Heti egyperces 36.

"Ne vigyél el semmit, csak a fotóidat;

ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat;

ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

/Szerző: Ismeretlen, Kép: innen/

2009. 47. heti menü

Hétfő – McDonald’s

Kedd – Csontleves+túrós és meggyes rétes (bolti- Köszi Évica!!!)

Szerda – Majorannás krumplileves+almás tócsni

Csütörtök – Házon kívül (Belfrit)

Péntek – Fahéjas kalács

Szombat – Extra krumplis lángos (sajttal és fokhagymás tejföllel)

Vasárnap – Melegszendvics (sonkás, sajtos)/Illatos omlós csirke tojásos rizzsel/Virsli

Illatos omlós csirke 3.0

Volt első és második verzió. Hát még kicsit tökéletesítettem és most már tényleg maga a tökély. Került rá pác is és vannak anyaghányadok is.

Illatos omlós csirke

Hozzávalók:6 vékony szelet csirkemell, 2 tojásfehérje, 3 + 2 ek keményítő, só, őrölt bors, szójaszósz, olaj a sütéshez

A csirkemell szeleteket biztos, ami tuti alapon enyhén megkloffoltam. Ezután sóval, borssal és szójaszósszal bekentem és bő fél órát állni hagytam. Közben a tojásfehérjét kézi habverővel összedolgoztam a keményítővel és némi sóval A hússzeleteket első körben kevés keményítőben megforgattam, majd jött a tojásfehérjés mártás, ezután mentek a forró olajba, ahol pár pillanat alatt meg is sültek. Nagyon finom lett, tojásos (pandás) jázminrizst készítettem hozzá.

A rizs fotóját Esztertől kölcsönöztem én egyébként Auchanban vettem utoljára, de láttam Cora-ban, Spar-ban is. Árra picit drágább, mint a minőségi(nek mondott) magyar rizs, állagra viszont klasszisokkal jobb bármelyiknél. 

Extra krumplis lángos

Simát akartam csinálni, de összesen 4 nagyobb szem krumplim volt, nem akartam kettőt meghagyni, mert az már semmire sem elég, ugyanilyen fajtát meg nem biztos, hogy kapok és nem szeretem keverni a krumpli fajtákat (sem). Szóval az alábbiak szerint alakult és egyébként nagyon finom lett, pedig féltem, hogy a sok krumpli nagyon nehézzé fogja tenni. 9 méretes darab lett az alábbi adagból, mi négyet tudtunk megenni hirtelenjében, persze sajttal és fokhagymás tejföllel.

Extra krumplis lángos

Hozzávalók: 30 dkg főtt áttört burgonya, 30 dkg BL 80-as kenyérliszt, 1 csomag szárított élesztő (DrOetker), 1 pohár natúr joghurt (Danone activia), só

Az alapanyagokat alaposan összegyúrtam, majd meleg helyen duplájára kelesztettem. Ezután lisztezett deszkán kiszaggattam és letakarva még hagytam egy fél órát kelni. Ezután bő forró olajban megsütöttem.

A kis vajling friss szerzemény. Leutóbbi otthoni látogatásomkor kaptam anyutól, már nagyon régen szerettem volna, a régi idők emlékére:) Anyunak egyébként szép méretes darabjai vannak.

Fahéjas kalács

Maradt egy kevés fahéjas porcukrom, s gombhoz a kabátot eset alapján úgy döntöttem kalácsban fogja végezni.

Fahéjas kalács

Hozzávalók: 30 dkg kenyérliszt, fél dl tej, 1 nagy evőkanál natur joghurt, 1 tojás, 2 dkg vaj, 1 kávéskanál folyékony édesítőszer, csipet só, fél tasak szárított élesztő

A hozzávalókból tésztát dagasztottam, majd duplájára kelesztettem. Ezután a feléhez hozzágyúrtam a fahéjas cukrot, majd egymásra tettem a kés tészta cipót és együtt kinyújtottam őket. Feltekertem, kivajazott tepsibe tettem és egy órát kelesztettem. Tejjel megkentem és 200 fokos sütőben légkeveréssel 25 perc alatt készre sütöttem.

Mivel sütés után bent maradt a sütőben kicsit kiszáradt, de azért finom lett. Ha fahéj helyett kakaó kerül bele, akkor szép csíkos lett volna a végeredmény.

Almás tócsni

Keresgéltem valami ehető ötlet után és megláttam ezt Doctor Peppernél. Nem tudtam neki ellenállni, annál is inkább, mert van egy csomó finom almám anyutól. Én nem egészen úgy készítettem ahogy ő. Nálam inkább ez a tócsni félúton van az almás palacsinta és a bundás alma között.

Almás tócsni

Hozzávalók: 3 db alma, 5 dkg liszt, 1 tojás, 2 ek barna cukor, 1 csipet sütőpor, kevés vaj

Az almákat lereszeljük, elkeverjük a tojással, liszttel, cukorral és a sütőporral. Amíg a serpenyő melegszik pihenni hagyjuk. A serpenyőt kikenjük némi vajjal, majd kanállal beletesszük az almás masszát, ellapítjuk és mindkét oldalát megsütjük.

Nekem a fenti mennyiségből 10 db tenyérnyi „palacsintám” lett. Mi fahéjas porcukorral eszegettük, meg előtte majorannás krumplilevessel. 

23 év….

Jó volt a részesének lenni – ezzel a végszóval búcsúzott a 23 éve műküdő Danubius tegnap éjjel. Nem vagyunk, vagyok rajongója egyik rádiónak sem. De azért tegnap este és éjszaka hallgattuk a Danubiust, mert hát ilyenre azért nem hiszem, hogy lesz még valaha példa az életünk során.

Igazából gyerekkorom meghatározó rádiója volt a Danubius, aztán középiskolás (főként táncdalfesztiválos zenékre bálozó) kamaszként Sláger rajongó lettem. A főiskolás szobánkban a vacsoráknak elmaradhatatlan része lett ismét a Danubius, konkrétan a Jáksó Hot 20. Aztán Győrbe, majd Pestre kerültünk, ahol helyi rádiókat hallgattunk, ha éppen a kocsiban ültünk és nem a cd-t választottuk.

Bevallom, hogy az évek során úgy éreztem, hogy romlott a színvonal a rádióknál a Slágernél a régi idők slágerei helyett jöttek a ma zenéi, sok ismétléssel. A Danubiuson a helyzet talán még rosszabb volt, emlékszem olyan délutánra, hogy nagyjából három óra leforgása alatt négyszer hallottuk ugyanazt a „slágert”. Az idézőjel oka, hogy nem tudnám megmondani, hogy mi volt az adott zene, s biztos vagyok benne, hogy a velem rádiózó szobatársam is így lenne ezzel.

Ennek ellenére tegnap délután hazafelé a kocsiban, majd itthon is a tv helyett a Danubius hallgattuk. Tegnap olyannak éreztem, mint gyerekkoromban. S a ¾ 11-kor elhangzó utolsó hírektől kezdődő búcsúzásoknál bevallom itt-ott könnyeztem.

A netről úgy tudtuk, hogy a Szól a rádió című dallal fog búcsúzni a rádió és a Himnusszal indít az új Class FM. Nos a mind a kettő elmaradt. Elvileg 15 másodperces csenddel előtte pedig a fenti (ha jól emlékszem Rákoczi Feri hangján elhangzó) mondattal köszönt el a Danubius. A valóságban a szünet kicsit hosszabb lett, a Himnusz helyett pedig egy régi, számomra ismeretlen rádióról szóló zene csendült fel. A rövidke intro után a Tankcsapda Mennyország turiszt nótája következett. Itt mi kikapcsoltuk a rádiót…s megdöbbenve konstatáltuk, hogy talán illett volna valami rövidke beköszönő szöveget mondani.

Ma is sok időt töltöttünk kocsiban, ekkor végig Class FM-et hallgattunk. A zenei változatossággal nem volt gond. A magyar zenék arányával sem (konkrétan minden harmadik zene magyar volt). A reklámokkal sem – amíg hallgattuk egyetlen reklám blokkra sem sikerült rábukkanni. S a műsorvezetők többségével sem, azok ugyanis a volt Danubius műsorvezetői (Argyelán Kriszta reggel, Abaházi Csaba a déli kívánságműsorban, Vágó Piros délután, s Jáksó László kora este). A gond a hangosítással volt, illetve a technikával, legalábbis a műsorvezetők ilyen-olyan elszólásaiból ezt gondolom.

Kíváncsian várom a fejleményeket. Az Index – meglepő humorossággal - itt foglalja össze az új rádiók első napjait.

A két megszűnő rádióról pedig csak annyit: Danubius és Sláger…szép volt fiúk és lányok. 

2009. 45-46. heti menü

Bevallom azt hittem nem tudom megalkotni, mivel, hogy ennyire elmaradtam, de hát előrelátóan megvolt egy része már, a többit kellett csak visszaemlékezni. Nem alkottam mostanában maradandót, mert az élet nem úgy hozta.

45. heti

Hétfő – Lecsó (friss alapanyagokból, az utolsókból a Mama kertjéből)

Kedd – Héjában sült krumpli, hagyma, kevert túró és némi szalonna (már amit a macska engedett, mert a nagyját ő ette meg:P)

Szerda – Rántott csirkemell falatok fűszeres krumplival – kisebb darabokra vágtam és nem csak sóztam, hanem chiliport is szórtam rá…nagyon finom lett.

Csütörtök – Hideg vacsora

Péntek – Krumplileves és töltött zsömle

Szombat – Rántott sajt hasáb, tartár mártás/Hideg

Vasárnap – Borjúpörkölt+nokedli+cékla

46. heti

Hétfő-Kedd – Szent Orbán Erdei Fogadó/KáeM múlt vasárnapi maradékot evett

Szerda – Pizzás csiga

Csütörtök – Házon kívül

Péntek – Hideg vacsora

Szombat – Sajttal töltött rántott pulykamell hasábburgonyával, majonézes kukorica salátával

Vasárnap – Csontleves/Hagymatakaró alatt sült sertéskaraj+krumplipüré+savanyú paprika

Hagymatakaróban sült karaj

A várakozásokat teljesen felülmúlva tökéletesen omlósra sikerült a hús. És nagyon gyorsan megvolt.

Hagymatakaróban sült karaj

Hozzávalók: 8 szelet sertés karaj, 1 nagy fej vöröshagyma, három gerezd fokhagyma, só, bors, kevés liszt, kevés zsír és némi víz

A hagymákat megtiszítitottam. A fokhagymát összezúztam és néhány kanál vízzel pépesre kevertem. A hússzeleteket kézzel ellapítottam (természetesen szálára merőlegesen szeleteltem) sóztam, enyhén borsoztam. A tepsit kikentem zsírral (nálam most libazsír volt kéznél) belefektettem a hússzeleteket, megkentem a fokhagymakrémmel, megszórtam kevés liszttel, majd ráborítottam a fél karikákra vágott hagymát. Erre ismét szórtam egy kevés lisztet, majd öntöttem alá kevés vizet, alufóliával lefedtem és bedugtam a sütőbe, amit 200 fokra állítottam be. 20 perc alatt megsült, majd a fóliát levéve még 10 percet pirongattam. Krumplipürével és savanyított paprikával tálaltam.

Szent Orbán Erdei Fogadó

Céges rendezvény keretében volt szerencsém meglátogatni a vendéglátó egységet. Másfél napot töltöttünk el a fogadóban, ami két ebédet, egy vacsorát és egy reggelit foglalt magában.

Kicsit már ugyan távolinak tűnik, de megpróbálom felidézni, hogy miket is ettünk, illetve ehettünk volna, mert hogy tekintettel a svédasztalos kínálatra, természetesen nem kóstolt végig mindenki mindent.

Ilyen távolból már enyhén keverednek az élmények, így hát ömlesztve érkeznek, hogy miket is választhattunk volna, a teljesség igénye nélkül: jércehúsleves gazdagon, fokhagymakrémleves pirított kenyérkockával, paradicsomleves mozzarella golyóval, sütőtőkleves pirított tökmaggal, libamáj szeleteket vegyes saláta ágyon, alufóliában sült fogas, gyümölcsös mézes borsos csirkemell, sajtos spécli, részeges csülök, szarvas bélszín, batyus vaddisznó csíkok zöldségekkel, fűszeres lazac, baconba tekert csirkemell. Desszertek: túrógombóc, somlói galuska, karamellás tápiókás madártej, gesztenyepüré.

És akkor kicsit bővebben arról, amit személyesen is kóstoltam: első ebédre fokhagymakrémlevest ettem, majd baconbe tekert csirkemellet krumplipürével és sajtos spéclit. A desszertet kihagytam. A leves kifogástalnul finom volt. A sajtos spécli tulajdonképpen egy sajttal összesütött fokhagymás nokedli, amit tejföllel tálaltak. Ez már nem annyira nyerte el a tetszésemet. A baconbe tekert csirkemellet kicsit fűszertelennek találtam és nem voltam elájulva a köret választéktól…egyébként a teljes három étkezés alatt, hiszen csupa krumplis köret volt, sehol egy rizs, vagy egyéb párolt zöldség. Éhes nem maradtam azért:)

A vacsoránál már szolidabban válogattam, mert délután úgy éreztem, hogy az ebédnél sikerült kicsit túl ennem magam: mézes borsos csirkemellet ettem gyümölcsökkel és krumplipürével, desszertnek pedig tápiókás karamelles madártejet. Hát itt mind a két választott fogással maximálisan elégedett voltam. A főételhez szívesen várok elkészítési tippeket is:) (Mert sejthetően az étteremtől hiába is kérném).

A reggeli szokásos svédasztalos. Nekem, mint sós szájúnak tökéletesen megfelelt. Az édesebb reggelit kedvelő kollegáim kicsit panaszkodtak, hogy hiányolták a péksüteményeket, komolyabb választékban a lekvárokat. Részemről kiemelném a barnakenyeret és a házi májkrémet, amik hihetetlenül finomak voltak:)

A második ebédnél kicsit csalódottan kellett tapasztalnom, hogy a választék sokban hasonlít az előző estihez, de azért sikerült választanom, egy batyus zöldséges vaddisznót választottam, köretként ismét krumplipüré volt. Desszertnek pedig megpróbáltam a túrógombócot. Nos a főétel finom volt, egészen addig, míg nem találtam benne egy meg rághatatlan valamit, amit később sörétként azonosítottam. Azért szerencsére ez már a jóllakottság közelében volt:) A desszert viszont nagy hiba volt. Túrógombócban ugyanis nagyon magasan vannak az elvárásaim, már csak azért is, mert – szerénytelenség nélkül állíthatom – hogy elég jó vagyok benne. Szóval nem teljesültek az elvárások, nem volt omlósan puha, nem volt hozzá megfelelő mennyiségű tejföl. Ez volt az egyetlen komoly csalódásom az étkezések során.

Egyébként a céges programra bekészítést is kaptunk, ami helyben sütött citromos és kakaós sütemény volt, illetve pogácsa. Előbbi kettő verhetetlenül finom volt.

Összességében teljesen elégedett voltam az ellátással és az ételekkel, kicsit nagyobb változatosságot tudnék elképzelni köretek és desszertek terén, de nagy általánosságban finom volt, amiket kaptunk.

Heti egyperces 35.

„A pénz nem véletlenül pottyan az életünkbe. A pénz leginkább az energia különleges formája: minél több energiát fektetünk az élet valóban fontos dolgaiba, annál több pénz áramlik hozzánk.”

/Idézet: Bodo Schäfer – Kép: innen/

Heti egyperces 34.

„Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz.”

 /Idézet: Francois Garagnon – Kép: Anyósomtól származik/

Hazafelé…

egyik este, ahogy a rakparton araszolgattunk hazafelé a dugóban, szokás szerint lenyűgözte mind a kettőnket az éjszakai (esti) Duna part. Előkerült hát a fényképező gép és KáeM csinált pár képet. Az alábbi kettő sikerült igazán jól, a többi sajnos nem igazán adja vissza azt, amit láttunk, nem egyszerű azért az éjszakai fények fotózása, főként nem menetközben, kocsiból:)

Töltött zsömle

Pénteken KáeMnek a Szekszárdon volt dolga, hát arra jutottam, hogy ez és a szűnni nem akaró náthám elég ok arra, hogy meglátogassam a szüleimet. A nem titkolt célom az volt, hogy anyukám majd kézrátétellel meggyógyít, hiszen az anyukáknak van egy ilyen képessége. Ha már ott voltam, hát segítettem a főzésben:) Krumplilevest készítettünk és töltött zsömlét. Vacsorára haza is hoztam belőle:)

Töltött zsömle

Hozzávalók: 6 zsömle, 25 dkg túró, 1 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, cukor, tej, mazsola, kevés margarin

A zsemléknek levágjuk a tetejét és kivájjuk a belsejét. A tejet cukorral meglangyosítjuk, majd a kivájt zsemlebélre öntünk pár kanállal, nem szabad tocsognia, csak éppen megpuhuljon. Ezután hozzá keverjük a túrót, a vaníliás cukrot, a tojást, ízlés szerint cukrot és a mazsolát. Egy megfelelő méretű tepsit kikenünk margarinnal, majd a zsemlék alját megmártjuk a cukor tejben (vigyázat nem szabad eláztatni, de azért át kell járnia a tejnek), majd a tepsibe fektetjük. Belekanalazzuk a túrós masszát, majd a tejben megáztatott zsemletetőket is rátesszük. Bedugjuk a sütőbe és 200 fokon addig sütjük, míg a teteje elkezd pirulni (ha már eleve piros volt a zsemle, akkor kicsit nehezebb a dolgunk). Porcukorral meghintve tálaljuk.

Anyunál most összesen kb. 20 szem mazsola volt otthon, ehhez képest dupla adag készült, így hát nem sikerült túl mazsolásra, de a többi része hibátlan volt. 

Heti egyperces 33.

„Megy az idő, és a tűzből nem marad itt más: csak parázs,

De a fénye kitart, és ez jelzi, hogy volt száz varázs,

Soha ne félj, ami fontos, nem tűnhet el - hinned kell!

Amíg élsz, veled él, nem fújja a szél soha el.”

/Idézet: Emberek -  Kép: Saját /

2009. 44. heti menü

Hétfő – Lasange – teljesen mást akartam készíteni, de hát érkezett egy szép adag lasange tészta a Mamától, meg aztán ott volt a darált hús, nem tudtam lefogni a kezem:)

Kedd – Gyors zöldségleves/Császármorzsa

Szerda – Fürjtojással töltött csirkehúsos golyócskák balzsamecetes krumplisalátával

Csütörtök – Sonkás bableves/Túrós és almás palacsinta

Péntek – Sonkás leveles tészta tekercs+fahéjas csiga

Szombat – Rántott cukkini, rántott halrudacska fűszeres sült krumplival és tartármártással/Hideg

Vasárnap –Tejszínes mazsolás csirke/Tiramisu/Hajtovány…helyett kifli, de minden más ugyanaz

Közben a tartalomjegyzék is frissítésre került:) Látszik, hogy nagyon elvagyunk foglalva mindenféle ügyintézésekkel, mert idén ebben a hónapban született a legkevesebb bejegyzés. Bár van néhány fotóm talonban;)

Tejszínes mazsolás csikre

A mazsola és a rizs volt biztos, na meg, hogy vasárnap lévén azért mégiscsak húst kéne enni. Hát ilyesmi jött össze.

Tejszínes mazsolás csirke

Hozzávalók: 1 csirkemell filé, 2 jó marék mazsola, 1 ek olívaolaj, 1 dl fehér bor (muskotályos), só, fehér bors, őrölt szerecsendió, kevés méz, 1 ek vaj, 2 dl tejszín

A csirkemellet összekockázzuk. Az olívaolajból, borból, sóból, mézből, borsból és szerecsendióból páclevet készítünk és jól összeforgatjuk a hússal. Letakarva egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap egy serpenyőben kevés vajat forrósítunk és azon a csirkemellet megpirítjuk, majd ráöntjük a maradék páclevet, beledobjuk a mazsolát és összepároljuk. Mikor már kellően illatos, akkor hozzáadjuk a tejszínt és alaposan összeforraljuk. Párolt rizzsel tálaljuk (én már soknak éreztem a mazsolás rizst hozzá, de természetesen azzal is finom lehet)

November 1.

"Az emlékezéshez nem emlék,hanem szeretet kell. S akit szeretünk azt soha nem feledjük el."

/A képet mailben kaptam, az idézethez pedig nem találtam szerzőt/

VKF XXIX./2. - Mandulás mascarponés golyók

Kellett egy desszert is a főétel után. Akartam levest (levesbetétet) is és rágcsálnivalót is, de az ehhez vásárolt alapanyagot elhasználtam máshoz, így ez most elmaradt. Az alap ötletet a tiramisu golyók adták, csak most zöld lett és mandulába hempergettem. Nagyon finom lett és pillanatok alatt eltüntették a kollegák, akiket megörvendeztettem vele. (Azért KáeM-mel mi is megkóstoltuk;))

Mandulás mascarpone golyók

35 dkg darált háztartási keksz, 25 dkg mascarpone, 4 ek zöld mandula aroma, 4 ek porcukor, 2 csomag bourbon vaníliás cukor

A hozzávalókat összedolgozzuk, kézzel gombócokat formálunk belőle és darált mandulában megforgatjuk. 1-2 órára hűtőbe tesszük.

VKF XXIX./1. - Fürjtojással töltött csirkehúsos golyócskák

Amikor megláttam Max kiírását tudtam, hogy a főételemben a fürjtojás valamilyen formában szerepet fog kapni és ha golyó, akkor fasírt, de nem akartam csak úgy simán.. Az egyszerű tojással töltött fasírtot elvetettem, kicsit csavartam rajta:)

Fürjtojással töltött csirkehúsos golyócskák

Hozzávalók: 15 db fürjtojás, 1 zsemle (vagy 2 kis szelet kenyér), 1 dl tej, 1 db csirkemellfilé 1 tojás, 1 csipet kurkuma, só és bors ízlés szerint, liszt a panírozáshoz, olaj a sütéshez, Elkészítés: A fürjtojásokat keményre főzzük (figyelem kevesebb idő kell nekik, mint a tyúktojásoknak, én a forrástól számítva 6 percet főztem). A csirkemell filét kockára vágjuk és sós vízben puhára főzzük, ezután a késes robotgéppel finomra daráljuk. A zsemlét a tejben megáztatjuk, majd kicsavarjuk és összedolgozzuk a csirkemellel, a tojással és a fűszerekkel. Minden fürjtojás köré golyót formázunk a masszából, majd lisztben megforgatjuk és forró olajban kisütjük. Én balzsamecetes krumpli salátával tálaltam. 

Stahl Magazin – Ősz/Tél

Megint nem én vagyok az első, bár nem is volt ez célom, nem figyeltem árgus szemekkel az újságosnál, hogy megjelent-e. A nők lapja konyha novemberi számát kerestem, amikor megtaláltam.

A véleményem a képi világról mit sem változott. A furcsa, itt-ott zavaró szerkesztésről, kiemelésről nem sikerült leszokni. S bevallom azt sem értem, hogy miért kell minden magazin (a lapban beharangozott karácsonyi számnál is ő lesz) címlapján a címadó hölgy fotója legyen. Biztos bennem van a hiba, de szerintem attól, hogy ő a névadó, még lehetne más is a címlapon, egy jól sikerült ételfotó például. Annak viszont örültem, hogy több általam is ismert és kedvelt blogger is megjelent az újságban.

A Hétfőtől Péntekig ötletét zseniálisnak tartottam, csak az nem tetszett, hogy ennyire túltengenek a húsos ételek.

A gasztrobloggerekről szóló cikket is jónak tartom. A blogszemléről pedig remélem, hogy állandó rovat lesz belőle, mert jó így egy-egy blog egy-egy olvasóját megismerni.

A címlapról még felkeltette a figyelmemet az Ínyenckedve fogyókúrázni? Igen című cikk, de elolvasva nem egészen azt kaptam tőle amit vártam.

Az továbbra is tetszik, hogy nem csak receptek, hanem úgy általában más témák is vannak a magazinban. Azt egyenlőre nem tudtam eldönteni, hogy a receptek közül melyiket fogom kipróbálni, talán az Egy alaptészta, hat különböző sütemény egyik receptje. Majd meglátjuk;)

Az utolsó kép pedig: Hát no comment:)))))))))))))))

Az eddig megjelent vélemények: Ági, Fakanál Éva (ha valakié elkerülte a figyelmemet kérlek jelezzétek – köszönöm)

Nők Lapja Konyha – Október

Megígértem, aztán meg majdnem elfeledkeztem róla. Pedig megvettem és be is jelöltem a recepteket, amiket esetleg kipróbálnék. Na de még gyorsan a novemberi szám megjelenése előtt (november 3. – ha jól tudom) beírom őket, legalábbis a címeket:

• Savanyú vetrece
• Dolce Vita csokoládé felfújtja
• Gesztenye alagút
• Szezámmagos grissini
• Kukoricás lepény

Úgy egyébként az újság megint jó, sőt az áltaghoz képest sok kép és recept tetszett meg benne. A fentiek maradtak, amiket tényleg ki is szeretnék próbálni. Majd igyekszem a novemberi számról korábban beszámolni:)

Sonkás leveles tészta tekercs

Ahogy egyre hidegebb lesz odakint, úgy kívánjuk egyre jobban a meleg ételeket. Most nem pizzát készítettem, hanem – Mirelle ihletésére – leveles tésztát töltöttem. Csináltam már hasonlót többször. Most ismét két féle készült, lett egy adag fahéjas csiga (5 dkg vaj, 1 ek barna cukor, 1 kk fahéj) és egy adag sós tekercs, utóbbi egyben sütve, utólag szeletelve.

Sonkás leveles tészta tekercs

Hozzávalók: egy csomag leveles tészta fele, vékonyan szeletelt parasztsonka, lapka sajt, tojás

A fél leveles tésztát kinyújtjuk és betakarjuk vékonyra szeletelt parasztsonkával, betakarjuk lapka sajttal. Két végén behajtjuk és amilyen szorosan csak tudjuk feltekerjük. Villával megszurkáljuk, felvert tojással megkenjük és előmelegített sütőben arany színűre sütjük. Várunk, amíg kicsit kihűl (ezt a legnehezebb), majd szeleteljük és jól megesszük. Langyosan a legfinomabb. 

Sonkás bableves

Ahogy jön a hidegebb idő úgy kívánom egyre jobban a tartalmas leveseket. Most éppen egy gyors bablevesre esett a választásom, amire KáeM kérésre sonkát is tettem. Az alábbiak szerint készült.

Sonkás bableves

Hozzávalók: 1 kisebb répa, 1 marék zeller kocka, 1 kis fej vöröshagyma, 2 szelet sonka, 1 Bonduelle fehérbab konzerv, 1 marék szárított csipetke, 2 evőkanál tejföl, 1 teáskanál keményítő, 1 csipet pirospaprika, só, 1 erős paprika

A répát, zellet és a hagymát megtisztítjuk. A répát félkarikára, a zellert, hagymát és a sonkát kockára vágjuk. A hagymát kevés olívaolajon megfuttatjuk, majd hozzáadjuk a répát, zellert és sonkát is. Ezután felöntjük vízzel, hozzáadjuk az erős paprikát és félpuhára főzzük a zöldségeket, ekkor hozzáadjuk a szárított csipetkét. Mikor már ez is majdnem teljesen puha beleöntjük a babot (a levét nem) és elkészítjük a habarást (a tejfölt kikeverjük a keményítővel és a pirospaprikával). A habarást a levesből kimert lével megfelelő hőmérsékletre hozzuk, majd besűrítjük vele a levest.

Nagyon finom lett így, kíséretként túrós és almás palacsintát készítettem. Na jó a túrókrémet KáeM keverte (túró, cukor, vaníliás cukor és sok mazsola). 

Balzsamecetes krumplisaláta

Nem sokat ettem belőle apuéknál a szüreten, de ahhoz éppen eleget, hogy elkérjem a receptet.

Balzsamecetes krumplisaláta

Hozzávalók: olívaolaj, balzsamecet, 2 kisebb (sonka)hagyma, 4-5 közepes méretű krumpli, só, bors, 1 gerezd fokhagyma, snidling

Elkészítés: A krumplikat alaposan megmossuk és héjastul lobogva forró vízbe dobjuk és 20 percet főzzük. Ezután leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, hagyjuk kihűlni, majd karikára vágjuk. Az olívaolajat és a balzsamecetet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a fűszereket és a hagymát (nálam most egy csokor újhagymát), végül a krumplit is. Óvatos mozdulatokkal keverjük össze, hogy a krumpli ne nagyon törjön meg.

2009. 43. heti menü

Próbáltam felidézni, hogy mit ettünk az elmúlt héten. Bevallom, hogy a gyorsan finomat (tehát csak semmi újdonság) jegyében telnek a napok, de hogy ennek mi az oka, majd csak kicsit később árulom el;)

Hétfő – Tejszínes sonkás spagetti (kép innen, azt hittem fent van, de nincs, így majd később felteszem, ha elkészítem saját képpel)

Kedd – Töltött káposzta anyukámtól (kép innen, a recept pedig csak annyiban más, hogy nem gombócokat formázunk, hanem savanyított káposzta levelébe göngyölgetjük a húsos masszát)

Szerda – Pizza

Csütörtök – Virsli

Péntek – Bundás kenyér/Velős csontos pirítós/Párizsias csirkemell+sült krumpli+uborka saláta/Gesztenyepüré/Vegyes hidegtál

Szombat – Mini leveles kiflik/KFC/Hideg vacsora

Vasárnap – Krémtúró/Csontleves Mama féle cérnametélttel/Brassói aprópecsenye

Heti egyperces 32.

„Lelkünknek szüksége van a változás folyamatára, át kell jutnunk a különböző helyzeteken. Az emberek ott hibáznak, hogy kiválasztanak egy állapotot és megrekednek abban. Halálos tévedés.”

 /Idézet: Kathe Kollwitz /

Pulyka brassói…vagy valami olyasmi

Bevallom egyáltalán nem emlékszem rá, hogy hogyan készül, s nem is keresgéltem a neten, csak összedobtam.:) Finom lett, csípős és laktató. Én céklát is ettem hozzá, KáeM csak magában. Előételnek pedig volt még pénteken főzött csontleves, a Mama cérnametéltjével (kézzel készíti, semmi gép:))

Pulyka brassói aprópecsenye

Hozzávalók: 60 dkg pulykacomb filé, 60 dkg sütnivaló krumpli, Piros Arany (csípős és csemege), só, bors, chili, 1 kis kanál tobasco, fűszerpaprika, olívaolaj, kevés víz, olaj a krumpli sütéséhez

A pulykacomb filét felkockázzuk, majd bepácoljuk a sóval, borssal, chilivel, paprikával, olívaolajjal és a Piros Aranyakkal. Amíg áll, addig megtisztítjuk és felkockázzuk a krumplit. Ezután egy teflon serpenyőben puhára sütjük a húskockákat, kevés vizet aláöntve. Mikor megfelelő, akkor bő forró olajban kisütjük a krumplit. Kiszedjük és lecsepegtetjük, végül összemelegítjük a hússal. savanyúsággal tálaljuk. 

Heti egyperces 31.

 "Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:

arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,

ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hűs kezed:

legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!"

/Pierrot - Ha sírni látod a bohócot/

/A képet e-mailben kaptam, nem ismerem az eredeti forrást/

2009. 42. heti menü

Hétfő – Rántott sajt hasábburgonyával és tartármártással

Kedd – Házon kívül: BelFrit

Szerda – Velős csontleves/Velő pirítóssal

Csütörtök – Majdnem bakonyi csirkemell

Péntek – Fast Food itthonJ Néha ilyet is kell, mirelit nuggets és mogyoróburgonya sült ki itthon és tobascoval megbolondított ketchup szolgáltatta hozzá a kíséretet.

Szombat – Úgy alakult, hogy mindenféle ügyintézés miatt hideget ettünk.

Vasárnap – Sajtos-tejfölös meleg szendvics/Kanász pecsenye/Juhtúrós rudacska

Kanász pecsenye

Teljes hitetlenséggel fogadtam, hogy még nem tettem fel a blogra. Pedig nagyon szeretjük, de tény, hogy nagyon régen ettük, talán az albérletben utoljára, az meg már elég távoli múlt. Unokatesóm Tardosról származó felségétől tanultuk (teljesen vicces egyébként egyik unokatesóm elvette egy ikerpár egyik felét, a másik unokatesóm pedig a másikat, így az unokatestvérek sógorok is…vannak ilyen aranyos összefonódások a családban:)).

Kanász pecsenye

Hozzávalók: sertés hússzelet (nálam most comb), liszt, delikát (én most natúr vegyes zöldségmixet használtam, mert egy ideje már a Delikátot is száműztem a konyhából, a mixet egyébként DM-ben találtam és nagyon klassznak minősítettem), fokhagyma, csipet sáfrány, frissen őrölt bors, olívaolaj, víz, só

A hússzeleteket sózzuk, vékonyra – de azért nem átlátszóra kloffoljuk, majd a delikáttal (zöldségmixxel) elkevert lisztben megforgatjuk. Forró olajon megpirítjuk mind a két oldalát a húsnak, majd felöntjük vízzel és hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a frissen őrölt borsot, a csipet sáfrányt és letakarva puhára pároljuk a húst. Nagyon kell vigyázni, mert könnyen odaég (éljen a teflonos serpenyő…mert ebben még nem volt ilyen gondom). Ha megpuhult a hús, és hígnak találjuk, akkor a visszamaradt zöldségmixes liszttel sűríthetjük. Krumplipüré és céklasaláta szinte kötelező hozzá.

Íme a zöldségmix:

25 dkg – szóval elég nagy adag – és 599 forint volt

Fel

Ha animációs (mese) akkor azt nekünk látni kell. Láttuk már a bemutatóját több film előtt is (már jó régen, de hát Amerikában már év elején bemutatták, tehát ez nem annyira meglepő), de valójában sokkal jobb volt a film, mint amit vártam.

Előzetesben: „A Fel a 78 éves légballon kereskedő, Carl Fredricksen felemelő története, aki egy nap megvalósítja felesége régi kalandvágyó álmát, és több ezer légballont köt házára, hogy azok elrepítsék őt Dél-Amerika vadregényes tájaira. Nem sokkal a felszállás után azonban felfedezi, hogy egyik legnagyobb rémálma is teljesült, ami veszélyeztetheti gondosan eltervezett kalandját: egy Russell névre hallgató, nyolcéves és végletekig optimista cserkészfiú is a repülő házban ragadt. A furcsa páros kényszerű, közös utazása egy elveszett világba tart, ahol különféle egzotikus, mulatságos és meglepő figurákkal találkoznak, s talán a morcos Carl is kénytelen lesz beismerni, hogy az élet legnagyobb kalandjai az apró, mindennapi dolgokban rejlenek.”

Számomra a film nagyon kellemes szórakozást jelentett. Az elején könnyekig meghatott, ahogyan bemutatták egy élet múlandóságát. Aztán pedig mulattató, szerethető szereplőkkel és nagyon jó poénokkal. Igazán kedves film, akár gyerekeknek is, szerintem teljesen olyan stílusban mutatja be a szerelmet, halált, ahogyan az egy gyerek számára érthető és elfogadható. Amúgy ez szerintem elég ritka, mert a legtöbb animációs (mese) filmről az a véleményem, hogy nem igazán veszik figyelembe, hogy melyik korosztálynak szól és sok helyen nem igazán érthetőek a poénok a gyerekek számára….persze ez csak én (felnőtt) véleményem.

A plakát és az előzetes szövege a mozi oldaláról a többi kép szokásosan innen.

2009. 41. heti menü

Hétfő – Barackos gombóc

Kedd – Karalábéfőzelék szójafasírttal/Eper desszertnek

Szerda – Kenyérlángos

Csütörtök – Házon kívül: McDonald’s

Péntek – Hajtovány

Szombat – Bundás kenyér/Vendégség (Tiramisu torta)

Vasárnap – Rosinante fogadó/Eper vacsorának

Az eprek nagyon szépek voltak, amit kedden vettem, az finom volt, persze nem volt már benne a nyár íze. A szombaton vásárolt és vasárnap elfogyasztott már messze nem volt olyan finom, durván kényszerérlelt íze volt:( Persze azért megettük.

Heti egyperces 30.

„Hogy mit jelent hattyúnak lenni? Úgy siklani, mint az álom? Fenségesen a tó sima tükrén... És nem menni soha a partra. A szárazon, ahol az emberek járnak, ügyetlen a hattyú. Tán nevetséges is. Ha végigtotyog a parton akkor egy másik madárra hasonlít. Egy libára. Ott kell maradnia a tó tükrén. Némán, fehéren, fenségesen. Nem repülni, pedig madár. Egy dalt tudni, és nem énekelni. Egy életen át, mindhalálig. Emelt fő, hűvös közöny azok iránt, akik a partról bámulnak. És a dal? Soha...”

/Az idézet A hattyú című filmből származik, a kép pedig innen/

Jade elmúlt fél éves

A cicalány immár 3,6 kilót nyom és még mindig bűbájos, ha nem bűbájosabb, mint eddig.

Családi összhangunk továbbra sem dőlt meg, bár vannak a hölgyikének rosszabb éjszakái, amiket természetesen mi is nehezen viselünk, de alakul. Legújabb, legédesebb tevékenysége, hogy hajnali öt magasságában jön és ránk fekszik, s addig nyalogat, pofozgat, amíg nem kapja meg a simiadagot, s ha már egyikünkkel elégedett, hát megy a másikhoz:)

Amúgy egyre segítőkészebb, lelkesen segít mosogatni, főként a szivacs és a mosogatórongy eltüntetésében nagyon jó, na meg persze a folyó (forró) víz pofozgatásában. A szennyes válogatásban is lelkes, időnként magát is besorolja, csak hogy befeküdhessen valamelyik szennyes tartó fiókba:) A vasalásnál pedig három verzióban is nyújt segítséget: előszeretettel játszik a vasaló zsinórjával, felugrik a vasalódeszkára és játszik az éppen aktuális darabbal, amit én persze vasalnék, s hát a kész vasalt ruhára is szívesen ráfekszik, hogy biztos legyen az alapos munka.

Továbbra is szívesen játszik, ugrál ezerrel, egyre ügyesebben vadászik mindenféle játékra, az abszolút kedvence egy botra kötött rongydarab, amit akkor lopott magának, amikor legutóbb varrtam, ez a bot mindent visz, bármit hajlandó otthagyni érte. S persze alvási pózokban is tud még újat mutatni.

A görénnyel való összeszokása is halad szépen lassan. Egyenlőre ott tartunk, hogy ha a Dante a ketrecben van, akkor a Jade előszeretettel piszkálja, felébreszti, amit a görény meglepő nyugalommal tűr, ahogy azt is, hogy a cicalány – aki előtt folyamatosan van kaja – kilopkodja a kajáját. Ha a Dante kijön, akkor a cica fut előle, mintha legalábbis egy hatalmas vadállat lenne. Ha a görény bebújik a lepedő alá, akkor a cica ugrál rajta. Ha pedig kézbe fogjuk a görényt és úgy mutatjuk meg neki, akkor elkezdi pofozgatni:P Remélem azért hamarosan rájön, hogy semmi oka félni a görénytől, mert utóbbi már nagyon szeretne játszani vele.

 

Amiről pedig nincsenek képeket, azok a főzésnél nyújtott segítségei. Igyekszem elkerülni, hogy a konyhapulton mászkáljon amikor a főzők – bevallom nem az zavar, hogy ott van – mert félek, hogy megsérülhet. Ehhez képest, ha meghallja, hogy bármit szeletelek, akkor tíz körömmel ugrik fel a lábamra, jelezve, hogy neki kell abból, teljesen mindegy, hogy az éppen tényleg hús, vagy hagyma, vagy karalábé, mindent megkóstol, van amit tényleg jóízűen meg is eszik (pl.: karalábé, nyers szójafasírt massza, nyers krumpli, na és kenyér minden formában és mennyiségben). És persze vannak tényleg veszélyes helyzetek is, mint például a tegnap reggeli, amikor is nagy erőkkel sütöttem a bundáskenyeret reggelire, a kisasszony meg felugrott a forró olaj mellé. Belegondolni is szörnyű, hogy mi történt volna, a serpenyőbe ugrik, vagy annak a nyelére. Szerencsére azért többnyire nem izgatja ennyire a készítési folyamat, inkább csak a végeredmény.

Rosinante Fogadó

Templomi esküvőnk első évfordulójának ünnepén úgy gondoltuk, hogy éttermi ebéddel ünnepelünk. Miután már több bloggernél olvastam, csoda szépeket a Rosinante fogadóról, hát úgy döntöttem, hogy megfűzőm KáeM-et, hogy mi is látogassuk meg a valójában címmel nem rendelkező éttermet (a navigáció itt persze el is vérzett:P). Sebaj, KáeM megnézte a honlapon fent lévő térképet és ezzel meg is állapította, hogy meg fogjuk találni. Nagyon örültem, és akkor még mit sem sejthettem arról a kedvességről, amit a mai napon tapasztalhattam.

Odaúton a csodálatos őszi táj nézegetése közben (a nem rég elállt eső miatt, eléggé borongós volt azért ez a táj), hogy milyen vicces lenne, ha összefutnánk Mirelle-el, aztán el is vetettem ezt a gondolatot. Kacskaringós úton, de megérkeztünk az étterembe.

Kedvesen fogadtak, s mivel a benti részt választottuk a kinti hűvösre tekintettel a sparhelt mellett ajánlottak egy asztalt. Rajtunk kívül még egy asztalnál ültek odabent, bár róluk hamar kiderült, hogy helyiek. Odakint pedig éppen egy nagyobb asztalnál foglalt helyet egy nagyobb társaság.

Amíg az étlapot nézegettük, addig pincérünk hozott nekünk egy kis elő-előételt, amiről elmondta, hogy az éppen akkor végződő FinoMániások készítették. Padlizsánkrém és két féle kenyérke volt a tányéron, amit természetesen jóízűen elfogyasztottunk. Előételnek levest választottunk: KáeM Tejfölös, kakukkfüves vargányagombóc levest választott, én pedig Selymes zöldborsó krémlevets sonkachips-szel és vajhab galuskával. Főételnek: Fűszeres paprikakrémben érlelt sertés szűzpecsenye baconben sült ceruzababbal, friss tejföllel és Konfitált malacsült pikáns pórékrémmel gratinírozva kemencés káposztás lángossal elnevezésű fogásokra esett a választásunk. Előrelátóan úgy döntöttünk, hogy a desszertről majd később döntünk. Míg vártuk a fogásokat, kicsit nézelődtünk és akkor a kinti asztaltársaságban felfedeztem Mirelle-t. Teljesen hihetetlen volt:)

Aztán mikor megérkeztek a leveseink és elkezdtük fotózni azokat, az egyik kedves hölgy megkérdezte, hogy csak nem gasztrobloggerek vagyunk. Nem titkoltuk, hogy van egy blogunk, ami ugyan nem tisztán gasztro, de azért az is. Ezután nem sokkal Mirelle jött oda hozzánk, hogy akkor ő most lebukott:) Nagyon kedves volt. Ahogy a többiek is. Az egész ebéd alatt olyan érzésem volt, mintha mi is azon család részei lennénk. Aki felénk járt, kedvesen köszönt, mosolygott, vagy mondott valamit. Aztán felajánlották, hogy ha szeretném megkaphatnánk a hétvégi FinoMánia receptjeit. Naná, hogy kértük, s hát ha sikerül, akkor a desszertből is hoznak nekünk. Így hát miután elfogyasztottuk a levest és a főételnek kb. a felét (akkorák az adagot, hogy egyszerűen nem tudtunk megbirkózni vele), kis pihenő és beszélgetés után érkezett is a különleges desszert: Sült mascarpone torta fűszeres birsalmával.

Az ételekkel kapcsolatosan is csak szuperlativuszokban tudok a fogadóról beszélni, egyetlen kritikai észrevételem van – csak hogy azért legyen;) – a káposztás lángosban lévő káposzta az én ízlésemnek kicsit túl borsos volt, de ez tényleg csak egy apróság, s nem tántoríthat el attól, hogy a becsomagolt és hazahozott maradékot jóízűen megegyem.

A számla zenélő dobozban érkezik, amiben apró belga csokoládét is adnak búcsúzóul, illetve a hölgyek rózsa nélkül nem távozhatnak a Rosinante-ból. Árkategóriára teljesen kellemes, az elő-előételt, illetve a desszertet ajándékba kaptuk, s így fizettünk borravalóval 7720 pénzt.

Fél kettőre volt asztal foglalásunk, valamivel előtte érkeztünk és három óra után távoztunk az étteremből, csodálatos élményekkel. Azzal a biztos tudattal, hogy visszatérünk még nem is egyszer. Legközelebb jövőre egy FinoMániára:) (Az ideiek sajnos már beteltek)

Ezúton is köszönjük a csapatnak a nagyon kellemes ebédet és a vendéglátást. 

Tiramisu torta féleség

Vendégségbe készült, így hát nem akartam a kanalazós verziót. Lógtam a vendéglátónak egy tortával még a születésnapjáról, amire sajnos nem tudtunk elmenni. Mivel tudom, hogy nagy tiramisu rajongók, hát valami ilyesmit képzeltem. Az alábbi lett belőle mindenki teljes megelégedettségére. Egyébként alább megmutatom a menüt (tárkonyos raguleves, vegyes zöldséges római tálban (na jó jénaiban) sült csirkemellkockák) is, amivel ő várt:) S hát itt is köszönjük a meghívást, a kedves vendéglátást és a finomságokat.

Tiramisu torta

Kakaós-kávés piskóta alap /17 cm forma/: 2 tojás, 2 evőkanál porcukor, 3 evőkanál liszt, 1 teáskanál kakaó, 2 evőkanál rum, 1 teáskanál nescafé, csipet sütőpor

A rumban feloldjuk a nescafét. A tojást a cukorral habosra keverjük, majd óvatos mozdulattal hozzákeverjük a kakaóval és sütőporral elkevert lisztet, végül a rumos kávét. Sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük. (200 fok légkeverésen 12 percet sült, majd lekapcsoltam a sütőt és együtt hűltek ki)

Amikor kihűlt az alap leszedjük a sütőpapírt és a piskótát vissza tesszük a formába. S elkészítjük a krémet.

Krém hozzávalói: 25 dkg mascarpone, 2 dl HULALA tejszín, 2 evőkanál porcukor, 1 evőkanál vaníliakivonat, 1 teáskanál zselatin, 3 evőkanál forró víz

A zselatint a forró vízben feloldjuk, majd állni hagyjuk, amíg a krémet felverjük. A tejszínt kemény habbá verjük a cukorral és a vaníliakivonattal, majd hozzá adjuk a mascarponét is, végül a zselatint. A tortalapra simítjuk, majd tetejét megszórjuk kakaóval és egy éjszakára hűtőben pihentetjük.

Nekem cukrozott HULALÁM volt (vagyis ehhez azt használtam), így elég volt a cukor, de ízlés kérdése. A zselatint pedig csak biztos, ami tuti alapon tettem bele.

Hajtovány

Limara receptje, részemről még a nlc-n mentettem le tőle, természetesen a blogján is megtalálható. Én ezen recept alapján ismertem meg, ha ismeretségnek nevezhető, hogy mindenki ódákat zengett a kedves fiatal asszonyról, akitől a recept származik. Azóta már személyesen is találkozunk:) 

Teljesen érdekes, hogy már több éve meg van a recept mégis most sütöttem meg először…hát ez hiba volt, nagyon finom, innentől biztos gyakoribb vendég lesz nálunk.

Hajtovány/Limara

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1,5 dl tej, fél tojás sárgája, 0,25 dl olaj (egy kanálnyit, annyinak minősítettem), 1 tk só, csipet cukor, negyed friss élesztő

Krém: 5 dkg margarin, 1 kk só, a maradék tojásnak a fele (felverve), 5-7 dkg sajt (nálam mindig több)

A tetejére: egyszer tojásunk legvége, reszelt sajt

A tésztát megdagasztottam, duplájára kelesztettem. Lisztezett deszkára borítottam és vékonyra nyújtottam. Ezután megkentem a margarinos krémmel (nem kell folyós legyen a margarin, éppen csak kenhető), feltekertem és trapézokra szeleteltem /  \ /  \ /  \ /  \/  \ /  \. Kikent tepsire fektettem és hagytam egy fél órát kelni, megkentem, reszelt sajttal megszórtam. Ezután 180 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütöttem.

Tekintettel arra, hogy frissen az igazi, így kettőnknek a fenti kicsiny adag bőven elég volt, természetesen vendégvárásra, legkevesebbként fél adagot készítenék…sőt fogok készíteni. A formázást pedig még gyakorolhatom, hogy olyan szépek legyenek, mint Limaránál;)

Karalábéfőzelék Anyukám után

Kicsit elmaradtam az írással, na nem nagyon. Szerdai vacsoránk postolása maradt el, ami ugyan nem teljesen újdonság, mert már volt fent, de most kicsit másként készítettem. A kísérő ismét szója fasírt volt.

Karalábéfőzelék Anyukám után

2 nagy zsenge karalábét apró kockára vágtam és sós vízbe puhára főztem. Közben készítettem egy kevés világos rántást, adtam hozzá némi frissen őrölt borsot, tejet, majd besűrítettem vele a főzeléket. 

Éjszaka a múzeumban 1.-2.

Igen (házi)mozizós hétvégét tartottunk. És igen, nem siettük el a filmek megnézést. Mondhatnám, hogy együtt akartuk megnézni a két részt, de ez egyáltalán nem igaz. Már az első részről jó kritikát olvastam, s mikor megjelent dvd-n készültünk is megnézni, csak aztán valami miatt elmaradt. Hát most egyszerre néztük meg a kettőt, vagyis majdnem egyszerre, a két rész között néztük a Tintaszívet.:)

És akkor a leírások:

1.

„A New York-i Természetrajzi Múzeum kiállító csarnokai telis-tele vannak csodás látnivalókkal: őskori szörnyek csontvázaival, ókori relikviákkal, kitömött afrikai ragadozókkal, barbár harcosok és legendás történelmi alakok viaszmásaival - ott állnak örök mozdulatlanságba dermedve, és jámboran tűrik, hogy a látogatók megbámulják őket. Ám egy éjszaka a múzeum új éjjeliőre rájön, hogy éjszaka a kiállítási tárgyak életre kelnek, és amit művelnek, mindennek nevezhető, csak jámbornak nem. A hihetetlen kaland akkor kezdődik, amikor Larry Daley (Ben Stiller), a nagy álmodozó, aki mindig felsül zseniális ötleteivel, karácsony előtt megpróbál munkát találni. Jobb híján a Természetrajzi Múzeumba szegődik el éjjeliőrnek, s miután megkapja a gyors eligazítást, és kezébe nyomják legfontosabb munkaeszközét, az irdatlan elemlámpát, egyedül marad a múzeum kihalt termeiben.

Legalábbis azt hiszi, hogy egyedül van. De mi ez a zaj? Larry rémülten látja, hogy az őskori szörnyek, vadállatok és történelmi figurák egymás után életre kelnek - és a múzeumban elszabadul a pokol. A folyosón egy Tyrannosaurus Rex csörtet végig, a liftet Attila harcosai rohamozzák, a termekben afrikai vadállatok randalíroznak, és Larrynek fogalma sincs, hogyan zabolázhatná meg a káoszt. Az éjszakát csak a néhai elnök, Teddy Roosevelt (Robin Williams) segítségével sikerül túlélnie. Ám a lehetőség, hogy kirúgják állásából, és csalódást okoz kisfiának, megsokszorozza erejét. Larry harcot indít a múzeum megmentéséért. Egész életében az alkalomra várt, hogy valami nagy dolgot műveljen - és a pillanat elérkezett.”

Nos hát a fenti leírás pontosítása: nem csak az elemlámpát nyomják a kezébe a régi, öreg biztonsági őrök, hanem egy füzetet is a tudnivalókkal, majd lelépnek. Nem indul harc a múzeum megmentésért, egyszerűen csak a saját maga megmentésért harcol, mert hogy rögtön ki akarják rúgni. Kikönyörög még egy alkalmat, amikor is a korábbi három biztonsági őr visszatér, hogy némi nyugdíj-kiegészítést zsákmányoljon az exmunkaadótól. Hát ez nem sikerül nekik, mert a múzeum feléledt lakosai Larry és kisfia segítségével megakadályozza. Igazi siker és boldogság, a kisfia újra bízik benne, a múzeum igazgató pedig mégsem rúgja ki, mert az éjszakai incidensnek köszönhetően igencsak fellendül a múzeum forgalma.

2.

„Az időközben egy sikeres találmányának köszönhetően éjjeliőrből menő vállalkozóvá előlépő Larry Daley régi jó barátait, a washingtoni Természettudományi Múzeum kitömött vagy viaszba foglalt nevezetességeit átszállítják a Smithsonian Amerikai Nemzeti Történelmi Múzeumba, ám útközben elkallódik a Fáraó Aranytáblája, melynek segítségével - ahogy azt az első részből már mindenki jól tudja - éjszakánként életre kelnek a kiállítási tárgyak. Larry tehát újra elemlámpát ragad, hogy megmentse hű cimboráit.”

Itt is némi kiegészítés: az arany tábla nem elkallódik, hanem a kis kleptomániás apáca majon lopja el, így viszik magukkal. A mini méretű cowboy (Owen Wilson) telefonon kér segítséget Larrytől, hogy az mentse ki őket szorult helyzetükből, ahol is a másik múzeum raktárában található történelmi személyek (élen a fáraó frusztrált testvérével) támadnak rájuk az aranytábláért. Természetesen akad ellenség és segítség is bőven az „új” múzeum lakói között.:)

Azt az aprócska hibát már meg sem említem, hogy nem tudják eldönteni a borítót írok, hogy az ominózus természettudományi múzeum Amerika melyik városában van. Hiszen az elsőnél New Yorkot említik, a másodiknál Washingtont:P Bevallom teljesen megkevert, s most pillanatnyilag én sem tudom, hogy melyik városban van az eredeti múzeum és melyikben a másik.

Összességében a borító pontatlanságától eltekintve nagyon aranyos kis filmek. Élvezhetőek, humorosak, pörgősek. Van benne akció, de nem véres.

A filmek kedvenc mondata (a másodikban hangzott el, egy nagyszájú, de nem éppen bátor hadvezér szájából): „Amerikaiak vagyunk, nem tervezünk, csináljuk.”

A dvd tokok innen, a további képek innen és innen származnak.

Heti egyperces 29.

"Szüret tüzei égnek,

Szólnak szüreti nóták

S a szőlőhegyek hátán

Venyige lombja pirkad

És megszépül csöndesen

Az egész mulandóság."

/Juhász Gyula: Október/

Tintaszív

Nem mozi, vagyis igen, de a házi verzió. Dvd-n néztük meg itthon. A film még anno a moziplakát alapján tetszett meg.

Amit előre sikerült kideríteni:

„A történet szerint Mortimer Folchart könyvkötő különleges képességgel rendelkezik: ha hangosan felolvas egy könyvből, annak története megelevenedik, a szereplők életre kelnek. Mortimer egy alkalommal, amikor csecsemő kislányának, Meggie-nek mesét olvas, véletlenül életre kelti a gonosz Kaprikornuszt, Meggie édesanyját pedig "beleolvassa" a könyvbe. A gonosz Kaprikornusz 9 évvel később Meggie-vel akarja zsarolni az apát, hogy saját céljaira fordíthassa annak különleges képességét.”

Nos hát a moziplakát alapján kicsit mást vártunk, de megnézhető volt, csak talán kicsit túl mozgalmas, túl sok a sötét rész, bár a vége aranyos lett. Bevallom kevesebb csatajelentettel jobban tetszett volna. A film abszolút kedvenc szereplője egyértelműen a vadászgörény, akinek színe ugyanaz a vadas, mint a mi Dante babánké, bár kétségtelen, hogy a filmben szereplő állatka kétségtelenül jobb húsban van. S hát azért hiba is van a filmben, mert hogy a kislánynak olyan 10 éves körülinek kellene lennie, míg a filmbeli teljesítménye, jelenetei alapján inkább 14-16 körülinek saccoljuk, de hát az ilyen számítási hibákat már megszoktuk a filmekben;)

A dvd borító innen, a többi kép pedig innen származik.

2009. 40. heti menü

Hétfő – Zöldborsóleves (a linkhez képest most tejföllel készült a tej helyett) + túrós palacsinta

Kedd – Lecsó + joghurtos császárzsömle

Szerda – Merlin kosara+sült krumpli+paprika saláta

Csütörtök – Bolognai spagetti

Péntek – Pizza – az új kisebb fajta pizzasütőben;) Így két külön pizza készűlt.

Szombat – Frankfurti leves + libatepertőkrémes kenyér lilahagymával, természetesen a kenyeret én sütöttem, vacsorára az ebédet ismételtük.

Vasárnap – Joghurtos lángos/Fehérboros mazsolás fokhagymás csirkemell/Csokis bögrés mikrós sütemény/Sajtos párnácska

Sajtos párnácska

Mivel a sajtos rúd maradási aránya nem volt éppen tökéletes. Gondoltam csinálok valami mást. Kati nénitől (apai nagynéni és pótnagymama) származik a recept. Nagyon jól sikerült. Bár ennek sem éppen magas a túlélési aránya.

Sajtos párnácska

Hozzávalók:25 dkg liszt, 15 dkg vaj, só ízlés szerinte, tejföl

Tetejére: tojás, reszelt sajt

A tojás és a sajt kivételével összegyúrjuk a hozzávalókat, annyi tejfölt adunk hozzá, amennyit felvesz. Ezután legalább egy fél órára hűtőbe tesszük a tésztát. Majd vékonyra nyújtjuk (minél vékonyabb, annál ropogósabb az eredmény), tojással megkenjük, sajttal megszórjuk és vajazott sütőlemezen sütjük 200 fokon 10 perc elég neki, de nézni kell, hogy milyen gyorsan pirul, mert ez nagyban függ a vastagságától.

Bögrés mikrós süti

Számtalan blogon láttam már, megkaptam e-mailben is, de csak ma jött el a pillanat, hogy meg is csináljam. Ritkán kívánok meg extra csokis süteményeket. Ma eljött a ritka pillanat:) Én créme caramell fagyit is kínáltam hozzá. Bevallom szkeptikus voltam, de meggyőzött. Jó gondolat, ha hirtelen kell az édesség. De ahogy KáeM fogalmazta: „Van benne fantázia, érdemes a fejlesztésre”.

Bögrés mikrós süti

Hozzávalók 1 adaghoz: 4 evőkanál liszt, 2 evőkanál porcukor, 1 kávékanál sütőpor, 1 tojás, 2 evőkanál olaj, 3 evőkanál tej, 1 nagy teáskanál holland kakaópor, 3 kocka étcsokoládé.

Az ét csoki kivételével a hozzávalókat egy mikrózható tálba (nem találtam megfelelő méretűnek minősített bögrét) tettem és alaposan összekevertem, majd rádobáltam a csokidarabokat. Maximumon 3 percet forgott a mikróban. KáeM magában ette, nekem nagyon kívánta a fagyit (hidegebb időben valami pudingfélét).

Ha tényleg fejlesztjük, természetesen írok majd a fejlesztésekről.

2010. munkanap áthelyezések

Ha már az ideinek ekkora sikere volt gondoltam megosztom a jövő évit is. Ezt még nem találtam meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium weboldalán. Ezúttal a Magyar Közlöny vonatkozó részét mutatom meg, a teljes szám (amiben ez a rendelet is megjelent) elérhető itt.

A képre kattintva megnyílik nagyban. De egyetlen egy munkanap áthelyezés van a jövő évre vonatkozóan. A december 24-e helyett december 11-én kell dolgozni.

Ha később esetleg sikerül megszerezni a jövő évre vonatkozó - áthelyezéssel kibővített - naptárt, akkor felteszem azt is.

Fehérboros mazsolás fokhagymás csirkemell

Ma a reggeli elrámolása után arra jutottunk, hogy elmegyünk egy kicsit kirándulni. KáeM a csapatépítője kapcsán járt fent Csillebércen a Kalandparkban. Hát most felmentünk együtt is, egyenlőre csak egy külső szemlélésre, s rövid sétára, de később én is ki fogom próbálni…így lesz majd részletes beszámoló. Viszont még szerettünk volna sétálgatni egyet ebéd előtt a Kopaszi gáton…na ez már nem jött össze a futóverseny miatt. :( Minden tiszteletem a sportolóké, de ilyenkor mikor lényegében az egész várost lezárják egy futó verseny miatt, mindig elgondolkodom, hogy a szervezők komolyan gondolják-e, hogy a versenyzők tényleg élvezik, hogy betonon a szmogos Budapesten futhatnak? Na mindegy, duzzogva hazajöttünk és neki is álltam a késői ebédnek. Gyorsan akartam finomat. Hát míg a rizs a mikróban 20 perc alatt elkészült majdnem a főfogás is készen lett.

Fehérboros mazsolás fokhagymás csirkemell

Hozzávalók: 1 kisebb csirkemell, 3 dl tejszín, 3 gerezd fokhagyma, vaj, só, petrezselyem, lestyán, fehérbors, 1 marék mazsola, 3 dl fehérbor, keményítő

Elkészítés: A csirkemellet kockára vágjuk, vajon megpirítjuk, hozzáadjuk az átnyomott fokhagymát, sóval, borssal ízesítjük, felöntjük a borral és puhára pároljuk. Hozzáadjuk a mazsolát, petrezselymet, lestyánt. Amíg puhul, a tejszínt kikeverjük egy evőkanál keményítővel (ennek mennyisége nagyban függ attól, hogy mennyi folyadék van a húson), majd kevés szaftot adunk hozzá, hogy ne legyen akkora különbség a hőmérsékletek között. Ezután hozzáadjuk a húshoz és kiforraljuk. Párolt rizzsel tálaljuk. 

A képe dekorációként látható paradicsom az idei utolsó darab a balkonkertészetből. Megmutatom az elsőt és az utolsót:) Összességében, ahhoz képest, hogy a körülmények finoma szólva is nem voltak tökéletesek szép termés volt, összesen 16 paradicsom volt, amiből három nem érett be, egyet a jég vert el, még az elején a másik kettő még fent van, de már nem látok reményt, hogy elég napocskát kapnak.

Joghurtos lángos

Még tegnap este begyúrtam a mai reggelinket:) Nagyon finom lett. Nem is tudtuk megenni a lenti adagot, amiből hat jó tenyérnyi lángos lett.

Joghurtos lángos

Hozzávalók: 25 dkg kenyérliszt (BL80), 1 pohár natúr aktívia, fél tasak szárított élesztő (vagy egy negyed friss), só, 1 dl víz

A hozzávalókat alaposan összegyúrtam, majd egy éjszakára letakarva a konyhapulton felejtettem. Másnap hat darabra vágtam, s amíg az olaj melegedett még hagytam állni. Ezután kézzel jól széthúztam és mind a két oldalát megsütöttem. Zúzott fokhagymával kikevert tejföllel és reszelt sajttal ettük, hozzá egy finom forró tea volt (ebből látszik, hogy itt van már az ősz, reggel és este már kívánjuk a forró teát.)

Magyarország, én így (is) szeretlek

Nem terveztem, hogy valaha lesz ilyen címke a blogon, s azt sem, hogy az alábbihoz hasonló dolgokról fogok írni, de mivel mindez kevesebb, mint egy hét leforgása alatt történt, hát nem bírtam ki. A címkéhez még annyit, hogy nálam a bosszankodás igazából pár pillanatig tart általában, utána a sírva vigad a magyar elvet betartva inkább kínomban röhögök:)

Na de a sztorik:

1) Múlt hét péntek, elcsattogunk a tőlünk meglehetősen messze lévő, de lakásunkhoz rendelt postára, hogy átvegyünk egy csomagot, aminek a cetlijét 22-én dobták be (amikor egész nap itthon voltam, meg amúgy is van állandó hivatalosan bejelentett meghatalmazottunk…bár ez máskor sem szokta a magyar királyi postát zavarni). Az olyannyira gyűlőlt postán ritka pillanatként alig vannak, hölgyike is nagyon kedves, de közli, hogy ugyan beírta a kézbesítő, hogy ott lesz, de oda nem vitte. Annyit tud tenni, hogy ad egy telefonszámot, hogy érdeklődjek, hogy (figyelem!) milyen külön díj ellenében hajlandóak kihozni nekem ismét a nekem címzett és a feladó által már kifizetett csomagot. Hát bevallom nem kértem el a telefonszámot, de később felhívtam a logisztikai központot, ahol tájékoztattak, hogy mivel az értesítőn nincs rajta a csomag száma, ők semmit nem tudnak nekem segíteni. – Hát innen no comment!

2) Hétfő. A vasárnapi befőzéshez nem volt alapanyag, ezért elmentem a munkahelyemnél lévő nagyobb boltba. Fizetnék is a pénztárnál, a mindig megbízható mastercardommal. Erre a pénztáros lobogtatja a kicsit cetlit: ZÁROLT KÁRTYA. Lizzadok, előkapok egy másik kártyát és fizetek. Hatalmas fejjel teperek vissza a munkahelyemre…a bankkártyát kibocsátó bankban! Ahogy sejtettem a kártyának semmi baja, senki nem tiltotta le, átmenti hiba. Azért közben KáeM ránézett a netbankra, ahogy látta, hogy kemény pénzes zárolás jelent meg a számlán. Na előszedtem az összes kollegát, hogy gyorsan segítsenek már, hogy mi az. Ki is derítettük, hogy t. Magyar Állam az APEH képében leinkasszálta a számlámat. Teljes mértékben jogszerűtlenül. Na előkerítettem a telefonszámot és hívom őket. Nagy mellénnyel közlik riadt kis őzike hangon előadott sirámomra: miszerint jogszerűtlenül inkasszáltak, hogy na nem olyan biztos. Kifejtettem, hogy miért biztos. Hát hallom, hogy kedves ügyintéző vadul csattog a számítógépén és egyre nagyobbakat sóhajtozik. Nagy nehezen kinyögi, hogy hát nincs mentsége, ezt ő elszúrta. Mondtam neki, hogy oksi, csak tegyünk valamit, mert hát így semmilyen formában nem férek hozzá a pénzemhez (egyébként ezért is inkasszálnak nagyon ritkán magánszemélyeket, mert az könnyen veszélyeztetheti a megélhetést, s ugye, amíg a tartozást ki nem egyenlítik, addig nincs hozzáférés a számlához). Na sikerült kisírnom, hogy gyorsan, de azonnal faxolja a visszavonót. Meg is adom a számot. Aztán egy órán át semmi. Sebaj felhívom újra, hát ő elfaxolta a célbank központi számára…én naiv elhiszem, letesszük. Kiderítem, hogy az ominózus központi szám egy városszéli fiók faxszáma, akiket az istennek nem tudok elérni telefonon. Sebaj, ismét APEH-os nő. Hát ő csak erre a számra faxolhat, mert ez a központi, mondom neki, hogy jó, ha tőlem tudja, hogy nem, persze visszaszólt, hogy honnan tudom, mondom neki, hogy hát onnan, hogy a célbank központjában dolgozom. Na hát a vége az lett, hogy a központban lévő fiókba hajlandó volt elfaxolni. Így végszóra munkaidő végére meg is érkezett, estére a kedves és segítőkész kollegák vissza is vonták. – Comment: nem tudom mi lett volna, ha egyrészt teljesen véletlenül nem vesszük észre (általában reggel nézünk rá a bankszámlára), másrészt nem a bankban dolgozom.

3) A heti megpróbáltatások nem értek véget. A mai postával érkezett a végső lökés, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Pannontól számla. A héten a második. KáeM munkahelye által van telefonom, de a számla nekem jön, így volt ez a korábbi munkahellyel is. A váltást Pannon nem könnyítette meg, de most nem erről lesz szó. Elvileg ebben a hónapban már csak egy telefonszámlát kellett volna fizetnem. De nem, mert Pannon számlát küldött, a régi munkahellyel kapcsolatosan. Kerek 12 forintról szól a csekk, a számla 11,78-ról. Hááát, nem tudom a postázás, a papír és úgy általában az energia amit belefektettek a kiküldésbe szerintem a többszöröse ennek az összegnek, amit úgy gondolom, hogy a mai világban akár kerekítési hibaként is felfoghattak volna.

Élményekkel teli hetünk volt:DDDD És még csak csütörtök van. (A képek az említett „cégek” saját honlapjairól származnak, az első pedig innen.)

Bolognai spagetti

Már írtam egyszer egy receptet, s sokáig úgy is készítettem. De amióta a saját lasange receptem felkerült, azóta kicsit másként készül a bolognai spagetti is. Persze nem feltételezem, hogy Bolognában valóban így készülne, de hát ez cseppet sem zavar abban, hogy jó ízűen megegyük.

Bolognai spagetti

Hozzávalók: 25 dkg spagetti tészta, 30 dkg darált hús, 5 dkg vaj, 1 közepes fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 hámozott paradicsomkonzerv, oregano, só, bors, kevés zeller zöld, reszelt sajt

Elkészítés: az apróra vágott hagymát és a zúzott fokhagymát olíva olajon üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a húst. Sózzuk, borsozzuk, a paradicsommal, és a fűszerekkel sűrűre főzzük. Ha túl híg lenne, akkor a keményítővel sűrítünk rajta. Kifőtt spagetti tésztával, reszelt sajttal megszórva tálaljuk.

Októberi meglepetés

Receptek ABC rendben

Mivel már egy ideje kattintás szinten elérhető, hát úgy gondoltam, hogy itt az ideje, hogy tartalommal is megtöltsem. Elkészült a receptek betűrendes tartalomjegyzéke. Havonta fog frissülni (legalábbis nagyon fogok igyekezni). Bármilyen féle észrevételt szívesen várok ezzel kapcsolatosan is.

Joghurtos zsömle

Az alaprecept Beától származik, itt-ott változott a fellelt hozzávalók fényében. A formázás Yasmine-tól…hát nem lettek olyan szépek, mint az övéi, de elsőre annyira nem rossz. Ízre tökéletes, egy tömör, nem felfújt fajta zsömle, remekül passzolt a lecsóhoz és ma reggelire is nagyon finom volt:)

Joghurtos zsömle
Hozzávalók: 1 dl olaj (nálam olíva, mert nem volt otthon napraforgó), 25 dkg natúr joghurt + 1 nagy ek tejföl, 1 tojás, 1 tk só, 45 dkg kenyérliszt, 2,5 dkg friss élesztő, 1 tk barna cukor, 10 dkg zabpehely, fél dl víz
A hozzávalókat alaposak összegyúrtam, megdagasztottam. Majd hagytam megkelni. Lisztezett deszkára borítottam, 8 darabra szedtem. Mindegyikből császárzsemlét tekergettem. Majd kikent sütőlemezre ültettem őket. Letakarva hagytam kelni őket, felvert tojással megkentem. Amíg kelt a sütőt előmelegítettem 180 fokra, és mielőtt betettem a zsömléket, alaposan bespricceltem vízzel. 20-25 perc alatt sültek készre.

Szezámmagos rúd

A recept Polcz Alaine Főzzünk örömmel című könyvéből származik. Olyan sós nasit kerestem, ami sokáig eláll, de gyorsabban meg van, mint a sajtos tallér.

Szezámmagos rúd
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 25 dkg margarin, só, egy kanál ecet, 6 kanál víz
A hozzávalókat összedolgozzuk és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Ezután lisztezett felületen kinyújtjuk, tojássárgával megkenjük, szezámmaggal megszórjuk és derelyevágóval azonos méretű rudakat vágunk belőle. Sütőlapra tesszük a rudakat, majd forró sütőben aranysárgára sütjük.
Én miután kihűlt fémdobozba tettem és úgy tároltam, amíg elrágcsáltuk…azt hittem tovább fog tartani, de nem.

Gyöngyhagyma savanyúság 2009

Ahogy tavaly már írtam nagyon szeretem. Meg is kértem anyut, hogy szerezzen be nekem hagymát. Vett is, kb. egy kilónyi apró szemű vöröshagymát. (kicsit apróbbat, mint tavaly). Idén már a saját konyhámban tettem el. 5 kis üveg (370 ml-es befőttes üveg) lett ekkora mennyiségből, az alábbi léből egy kevés azért megmaradt, de ennyi holtteher veszteség még belefér:)

Gyöngyhagyma savanyúság
A hagymát megtisztítjuk, majd jól kimosott befőttes üvegekbe rendezzük, majd felöntjük az alábbi lével, jól rácsavarjuk a fedőt, azonnal fejre fordítjuk és így hagyjuk kihűlni. Ezután jöhet a matrica, majd az elpakolás és a türelem, hogy kicsit legyen ideje összeérni az ízeknek.

Felöntőlé: 1 liter vizet, 2,5 dl 10%-os ecetet, 1 nagy evőkanál sót, 5 nagy evőkanál cukrot, 5 babérlevelet, és 1 evőkanál színes szemes borsot felfőzünk. Amikor kezd kihűlni adunk hozzá 1 kávéskanál Nátrium-benzoátot és egy kávéskanál kénport. Miután minden jól feloldódott és a lé nagyjából kihűlt ráöntjük a hagymára. (A tartósító és a kénpor mennyiségét ezúttal a csomagolásokon leírtak alapján választottam meg…hogy milyen lesz így, arról majd a késő ősz-tél folyamán tudok beszámolni.

Mivel eléggé gyakori kérdés, s számomra is sokáig az volt: a kicsi befőttes üvegeket az Auchanban szereztem be tetővel együtt. Nyáron jól látható helyen volt kitéve több Auchanban is, most már kicsit keresgélni kellett, de azért megtaláltuk (most éppen az M5-ben).

Miért kell ragaszkodni a jogtiszta dolgokhoz.. íme egy tanulságos eset..

Börtönnapló

1. hét Hétfõ Bevittek az elõzetesbe. Van itt néhány nagydarab, tetovált rab. Fõleg gyilkosok és rablógyilkosok. Elmondtam, hogy nálam találtak egy másolt Corel Draw-t. Elsápadtak, majd tisztelettel arrébb húzódtak. Az egyik felajánlotta, hogy szívesen kitisztítja majd a cipõmet, ha igényt tartok rá. Talán nem is lesz itt annyira rossz. Kedd Beszélgettem a cellatársaimmal. Az egyik gyilkos elmondta, hogy 5 évet is kaphat, de lehet hogy 3 év múlva szabadon engedik mert hirtelen felindulásból ölt. A másik ittasan elütött egy asszonyt, 3 évet kaphat, de lehet hogy 2 év múlva elengedik, mert a nõ szabálytalanul közlekedett. Mondtam, hogy a másolt Corel Draw miatt 8 évet is kaphatok, de lehet hogy leviszik 7 évre, mert a saját gyári példányomról készített biztonsági másolat volt. Szerda Ma kihallgattak a rendõrök. Azt mondták, bizonyítsam be az eredeti CD-vel hogy a Corel az enyém volt. Mondtam hogy a Corel 2, amit nálam találtak, csak diskeken jelent meg, ezért is másoltam CD-re. Azt mondták ne próbáljak trükközni, õk okos rendõrök, "Mink to-vább-kép- zé-sen is vó-tunk" (így mondták) és tudják, hogy minden program CD-n jelenik meg. Végem van. Csütörtök Kínozni kezdtek! Behoztak egy számítógépet, a hóhér a szemem láttára leszedte róla a Linuxot, és felrakta rá a Windowst! Péntek Tovább kínoznak! Arra kényszerítettek, hogy Windows 95-öt telepítsek! 3, 5"-es diskekrõl!

2. hét Hétfõ Miután látták, hogy nem török meg, magánzárkába tettek. Nem én vagyok a zárka elsõ lakója. Van itt egy falhoz láncolt csontváz, a kezében néhány Polimer kazettával. Manic Miner, Jetpac, The Hobbit, ilyesmik vannak ceruzával ráírva. A falra valaki körömmel néhány Photoshop serial numbert kapart. Az utolsót már nem tudta befejezni... Ma éjszaka megjelent a csontváz szelleme. Dömötör Flatline a neve. ZX Spectrumos kazettákat másolt dupla kazettás magnón, ezért zárták el, aztán itt felejtették és éhen halt. Azóta itt kísért. Kedd Bejött az ügyvédem. Azt mondta, a szerzõi és a szomszédos jogok megsértésével vádolnak. Megkért, áruljam el neki, mit szereztem a szomszédomtól és mivel sértettem meg a jogait. Nem tudom, hogy az ügyvéd mennyire felkészült a témában, de rossz elõérzetem van. Szerda Elkészült a szakértõi jelentés. Egymillió forintos anyagi kárt okoztam a másolt programok szekrényben való tárolásával, további kétmillió forintos erkölcsi kárt pedig azzal, hogy ezeket a gondos munkával készített programokat csúnya, összefirkált CD-ken tartottam. A szakértõ szerint a lopott könyvelõprogrammal akár a maffiának is könyvelhettem. Ha nem tudom bebizonyítani hogy ezt nem tettem, leültetnek. Hogy lehet bebizonyítani, hogy valamit az ember nem tett meg? Csütörtök Olvasgatom tovább a szakértõi jelentést.

Az Adobe Acrobat-ot 15.000 forintos kárként sorolta be. Ez egy ingyenes program, de a szakértõ odaírta mellé, hogy ha nem az lenne, szerinte én akkor is elloptam volna, ezért tüntette fel kárként. A szakértõ talált néhány bitet a winchesteremen, ami õt távolról a Windows Notepad utolsó néhány bájtjára emlékeztette. Azt írta, ez alapján biztos hogy loptam a Notepad-ot is, a Windows-t is, és ha magamnak loptam, akkor biztos másoknak is, ezért a kár mintegy 50 millió forint. Egy freeware játékot álcázott szövegszerkesztõnek minõsített, mert hosszas munka után rájött, hogy a toplistába be tudja gépelni a nevét. Péntek Kopogást hallottam a zárka falán. Rájöttem, hogy valaki a Linux kernel binaris kódját kopogja. Válaszoltam neki, és most hexaban kopogva beszélgetünk. Õ is CD-k miatt ül. Smiley-kat hogyan lehet hexadecimalisan kódolni? Egyre többen szállnak be a kopogós levelezésbe. Most már levelezési listaként kopogunk. Dömötör lett a mailer daemon.

Jó tudni

Most kaptam az alábbi képet a sógornőmtől e-mailben. Háztartástan könyv 1955-ből... címmel. Hát jó ezt tudni:)

/Katt a képre a nagyobb verzióért/

Lapzsemle: Joy Bistro és a többiek

Már nagyon régen megvettem a lapot. És rögtön elterveztem, hogy írok majd róla…aztán bevallom, nem igazán tudtam megfogalmazni a gondolataimat, vagyis nem a tudással volt a gond, mert ment az, csak aztán inkább kitöröltem, mert arra kellett jutnom, hogy egyetlen egy pozitív mozzanat sincs benne. Aztán elolvastam Áginál a magazinmustrát…szívemből szólt, s ráadásul milyen jó stílusban:) Remélem nem haragszik meg, ha átmásolom ide is a fenti újságra vonatkozó részt:

"Joy Bistro

Zsani vagyok, egy butikban dolgozok és szeretnék megtanulni főzni. Ezt a magazint egy barátnőm nyomta a kezembe, mert szerinte tuti receptek vannak benne. A fotók nagyon állatok, színesek meg minden.

Imádom, hogy megmutatják, a sztárok is emberek, ők is esznek, tömik a hamburgert meg a fagyit. Az is tuti jó, hogy csomó recepthez odaírják kik szeretik azt az ételt. Ott van például az a Született feleséges szőke, mindig is kíváncsi voltam, hogy lesz olyan vékony olyan öregen is. Mondjuk a lencsét nem szeretem, de azért biztos jó a kis salátája. Mondjuk Orlando Bloom zöld püréjét se kóstolnám meg, de azért cuki egy pasi.

Az étteremajánló is nagyon komolyan meg van csinálva, bár a húsz felsorolt helyből azt hiszem egyikbe se lenne elég pénzem megvacsorázni, talán abban a dizájn cukiban még egy gombóc fagyira elég lenne. A tévé paprikás srácok bemutatása is tetszett, bár nem szoktam nézni a műsorukat, mert elég uncsik.

Hogy melyik receptet csinálnám meg szívesen? Hát, elég furi hozzávalók kellenek szinte mindegyikhez. Kardhal meg mogyoróhagyma, még életembe nem láttam ilyeneket. A kombinációk is elég durvák, grépfrút meg csirke - fujj. Talán a kivis turmix meg a mozarellás paradicsom még menne, azt hiszem."

Egyébként a nála említett többi újságot is megvettem, ott is nagyon hasonló a véleményünk. S ezutón is szeretném kifejezni csodálatomat, hogy ilyen szellemesen tudott írni a magazinokról:) Annyit csenek még az ötletekből, hogy ezentúl elárulom, hogy az adott hónapban megvett főzős magazinból mit kóstolnék meg…figyelem ezt nem jelenti azt, hogy tényleg meg is fogom főzni:)

Joy Bistro - Erősen felejtős számomra az összes recept. Így utólag már látom, hogy nem kellett volna elcsábulnom az újdonság felé, teljesen felesleges volt megvenni.

Nők Lapja konyha - Ezt minden hónapban megveszem (de tényleg csak ezt az egyet, a többi esetleges). Ezúttal az alábbiakat kóstolnám meg: Almás kekszes sütemény mandulaforgáccsal

Kiskegyed konyha – Rizspogácsa

Kikskegyed konyha extra (Az olasz konyha 90 remeke) – Hát itt egyet sem találtam

Blikk nők konyha – Gyömbéres-kukoricás sertéshús wokban, illetve Mézes almás csirkecomb

Fanny konyha – Tejfölös kínaikel-tekercs, Sajtgolyók, Koktélok

Azért a Nők lapja konyhában többet szoktam találni, de most valahogy az sem volt olyan sikeres. A nagy választéknak egy hosszabb utazás az oka…következő hónapban nem lesz már ennyi féle.

Heti egyperces 28.

“Mindenik embernek a lelkében dal van,

És a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében az ének,

Az hallja a mások énekét is szépnek”

/Babits Mihály/

A kép innen.

2009. 39. heti menü

Hétfő – Pizza – úgy látszik péntekről hétfőre tolódott, mindegy hétfőn is nagyon szeretjek.

Kedd – Fokhagymás burgonyaleves/Almás pite

Szerda – Tejszínes zöldborsófőzelék, szendvicssütőben sült tükörtojással és frissen sült bagettel (utóbbi félkész francia termék a Metroból és tényleg olyan, mint amit anno Franciaországban ettem)

Csütörtök – Házon kívül: McDonald’s

Péntek – Amerikai palacsinta/Vegyes hidegek

Szombat – Szüret a szüleimnél

Vasárnap – Tojás rántotta/Aszalt barackos indiai csirke

Aszalt barackos indiai csirke

Eléggé laktatóra sikeredett a mai reggeli és azt is bevallom, hogy eléggé későire. Így a Forma 1-re még nem kívántunk ebédet. Hát vacsora lett belőle. Ebben a változatban sok szósz kevés hús van, mert mi így kedveljük:)

Aszalt barackos indiai csirkemell

Hozzávalók: fél csirkemell, 1 kis evőkanál garam masala, 1 kávéskanál koriander, 1 kávéskanál mustármag, 1 kávéskanál gyömbér, frissen őrölt chili, frissen őrölt bors, só, olívaolaj, 1 kis fej hagyma, 1 marék aszalt sárgabarack, 2 dl tejszín, 1 evőkanál keményítő

A fűszereket az olívaolajjal kikevertem és a kockára vágott csirkemellet beletettem. Fél napot letakarva pihent. A hagymát fél karikára vágtam. A csirkemellet a páccal együtt egy serpenyőbe borítottam és hozzáadtam a hagymát. Együtt pirongattam meg, majd hozzáadtam a barackot is, s kevés vizet öntöttem alá, hogy megpárolódjanak. Közben a tejszín kikevertem a keményítővel és a megpuhult csirkemellhez adtam. Összeforraltam és sajtos naannal tálaltam.

Sajtos naan

25 dkg liszt, 1 nagy evőkanál joghurt, fél tasak szárított élesztő, 1 dl langyos víz

A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, majd letakarva duplájára kelesztjük. Lisztezett felületre borítjuk és nyolc darabra vágjuk. Mindegyik darabot kisodorjuk, majd négynek a közepébe reszelt sajtot teszünk, s beborítjuk a másik néggyel. Összedolgozzuk és összesodorjuk. Forró, száraz serpenyőben mind a két felé foltosra sütjük. Így négy darab vastag naanunk lesz.

Fatörzs torta

Apunak készítettem a szüretre, mert összevontuk a születésnapjával. S világ életében fával dolgozott, hát jó poénnak tűnt, hogy ezt kapja, egy fűrész kíséretében, amivel aztán a szeletelést kellett megoldania. Apu egyébként még ennél is viccesebbnek gondolt, mert hogy mikor elkezdte szeletelni mondta, hogy biztos lufi van belül és az durranni fog, így hát arcát félrehúzva vágta le az első szeletet:)

Fatörzs torta

Piskóta

Hozzávalók: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 6 evőkanál liszt, egy kevés sütőpor

A tojás a cukorral habosra keverjük, a lisztet elkeverjük a sütőporral, majd óvatosan a cukros tojáshoz adjuk. Sütőpapírral bélelt gáztepsibe simítjuk és előmelegített sütőben óvatosan megsütjük, ügyelve, hogy ne száradjon ki. Mikor elkészült, lehúzzuk róla a sütőpapírt (még melegen!), majd a sütőpapír és egy konyharuha segítségével feltekerjük. Amíg hűl elkészítjük a krémet.

Krém

Hozzávalók: 2 csomag csokis pudingpor, 6 dl tej, 1 evőkanál liszt, 30 dkg vaj, 40 dkg porcukor, 1 evőkanál rum

A pudingport elkeverjük a liszttel és a 6 dl tejben felfőzzük. A vajat habosra keverjük a porcukorral, rummal és apránként hozzáadjuk a kihűlt pudingot.

Összeállítás:

A tésztát kitekerjük és megkenjük a krémmel, majd jó szorosan feltekerjük és egy fél órára hűtőbe tesszük. Mikor megkeményedett benne a krém, akkor kivesszük és egyik felén ferdén levágunk egy darabot, amit egy kevés krémmel a fatörzs oldalához illesztünk. Ezután kívülről is bevonjuk a krémmel és villa segítségével készítjük el a kéreghez hasonló mintázatot.

Nekem a fenti mennyiségű krémből egy jó bögrényi maradt. Így legközelebb kicsit más arányokkal fogom készíteni. Hazafelé úton mondtam KáeMnek, hogy éppen annyi maradt, hogy egy valódi fatörzset is be lehetett volna vonni vele, s azzal megviccelni az ünnepeltet. Régen lakodalomban láttam ilyesmit:D

VKF XXVIII. - Szüret

Azt hiszem ez az első olyan VKF forduló, amiben nagyon könnyű dolgom volt. Az ok egyszerű, tegnap volt apukáméknál a szüret, s ezt már a kiírás időpontjában is tudtam. Ennek ellenére vagy éppen ezért most nem annyira a receptekkel fogok megjelenni a VKF-en, hanem inkább a történettel, fotókkal. Szegény KáeM-nek csak félve mertem elmondani, hogy a segédkezés mellett fontos feladata lesz a fotózás is.

Apukám viszont egyáltalán nem félve adta elő nekem az irányú kérését - mit kérését, utasítását - még augusztus közepén, hogy bizony én fogok főzni a szüreten. Csinált a nyáron ugyanis egy kemencét, s azt kérte süssek malacot. Hát én gyorsan bele is ástam magam a témába, s rögtön le is akartam beszélni, de mire ide jutottam már megvette a malackát. Aztán addig mesélgettem, hogy én bizony vörösboros marhapörköltben verhetetlen vagyok, hogy azt is rendelt…de nem marhahúsból:P Amikor anyu előadta a teljes kívánságlistát (és akkor még csak a főzési résznél tartottunk) azért picit megszeppentem, mert hogy a szüretet összevontuk apu közelgő születésnapjával, s így a szűkebb rokonság és a baráti társaság együttesen adta a csapatot (jelzem sok nálam sokkal tapasztaltabb, jól főző asszony is volt köztük, akik viszont egyáltalán nem akartak főzni). Bevallom nem ijedtem meg, csak két kérésem volt, az egyik, hogy kérek egy szakácssapkát, de igazit ám, a másik, hogy legyen egy kuktám, aki segít, tényleg segít. Mindkettőt megkaptam:)

Na de az előzmények után a tegnapi nap tényleges története. A kívánságlista vége az lett, hogy a malacot egy kemencés sütésben tapasztalt pék süti, nekünk csak melegíteni kell majd szintén a kemencében. Főzésileg három féle pörköltben maradtunk: vegyes vadhúsból, marhahúsból és frissen vágott kecskehúsból (gida). Egyébként ez a nagyon nagy buli (28-an voltunk) azért nem volt korábban jellemző, ennél kicsit kisebben, mondjuk fele emberrel ünnepeltünk/szüreteltünk, s a menü szinte kötelezően kakaspörkölt volt egy főzni szerető úriember előadásában, csipetkével, amit az „unatkozó” asszonyok egész délelőtt csipkedtek. Hát bevallom egyáltalán nem bántam, hogy idén változott a menü.

A receptekkel annyira nem szeretnék senkit terhelni, inkább csak azt mutatom meg, hogy milyen címszavakat írtam fel magamnak, hogy a nagy izgalomban nehogy valamit elszúrjak:

Marha

Zsíron hagymás alap – pirospaprika (csípős is) + hús – átpirít – paradicsom, bors, erős pista, piros arany – borral felöntöget – türelemmel vár, esetleg sóz

Vad

Zsíron hagymás alap – pirospaprika, erős paprika, babérlevél + hús – átpirít - kakukkfüvet, borsot, piros aranyat, erős pistát, egy egész kevés fokhagymát – borral öntöget – türelemmel vár, esetleg sóz

Kecske

A feldarabolt húst zúzott fokhagymával összeforgatjuk, egy éjszakát állni hagyjuk – zsíron hagymás alap – pirospaprika, paradicsom + hús – átpirít – erős pista, bors, majoranna – borral öntöget - türelemmel vár, esetleg sóz

Köretként sós vízben főtt burgonyát és nokedlit tálaltunk, salátának hirtelen savanyított paprikát. A kész pörköltekről egyszerűen elmaradt a kép készítés, mert mire mindenkinek feltálaltuk, s magunk is odajutottunk volna, hogy együnk, már jócskán elfogyott, s a design is megkopott:) Ebből arra következtetek, hogy finom volt.

Míg a többiek ettek (meg már előtte is egy ideje), mi a kemencében igyekeztünk a pénteki napon – elvileg – készre sütött malacot felmelegíteni. Hát tekintettel rutintalanságunkra, s arra, hogy mindenki próbált beleszólni, nem volt ez olyan egyszerű, s a siker sem lett 100%-os. De azért ügyesen összedaraboltuk – főleg KáeM, klassz égési sérüléseket szerezve, anyuék meg a villanysütőben remekül felmelegítették a belső hidegen maradt (s néhol még sületlen) részeket. A malachoz balzsamecetes krumplisaláta és francia saláta jelentette a köretet.

Desszertnek én fatörzstortát sütöttem apunak a születésnapra tekintettel, amit fűrésszel kellett felszeletelnie. Ezenkívül volt még mákos és diós kalács, Lajcsiszelet, mákos meggyes pite féleség, egy tojásos krémes, sajtos háromszögek. Természetesen nem mindent én követtem el, sőt. A pörköltek főzésén, terítésen (ültetési rend is volt:P) és a vendégek szállítmányozásán kívül, már csak a tálalás, kiszolgálás és a fent említett malacmelegítési, majd darabolási feladat jutott ránk KáeM-mel. :) A süteményeket a vérszerinti és szerzett nagynénéim készítették el, ki ott helyben anyu konyhájában vendégszereplőként, ki otthon a saját konyhájában.

A teljes napi menetrend pedig így nézett ki (a mi szempontunkból): felkeltünk (nagyon korán, mert az idegen helyen nem igen tudtunk aludni) - elkezdtük főzni a pörkölteket - közben apu odaszállítmányozta a szüretelőket – reggeliztek/reggeliztünk (vegyes hideg tálakat rakott össze apu, még pénteken este: töpörtyű, szalonna, szalámi, rizses hurka, hagyományos kenőmájas) – a szüretelők elkezdték szedni a szőlőt gyakran szünetet tartva, mert sokan voltak kicsi szőlőre, s ha már szünet, akkor próbálkoztak tanácsokat adni a főzéssel kapcsolatosan – aztán elkezdtük odaszállítmányozni a még otthonlévő asszonyokat, eközben a pörköltek jól elvoltak magukban, meg aztán unokaöcsém a fő kukta felügyelte őket – tálaltunk, felszolgáltunk, malacot melegítettünk szimultán, a többiek ettek – malacot daraboltunk – fáradtan lerogytunk, míg a többiek még mindig ettek – elmajszoltunk két szelet kalácsot – tortát szolgáltunk fel – csomagoltunk – búcsúzkodtunk – hazafelé indultunk – megérkeztünk a minket nagyon váró cicához – itthon végre megkóstoltuk, hogy mit is főztünk és finomat vacsoráztunk a pörköltből (a marhából hoztuk el azt az éppen kétszemélyes adagot, ami megmaradt). Fárasztó napunk volt, pedig valójában egyetlen fürt szőlőt szedtünk csak le, azt is a fotózáshoz:)

Hosszúra sikerült, s lényegében receptmentes (ez akár kizárást is jelenthet – de remélem nem fog) szövegelésem végén pedig szeretném megköszönni Trinitynek, hogy ennyire jót talált ki, mert azt hiszem nekem - most éppen - ez a VKF a kedvencem és iszonyatos nagy plusz erőt és lelkesedést adott a szüreti főzőcskéhez. KÖSZÖNÖM:)

Almás pite

Már azóta készülök sütni, hogy lekapcsolták a gázt. De hát önmagában nem elég, kell valami tartalmasabb leves is hozzá. Így most lett tökéletes. Nagyon finom lett, bár éhesek és türelmetlenek voltunk, így nem sikerült igazán szépen szeletelni. Legközelebb inkább rácsozom csak a tetejét:)

Almás pite

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1 tojás, 12,5 dkg margarin, 5 dkg cukor, fél mokkáskanál szódabikarbóna, 1 evőkanál tejföl

Töltelék: kevés zsemlemorzsa, 1 kiló alma

A liszttel elmorzsoljuk a margarint, majd a tojássárgáját és a többi hozzávalót hozzáadva összegyúrjuk. Ezután letakarva hűtőbe tesszük.

Amíg hűl 1 kiló (tisztítás előtt) almát megtisztítunk és lereszelünk. Barnacukorral és fahéjjal elkeverjük és állni hagyjuk.

A tészta felét a tepsi méretére sodorjuk, majd a kikent tepsibe tesszük. Kevés zsemlemorzsát szórunk rá, majd rátesszük a kicsavart almát (én a fennmaradó fahéjas almalevet meg szoktam inni), majd tetejére kevés barnacukrot szórunk, végül a második adag tésztát is kisodorjuk és rátesszük az alma tetejére. Villával megszúrkáljuk és felvert tojás fehérjével megkenjük. 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük és 30-35 perc alatt készre sütjük (a sütés ideje nagyban függ az alma és a tészta vastagságától). Az én tepsim, na jó jénaim 16x26 cm-es.

Anyósomnak: Fokhagymás burgonyaleves

Mert elmeséltem neki, hogy végre van gáz, s ha már van levest főzök. Valahogy ez kívánkozott az almás pite elé. Írtam már róla korábban is, de jó lett a fotó, meg régen is volt, szeretjük is, hát megérdemli az ismétlést.

Fokhagymás burgonyaleves

Hozzávalók (három bőséges, vagy 4 csészényi adaghoz): 2 nagyobb burgonya (főznivaló, nem szétfövős fajta), 1 kis fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kis csokor petrezselyem, 1 kis petrezselyem gyökér, 2 nagy evőkanál tejföl, kevés pirospaprika, só, víz, csipetke, liszt

A hagymákat megtisztítjuk apró kockára vágjuk, majd kevés olajon megdínszteljük. Amikor már nagyon illatozik a fokhagyma, akkor hozzáadjuk a pirospaprikát és egy evőkanál lisztet, amit kicsit átpirítunk. Ezután hozzáadjuk a tejfölt és felöntjük vízzel, hozzáadjuk a megtisztított kis kockára vágott krumplit, a zöldséggyökeret, egy teatojásban a petrezselyemzöldet. Sózzuk és hozzáadjuk a szárított csipetkét (ha friss, akkor csak akkor adjuk hozzá, ha a krumpli félpuhára főtt) és puhára főzünk mindent. Tálaláskor külön kínálunk hozzá ecetet, hogy mindenki kedvére savanyíthassa. (A kis fazekam: csurig töltve 1,5 liter víz befogadására alkalmas, így zöldségekkel szerintem olyan egy liter víz megy bele.

Heti egyperces 27.

Teréz anya: Az élet himnusza

"Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!

Az élet szép – csodáld meg!

Az élet boldogság – ízleld!

Az élet álom – tedd valósággá!

Az élet kihívás – fogadd el!

Az élet kötelesség – teljesítsd!

Az élet játék – játszd!

Az élet vagyon – használd fel!

Az élet szeretet – add át magad!

Az élet titok – fejtsd meg!

Az élet ígéret – teljesítsd!

Az élet szomorúság – győzd le!

Az élet dal – énekeld!

Az élet küzdelem – harcold meg!

Az élet kaland – vállald!

Az élet jutalom – érdemeld ki!

Az élet élet – éljed!"

/A kép innen./

2009. 38. heti menü

Hétfő – Pizza

Kedd – Hideg

Szerda – Bécsi szelet - házhozszállítás

Csütörtök – Cukkinis krumpligratin

Péntek – Karibi party-ra voltunk hivatalosak, így kóstoltam mindenféle tengeri herkentyűt (rák, kagyló, lazac) KáeM ezekkel lakott jól, illetve a desszertekkel, én a gyümölcsös csirkés finomságokkal és a koktélokkal:) Persze utána salsa is volt, így hamar lemozogtuk a finom vacsorát. Ha esetleg sikerül képeket szereznem, akkor írok részletesebben is az estéről.

Szombat – Bukta..na azért ennél több terv volt, de hát a gázszerelők ki-be mászkálása mellett nem tudtam főzni.

Vasárnap – Hot-dog/Krémes sajtos csirkemell/Hideg

Krémes sajtos csirkemell

A gázszerelés kapcsán akadt némi futkosnivaló, így hát ma elég későn sikerült az ebédnek nekiállni. Ettől függetlenül nagyon finom lett. Pedig még egyéb hátráltató tényezők is voltak, mint például, hogy zsizsikes volt a rizsem…én ilyennel még sosem találkoztam. Feltételezem már így sikerült megvenni:( Remélem a konyhaszekrény többi szereplőjébe nem mászott át. Az első ellenőrzések alapján szerencsére nem, de azért fokozottabban figyelek majd.

Krémes sajtos csirkemell

Hozzávalók: 6 kisebb szelet csirkemell, 7 szelet lapkasajt, só, bors, némi liszt, margarin, 3 dl tejszín

A csirkemell szeleteket sóztam, borsoztam és egy margarinnal kikent tepsibe fektettem. Megszórtam liszttel, betakartam lapkasajttal és meglocsoltam a tejszínnel. Így ment a sütőben és 200 fokon sült 30 percet…kábé, asszem.

Rizzsel tálaltam…persze nem a zsizsikessel, szereztem másikat. Illetve készítettem egy fokhagymás tejfölös uborka salátát is (uborkát meghámoztam, legyalultam, besóztam, állnihagytam, majd leöntöttem a sós lét, cukrot, ecetet, zúzott fokhagymát, pirospaprikát, tejfölt adtam hozzá és alaposan összekevertem). A tányérokat pedig tegnap este találta KáeM az IKEÁban (nagyon leárazva), s rögtön lecsaptunk rá, hogy milyen klassz, hogy a mártogatónak/salátának is van rendesen helye a tányéron és mégsem keveredik össze semmivel. (A weboldalon lévő árnál volt jelentősen olcsóbb a M1M7 IKEÁban)

Bukta Erzsi mama módra

KáeM nagymamája isteni finom buktát tud. Én még sosem sütöttem, de hát a kérés az kérés, felhívtam a Mamát és elkérdezgettem a receptet. Nem lett tökéletes…aminek persze több oka is lehet: 1) igazi buktát csak nagymamák tudnak 2) valamit elszúrtam. Nem volt nagy a hiba egyébként, csak annyi, hogy a teteje nem lett olyan „buktás”.

Bukta

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 12,5 dkg ráma (+ a kenéshez), 1 dl tej, 2,5 dkg élesztő, cukor, 1 tojás (1/3-a marad a kenéshez!)

A tejet meglangyosítjuk hozzáadjuk a cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. A margarint megolvasztjuk. A liszt közepében lyukat fúrunk és beletesszük a tojás 2/3-át, majd hozzáadjuk a felfutott élesztőt és elkezdjük dagasztani. Folyamatosan kis löttyintésenként adjuk hozzá a megolvasztott margarint, majd jól kidagasztjuk. Duplájára kelesztjük. Lisztezett deszkán nyújtjuk. Szilvalekvárral megtöltjük és buktává formázzuk. Margarinnal kikent tepsibe tesszük. S az egymás mellé tett bukták közét is meglocsoljuk olvasztott margarinnal. Letakarva meleg helyre tesszük és megkelesztjük. Majd a tetejét felvert tojással megkenjük és éppen langyos sütőben kezdjük sütni. 200 fokig melegítjük és összesen 35-40 percig sütjük (amíg nem színesedik a teteje). Ebből az adagból 9 közepes méretű bukta lesz, tehát egy kisebb tepsiben kell sütni.

Cukkinis krumpligratin

Tipikusan a finom, de nem fotogén kategória…még másnap sem. Alchritól tanultam és nagy kedvenc azóta. Készítettem már karfiollal is úgy is finom, bár kicsit markánsabb. Most csütörtöki vacsorám lett, mivel KáeM ismét csapatot épített (hajrá az új melóhely).

Cukkinis krumpligratin

Hozzávalók: 1 közepes cukkini, 2 nagyobb krumpli, 3 dl tejszín, só, bors, 5 dkg reszelt füstölt sajt, némi olívaolaj

A cukkinit megtisztítottam, majd vastagabb karikára vágtam. A krumplit is megtisztítottam és viszonylag vékony karikára vágtam. Egy hőálló tálat vékonyan kikentem olívaolajjal, majd beletettem egy réteg krumplit. Sóztam borsoztam és ráhalmoztam a cukkinikarikákat, végül ismét jött a krumpli, a fűszerek. Erre szórtam a reszelt sajtot és ráöntöttem a tejszínt. Bedugtam a hideg sütőbe és 200 fokra állítottam. Majdnem egy teljes órát sült, ekkorra a sajt szép megpirult és a krumpli megpuhult. Ha gyorsítani szeretnénk, akkor érdemes a krumplit félpuhára előfőzni.

A fenti adag nekem, mint viszonylag kisétkűnek kétszeri evésre volt elegendő.