapon letölthető recept-füzet van fent, az étterem legkedveltebb fogásainak receptjével….ezzel engem teljesen elbűvöltek, elvégre szeretem, hogy tisztában vannak vele, hogy attól nem lesz kevesebb vendégük, ha elárulják, hogyan készülnek a finomságok;))

2014. szeptember 13., szombat

Zöldborsós rizottó

Ez is a tv-parikáról származik. Az érdekessége, hogy amikor Zsebi meglátta, közölte, hogy csináljak olyan zöldborsó fözeléket, de azonnal. Vacsorára kapott is sima zöldborsó főzeléket, erre kicsit többet kellett várnia, annyira nem volt siker…nála legalábbis, mert nekem tetszett, igaz nem főételnek, inkább egy masszívabb köretnek ;)


Zöldborsós rizottó
Hozzávalók:
2 evőkanál olívaolaj
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 szál halványító zeller 
1 bögre rizs
só, bors
1 dl fehér bor
bő 0,5l alaplé 
2 evőkanál margarin 
3 evőkanál zöldborsó 
Tálaláshoz:
1 evőkanál citromlé
Reszelt parmezán
Elkészítés:
A hagymákat felvágjuk, és olívaolajon megfuttatjuk.Hozzáadjuk a felvágott halványító zellert, a fokhagymát és a rizst. Meglocsoljuk fehérborral és hozzáadagoljuk a meleg alaplevet. Közepes lángon, folyamatosan kevergetve addig főzzük, míg a rizs megpuhul.Beletesszük a zöldborsót, levesszük a tűzről, megsózzuk, megborsozzuk, adunk hozzá egy darabka margarint. A borsó puhulásáig főzzük, ügyelve rá, hogy kellően krémes maradjon. Végül megöntözzük egy kis citromlével, és parmezánt reszelünk rá. 

Juhtúrós lepény

Megláttam, elmentettem, aztán sokáig nem került elő, mert jól elfeledkeztem róla, mint egyébként megannyi klassz lementett receptről. De most végre nem maradt el és többet nem is fog, mert nagyon finom :) A kisebbekben is sorra tűntek el a kis vonatok;) 



Juhtúrós lepény 
30 dkg liszt 
1 tk só 
1 ek étolaj 
5 dkg juhtúró 
15 dkg natúr joghurt 
0,5 dl víz 
1,25 g friss élesztő
A hozzávalókat alaposan összedolgozzuk, majd duplájára kelesztjük. Egyforma darabokra vágjuk…nálam 8 kisebb (aminek egy része még kisebb lett, mert a fiúknak készült belőle vonat forma). Gombóccá formázzuk, hagyjuk pihenni kb. 10 percet, majd kisodorjuk és száraz serpenyőben foltosra sütjük. Juhtúrós zöld fűszeres tejföllel kínáltam.

2014. szeptember 10., szerda

Zöldséges paplanos sertés karaj

Az eredeti ötlet innen származik Alexától, kicsit variáltam rajta, meg persze helyből új nevet adtam neki:P Meg persze a füstölt sajtot megint sikerült kissé túlsütni, de hát így van ez, ha három csillagszemű kispasi van az ember lánya körül ;)



Zöldséges paplanos sertés karaj
3 szelet sertés karaj
só, bors
Olívaolaj
2 kisebb paradicsom 
1 fél pritamin paprika
6 szelet erős zöldpaprika
1 kicsi fej lila hagyma
5 cm póréhagyma
3 szelet bacon
15 dkg reszelt sajt füstölt és trappista
A húst kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk, majd egy olívaolajjal kikent tűzálló tálba tesszük. Ráhalmozzuk a paradicsomkarikákat, a paprika szeleteket, a kétféle hagymát. Betakarjuk a baconnel, majd megszórjuk a reszelt sajttal. Előmelegített sütőben a sajt pirulásáig sütjük (nem ennyire, mint én:P). Sült krumplival tálaljuk.

2014. szeptember 8., hétfő

Daragombóc tejszínes csoki öntettel

A fiúk szeretik a gombócot. Hát gondoltam legyen kicsit variálva, ne mindig túrógombóc :P (Bár szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy valaha megunják) Szóval ez egy nagyon egyszerű sztori, mert tulajdonképpen egy tejbegríz, csak a forma más :) Persze lehet ízvilágában is variálni, aszalt gyümölcsökkel mondjuk. Én ezt most nem tettem. A kicsiknek tetszett, KáeM nem annyira értékelte. 



Daragombóc tejszínes csokiöntettel
5 dl tej
10 dkg búzadara
5 dkg barna cukor
A forgatáshoz:
vízes kezek
édes kekszmorzsa
A tálaláshoz:
Tejszínes csokiöntet (most csak fele adag)
A hozzávalókból állandó kevergetés mellett grízpapit főzünk. Hagyjuk kihűlni, majd nedves kézzel gombócokat formázunk és megforgatjuk az édes kekszmorzsában. Csokiöntettel tálaljuk. Gondolom melegen (azbeszt kéz a formázáshoz?:P), langyosan is finom lehet, mi most szinte teljesen hidegen ettük.

2014. szeptember 5., péntek

Szezámmagos gyömbéres csirke

TvPaprikán láttam meg az ötletadó receptet. Aztán persze, csak tessék-lássék tudtam felírni, hogy mi és hogyan, szóval ez már nem egészen az, viszont finom:) Kísérte még egy Yu-Xiang padlizsán (kissé más recept, de erről majd máskor), meg egy étvágygerjesztő zeller (nagyon szuper új vágószerkentyűm van hozzá - hála a miniintheboxnak-...ilyen szuper még sosem lett:)), meg persze rizs.



Szezámmagos gyömbéres csirke 
1 csirkemell szeletelve 
1 kisebb piros kaliforniai paprika szeletelve 
2 kisebb hagyma szeletelve 
szójaszósz 
kis darabka gyömbér 
szezámolaj 
pár szem shitake gomba szeletelve 
2 zellerszár szeletelve 
1 fokhagyma szeletelve 
1 evőkanál keményítő vízben feloldva 
Tálaláshoz szezámmag 
A hozzávalókat igyekeztem egyformára vagdosni…nyilván amennyire ezt az alapvető formájuk engedte. A csirkemellet szezámolajjal kissé bepácoltam. Ezután kevés olajon megsütöttem. Kiszedtem, majd a wokba dobtam a zöldségeket és összerázogattam. Visszatettem a csirkemellet, hozzáadjuk a szójaszószt, összefőzzük, majd a keményítős vizet hozzáadva kiforraljuk. Szezámmaggal megszórva tálaljuk.