2009. november 30., hétfő

Heti egyperces 37.



"A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a kéréseket is meghallja, amelyeket nem mertek kimondani."
(Ismeretlen - Kép innen)

2009. november 29., vasárnap

VKF XXX./2. – Fahéjas narancsos almalekvár

Hogy legyen még egy ajándék, bemutatom a csajokét is. Anyukám, Sógornőm és Anyósom fog kapni belőle. Nekik is tessék meglepődni mikor megkapják.

Vigyázat a történettel messziről indulunk: réges rég (egy messzi-messzi galaxisban…ja nem az a sztori) egy kollégista lány tervezgette az esküvőjét egy kollégista fiúval. S rátaláltak a Mennyegző fórumára, ahol is nagyon klassz kis társaság volt együtt. Nem csak esküvő szervezésben fórumoztunk ott, hanem mindenféle témában. Végülis az esküvő nem akkor lett, amikorra akkor terveztük (egyik sem:P) de azért maradtak fenn ismeretségek a fórumról, s természetesen receptek is. Ott Medi néven fórumozott, de azóta találkoztunk már más fórumokon más néven is:) S van saját blogja is, bár kétségtelen, hogy nem napi szinten frissül. Már akkor terveztem, hogy elkészítem a lekvárt. Most lett belőle valami…megérte várni és biztos nem utoljára készült. Kicsit másként készítettem, mint ő, és főként kisebb adagot.





Fahéjas narancsos almalekvár
Hozzávalók: 1,5 kiló alma, 2 citrom, 3 narancs, 1 kávéskanál fahéj, 1 csipet gyömbér, 1 csipet szerecsendió, 1 teáskanál (Tihanyi levendulaágyon érlelt) méz, fél kiló 2/1-es befőző cukor
A citromok és a narancsok levét kicsavartam, majd átszűrtem és egy lábosba öntöttem. Hozzáadtam a mézet és a fűszereket. Megtisztítjuk az almát, kockákra vágjuk és hozzáadjuk a narancsos citromléhez, időnként összekeverjük, hogy minden almakockát érjen a lé. Ezután elkezdjük főzni. Mikor az alma megpuhul, akkor botmixerrel pürésítjük (legalábbis én így tettem), majd hozzáadjuk a befőző cukrot. Felforraljuk és egy percet főzzük. Ezután tiszta száraz üvegekbe töltjük, tetőt csavarunk rá, majd rögtön fejre fordítjuk és 5 percet így hagyjuk. Kihűlés után dekoráljuk az üveget. :)
Nálam idén a linzerbe is ez kerül. A méznél nem vagyok ám ennyire puccos, csak egyszerűen ez volt itthon, mikor ezt főztem.

VKF XXX./1. – Indiai főzőcsomag

Levagyok maradva a blogírással, mint a borravaló, de azért a VKF-ről nem akarok lemaradni, így gyorsan a két pályamű. Az úgy volt, hogy én még jóval Viki kiírása előtt kitaláltam, hogy unokaöcsi (tesómék) mit kap(nak) karácsonyra. Nagyon tetszett neki(k), amikor indiait főztem. Szeret a konyhában annak ellenére, hogy fiú. Bevallom nem akartam neki játékot venni, mert ahhoz már komolynak tartom. Így esett a választásom a gasztroajándékra (na jó, lesz azért még más is) Remélem nem olvassa a blogot, vagy hogy legalábbis ezt a bejegyzést nem fogja. De ha igen, kérem akkor is lepődjön meg.





Az ajándék nem igényelt sok elkészítést. A recepteket összepakoltam és kinyomtattam (két verzióban az egyik változat került a csomagba az előkészített dolgok mellé, a normál verzió pedig pluszban). A húsos részhez igazából a receptet, 1 chili paprikát, hagymákat, kókusztejet, paradicsompürét és a fűszerkeveréket kapja. Konkrétan: 1 evőkanál őrölt gyömbér, 1,5 teáskanál kurkuma, 1 evőkanál koriander (mozsárban finomra törve), 1 teáskanál garam masala, 1 teáskanál só.
Aztán egy kis zárható tálban összekevertem a naan száraz hozzávalóit: liszt, só és szárított élesztő.
Pluszban még megkapja a teljes recepteket, hogy később sem legyen gond az előállítás. 

2009. november 23., hétfő

Heti egyperces 36.




"Ne vigyél el semmit, csak a fotóidat;
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat;
ne ölj meg semmit, csak az idődet!"
/Szerző: Ismeretlen, Kép: innen/

2009. november 22., vasárnap

2009. 47. heti menü




Hétfő – McDonald’s
Kedd – Csontleves+túrós és meggyes rétes (bolti- Köszi Évica!!!)
Csütörtök – Házon kívül (Belfrit)
Péntek – Fahéjas kalács
Szombat – Extra krumplis lángos (sajttal és fokhagymás tejföllel)
Vasárnap – Melegszendvics (sonkás, sajtos)/Illatos omlós csirke tojásos rizzsel/Virsli

Illatos omlós csirke 3.0

Volt első és második verzió. Hát még kicsit tökéletesítettem és most már tényleg maga a tökély. Került rá pác is és vannak anyaghányadok is.




Illatos omlós csirke
Hozzávalók:6 vékony szelet csirkemell, 2 tojásfehérje, 3 + 2 ek keményítő, só, őrölt bors, szójaszósz, olaj a sütéshez
A csirkemell szeleteket biztos, ami tuti alapon enyhén megkloffoltam. Ezután sóval, borssal és szójaszósszal bekentem és bő fél órát állni hagytam. Közben a tojásfehérjét kézi habverővel összedolgoztam a keményítővel és némi sóval A hússzeleteket első körben kevés keményítőben megforgattam, majd jött a tojásfehérjés mártás, ezután mentek a forró olajba, ahol pár pillanat alatt meg is sültek. Nagyon finom lett, tojásos (pandás) jázminrizst készítettem hozzá.




A rizs fotóját Esztertől kölcsönöztem én egyébként Auchanban vettem utoljára, de láttam Cora-ban, Spar-ban is. Árra picit drágább, mint a minőségi(nek mondott) magyar rizs, állagra viszont klasszisokkal jobb bármelyiknél. 


Extra krumplis lángos

Simát akartam csinálni, de összesen 4 nagyobb szem krumplim volt, nem akartam kettőt meghagyni, mert az már semmire sem elég, ugyanilyen fajtát meg nem biztos, hogy kapok és nem szeretem keverni a krumpli fajtákat (sem). Szóval az alábbiak szerint alakult és egyébként nagyon finom lett, pedig féltem, hogy a sok krumpli nagyon nehézzé fogja tenni. 9 méretes darab lett az alábbi adagból, mi négyet tudtunk megenni hirtelenjében, persze sajttal és fokhagymás tejföllel.




Extra krumplis lángos
Hozzávalók: 30 dkg főtt áttört burgonya, 30 dkg BL 80-as kenyérliszt, 1 csomag szárított élesztő (DrOetker), 1 pohár natúr joghurt (Danone activia), só
Az alapanyagokat alaposan összegyúrtam, majd meleg helyen duplájára kelesztettem. Ezután lisztezett deszkán kiszaggattam és letakarva még hagytam egy fél órát kelni. Ezután bő forró olajban megsütöttem.


A kis vajling friss szerzemény. Leutóbbi otthoni látogatásomkor kaptam anyutól, már nagyon régen szerettem volna, a régi idők emlékére:) Anyunak egyébként szép méretes darabjai vannak.

Fahéjas kalács

Maradt egy kevés fahéjas porcukrom, s gombhoz a kabátot eset alapján úgy döntöttem kalácsban fogja végezni.



Fahéjas kalács
Hozzávalók: 30 dkg kenyérliszt, fél dl tej, 1 nagy evőkanál natur joghurt, 1 tojás, 2 dkg vaj, 1 kávéskanál folyékony édesítőszer, csipet só, fél tasak szárított élesztő
A hozzávalókból tésztát dagasztottam, majd duplájára kelesztettem. Ezután a feléhez hozzágyúrtam a fahéjas cukrot, majd egymásra tettem a kés tészta cipót és együtt kinyújtottam őket. Feltekertem, kivajazott tepsibe tettem és egy órát kelesztettem. Tejjel megkentem és 200 fokos sütőben légkeveréssel 25 perc alatt készre sütöttem.

Mivel sütés után bent maradt a sütőben kicsit kiszáradt, de azért finom lett. Ha fahéj helyett kakaó kerül bele, akkor szép csíkos lett volna a végeredmény.

2009. november 19., csütörtök

Almás tócsni

Keresgéltem valami ehető ötlet után és megláttam ezt Doctor Peppernél. Nem tudtam neki ellenállni, annál is inkább, mert van egy csomó finom almám anyutól. Én nem egészen úgy készítettem ahogy ő. Nálam inkább ez a tócsni félúton van az almás palacsinta és a bundás alma között.




Almás tócsni
Hozzávalók: 3 db alma, 5 dkg liszt, 1 tojás, 2 ek barna cukor, 1 csipet sütőpor, kevés vaj
Az almákat lereszeljük, elkeverjük a tojással, liszttel, cukorral és a sütőporral. Amíg a serpenyő melegszik pihenni hagyjuk. A serpenyőt kikenjük némi vajjal, majd kanállal beletesszük az almás masszát, ellapítjuk és mindkét oldalát megsütjük.
Nekem a fenti mennyiségből 10 db tenyérnyi „palacsintám” lett. Mi fahéjas porcukorral eszegettük, meg előtte majorannás krumplilevessel. 

23 év….

Jó volt a részesének lenni – ezzel a végszóval búcsúzott a 23 éve műküdő Danubius tegnap éjjel. Nem vagyunk, vagyok rajongója egyik rádiónak sem. De azért tegnap este és éjszaka hallgattuk a Danubiust, mert hát ilyenre azért nem hiszem, hogy lesz még valaha példa az életünk során.




Igazából gyerekkorom meghatározó rádiója volt a Danubius, aztán középiskolás (főként táncdalfesztiválos zenékre bálozó) kamaszként Sláger rajongó lettem. A főiskolás szobánkban a vacsoráknak elmaradhatatlan része lett ismét a Danubius, konkrétan a Jáksó Hot 20. Aztán Győrbe, majd Pestre kerültünk, ahol helyi rádiókat hallgattunk, ha éppen a kocsiban ültünk és nem a cd-t választottuk.

Bevallom, hogy az évek során úgy éreztem, hogy romlott a színvonal a rádióknál a Slágernél a régi idők slágerei helyett jöttek a ma zenéi, sok ismétléssel. A Danubiuson a helyzet talán még rosszabb volt, emlékszem olyan délutánra, hogy nagyjából három óra leforgása alatt négyszer hallottuk ugyanazt a „slágert”. Az idézőjel oka, hogy nem tudnám megmondani, hogy mi volt az adott zene, s biztos vagyok benne, hogy a velem rádiózó szobatársam is így lenne ezzel.

Ennek ellenére tegnap délután hazafelé a kocsiban, majd itthon is a tv helyett a Danubius hallgattuk. Tegnap olyannak éreztem, mint gyerekkoromban. S a ¾ 11-kor elhangzó utolsó hírektől kezdődő búcsúzásoknál bevallom itt-ott könnyeztem.

A netről úgy tudtuk, hogy a Szól a rádió című dallal fog búcsúzni a rádió és a Himnusszal indít az új Class FM. Nos a mind a kettő elmaradt. Elvileg 15 másodperces csenddel előtte pedig a fenti (ha jól emlékszem Rákoczi Feri hangján elhangzó) mondattal köszönt el a Danubius. A valóságban a szünet kicsit hosszabb lett, a Himnusz helyett pedig egy régi, számomra ismeretlen rádióról szóló zene csendült fel. A rövidke intro után a Tankcsapda Mennyország turiszt nótája következett. Itt mi kikapcsoltuk a rádiót…s megdöbbenve konstatáltuk, hogy talán illett volna valami rövidke beköszönő szöveget mondani.

Ma is sok időt töltöttünk kocsiban, ekkor végig Class FM-et hallgattunk. A zenei változatossággal nem volt gond. A magyar zenék arányával sem (konkrétan minden harmadik zene magyar volt). A reklámokkal sem – amíg hallgattuk egyetlen reklám blokkra sem sikerült rábukkanni. S a műsorvezetők többségével sem, azok ugyanis a volt Danubius műsorvezetői (Argyelán Kriszta reggel, Abaházi Csaba a déli kívánságműsorban, Vágó Piros délután, s Jáksó László kora este). A gond a hangosítással volt, illetve a technikával, legalábbis a műsorvezetők ilyen-olyan elszólásaiból ezt gondolom.

Kíváncsian várom a fejleményeket. Az Index – meglepő humorossággal - itt foglalja össze az új rádiók első napjait.


A két megszűnő rádióról pedig csak annyit: Danubius és Sláger…szép volt fiúk és lányok. 

2009. november 18., szerda

2009. 45-46. heti menü

Bevallom azt hittem nem tudom megalkotni, mivel, hogy ennyire elmaradtam, de hát előrelátóan megvolt egy része már, a többit kellett csak visszaemlékezni. Nem alkottam mostanában maradandót, mert az élet nem úgy hozta.





45. heti
Hétfő – Lecsó (friss alapanyagokból, az utolsókból a Mama kertjéből)
Kedd – Héjában sült krumpli, hagyma, kevert túró és némi szalonna (már amit a macska engedett, mert a nagyját ő ette meg:P)
Szerda – Rántott csirkemell falatok fűszeres krumplival – kisebb darabokra vágtam és nem csak sóztam, hanem chiliport is szórtam rá…nagyon finom lett.
Csütörtök – Hideg vacsora
Szombat – Rántott sajt hasáb, tartár mártás/Hideg
Vasárnap – Borjúpörkölt+nokedli+cékla

46. heti
Hétfő-Kedd – Szent Orbán Erdei Fogadó/KáeM múlt vasárnapi maradékot evett
Szerda – Pizzás csiga
Csütörtök – Házon kívül
Péntek – Hideg vacsora
Szombat – Sajttal töltött rántott pulykamell hasábburgonyával, majonézes kukorica salátával
Vasárnap – Csontleves/Hagymatakaró alatt sült sertéskaraj+krumplipüré+savanyú paprika

Hagymatakaróban sült karaj

A várakozásokat teljesen felülmúlva tökéletesen omlósra sikerült a hús. És nagyon gyorsan megvolt.




Hagymatakaróban sült karaj
Hozzávalók: 8 szelet sertés karaj, 1 nagy fej vöröshagyma, három gerezd fokhagyma, só, bors, kevés liszt, kevés zsír és némi víz
A hagymákat megtiszítitottam. A fokhagymát összezúztam és néhány kanál vízzel pépesre kevertem. A hússzeleteket kézzel ellapítottam (természetesen szálára merőlegesen szeleteltem) sóztam, enyhén borsoztam. A tepsit kikentem zsírral (nálam most libazsír volt kéznél) belefektettem a hússzeleteket, megkentem a fokhagymakrémmel, megszórtam kevés liszttel, majd ráborítottam a fél karikákra vágott hagymát. Erre ismét szórtam egy kevés lisztet, majd öntöttem alá kevés vizet, alufóliával lefedtem és bedugtam a sütőbe, amit 200 fokra állítottam be. 20 perc alatt megsült, majd a fóliát levéve még 10 percet pirongattam. Krumplipürével és savanyított paprikával tálaltam.

Szent Orbán Erdei Fogadó

Céges rendezvény keretében volt szerencsém meglátogatni a vendéglátó egységet. Másfél napot töltöttünk el a fogadóban, ami két ebédet, egy vacsorát és egy reggelit foglalt magában.




Kicsit már ugyan távolinak tűnik, de megpróbálom felidézni, hogy miket is ettünk, illetve ehettünk volna, mert hogy tekintettel a svédasztalos kínálatra, természetesen nem kóstolt végig mindenki mindent.

Ilyen távolból már enyhén keverednek az élmények, így hát ömlesztve érkeznek, hogy miket is választhattunk volna, a teljesség igénye nélkül: jércehúsleves gazdagon, fokhagymakrémleves pirított kenyérkockával, paradicsomleves mozzarella golyóval, sütőtőkleves pirított tökmaggal, libamáj szeleteket vegyes saláta ágyon, alufóliában sült fogas, gyümölcsös mézes borsos csirkemell, sajtos spécli, részeges csülök, szarvas bélszín, batyus vaddisznó csíkok zöldségekkel, fűszeres lazac, baconba tekert csirkemell. Desszertek: túrógombóc, somlói galuska, karamellás tápiókás madártej, gesztenyepüré.

És akkor kicsit bővebben arról, amit személyesen is kóstoltam: első ebédre fokhagymakrémlevest ettem, majd baconbe tekert csirkemellet krumplipürével és sajtos spéclit. A desszertet kihagytam. A leves kifogástalnul finom volt. A sajtos spécli tulajdonképpen egy sajttal összesütött fokhagymás nokedli, amit tejföllel tálaltak. Ez már nem annyira nyerte el a tetszésemet. A baconbe tekert csirkemellet kicsit fűszertelennek találtam és nem voltam elájulva a köret választéktól…egyébként a teljes három étkezés alatt, hiszen csupa krumplis köret volt, sehol egy rizs, vagy egyéb párolt zöldség. Éhes nem maradtam azért:)
A vacsoránál már szolidabban válogattam, mert délután úgy éreztem, hogy az ebédnél sikerült kicsit túl ennem magam: mézes borsos csirkemellet ettem gyümölcsökkel és krumplipürével, desszertnek pedig tápiókás karamelles madártejet. Hát itt mind a két választott fogással maximálisan elégedett voltam. A főételhez szívesen várok elkészítési tippeket is:) (Mert sejthetően az étteremtől hiába is kérném).

A reggeli szokásos svédasztalos. Nekem, mint sós szájúnak tökéletesen megfelelt. Az édesebb reggelit kedvelő kollegáim kicsit panaszkodtak, hogy hiányolták a péksüteményeket, komolyabb választékban a lekvárokat. Részemről kiemelném a barnakenyeret és a házi májkrémet, amik hihetetlenül finomak voltak:)

A második ebédnél kicsit csalódottan kellett tapasztalnom, hogy a választék sokban hasonlít az előző estihez, de azért sikerült választanom, egy batyus zöldséges vaddisznót választottam, köretként ismét krumplipüré volt. Desszertnek pedig megpróbáltam a túrógombócot. Nos a főétel finom volt, egészen addig, míg nem találtam benne egy meg rághatatlan valamit, amit később sörétként azonosítottam. Azért szerencsére ez már a jóllakottság közelében volt:) A desszert viszont nagy hiba volt. Túrógombócban ugyanis nagyon magasan vannak az elvárásaim, már csak azért is, mert – szerénytelenség nélkül állíthatom – hogy elég jó vagyok benne. Szóval nem teljesültek az elvárások, nem volt omlósan puha, nem volt hozzá megfelelő mennyiségű tejföl. Ez volt az egyetlen komoly csalódásom az étkezések során.

Egyébként a céges programra bekészítést is kaptunk, ami helyben sütött citromos és kakaós sütemény volt, illetve pogácsa. Előbbi kettő verhetetlenül finom volt.

Összességében teljesen elégedett voltam az ellátással és az ételekkel, kicsit nagyobb változatosságot tudnék elképzelni köretek és desszertek terén, de nagy általánosságban finom volt, amiket kaptunk.

2009. november 16., hétfő

Heti egyperces 35.




A pénz nem véletlenül pottyan az életünkbe. A pénz leginkább az energia különleges formája: minél több energiát fektetünk az élet valóban fontos dolgaiba, annál több pénz áramlik hozzánk.
/Idézet: Bodo Schäfer – Kép: innen/

2009. november 9., hétfő

Heti egyperces 34.



Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz.”
 /Idézet: Francois Garagnon – Kép: Anyósomtól származik/

2009. november 7., szombat

Hazafelé…

egyik este, ahogy a rakparton araszolgattunk hazafelé a dugóban, szokás szerint lenyűgözte mind a kettőnket az éjszakai (esti) Duna part. Előkerült hát a fényképező gép és KáeM csinált pár képet. Az alábbi kettő sikerült igazán jól, a többi sajnos nem igazán adja vissza azt, amit láttunk, nem egyszerű azért az éjszakai fények fotózása, főként nem menetközben, kocsiból:)






Töltött zsömle

Pénteken KáeMnek a Szekszárdon volt dolga, hát arra jutottam, hogy ez és a szűnni nem akaró náthám elég ok arra, hogy meglátogassam a szüleimet. A nem titkolt célom az volt, hogy anyukám majd kézrátétellel meggyógyít, hiszen az anyukáknak van egy ilyen képessége. Ha már ott voltam, hát segítettem a főzésben:) Krumplilevest készítettünk és töltött zsömlét. Vacsorára haza is hoztam belőle:)




Töltött zsömle
Hozzávalók: 6 zsömle, 25 dkg túró, 1 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, cukor, tej, mazsola, kevés margarin
A zsemléknek levágjuk a tetejét és kivájjuk a belsejét. A tejet cukorral meglangyosítjuk, majd a kivájt zsemlebélre öntünk pár kanállal, nem szabad tocsognia, csak éppen megpuhuljon. Ezután hozzá keverjük a túrót, a vaníliás cukrot, a tojást, ízlés szerint cukrot és a mazsolát. Egy megfelelő méretű tepsit kikenünk margarinnal, majd a zsemlék alját megmártjuk a cukor tejben (vigyázat nem szabad eláztatni, de azért át kell járnia a tejnek), majd a tepsibe fektetjük. Belekanalazzuk a túrós masszát, majd a tejben megáztatott zsemletetőket is rátesszük. Bedugjuk a sütőbe és 200 fokon addig sütjük, míg a teteje elkezd pirulni (ha már eleve piros volt a zsemle, akkor kicsit nehezebb a dolgunk). Porcukorral meghintve tálaljuk.

Anyunál most összesen kb. 20 szem mazsola volt otthon, ehhez képest dupla adag készült, így hát nem sikerült túl mazsolásra, de a többi része hibátlan volt. 

2009. november 2., hétfő

Heti egyperces 33.




Megy az idő, és a tűzből nem marad itt más: csak parázs,
De a fénye kitart, és ez jelzi, hogy volt száz varázs,
Soha ne félj, ami fontos, nem tűnhet el - hinned kell!
Amíg élsz, veled él, nem fújja a szél soha el.”
/Idézet: Emberek -  Kép: Saját /

2009. 44. heti menü



Hétfő – Lasange – teljesen mást akartam készíteni, de hát érkezett egy szép adag lasange tészta a Mamától, meg aztán ott volt a darált hús, nem tudtam lefogni a kezem:)
Kedd – Gyors zöldségleves/Császármorzsa
Csütörtök – Sonkás bableves/Túrós és almás palacsinta
Szombat – Rántott cukkini, rántott halrudacska fűszeres sült krumplival és tartármártással/Hideg
Vasárnap –Tejszínes mazsolás csirke/Tiramisu/Hajtovány…helyett kifli, de minden más ugyanaz


Közben a tartalomjegyzék is frissítésre került:) Látszik, hogy nagyon elvagyunk foglalva mindenféle ügyintézésekkel, mert idén ebben a hónapban született a legkevesebb bejegyzés. Bár van néhány fotóm talonban;)

2009. november 1., vasárnap

Tejszínes mazsolás csikre

A mazsola és a rizs volt biztos, na meg, hogy vasárnap lévén azért mégiscsak húst kéne enni. Hát ilyesmi jött össze.


Tejszínes mazsolás csirke
Hozzávalók: 1 csirkemell filé, 2 jó marék mazsola, 1 ek olívaolaj, 1 dl fehér bor (muskotályos), só, fehér bors, őrölt szerecsendió, kevés méz, 1 ek vaj, 2 dl tejszín
A csirkemellet összekockázzuk. Az olívaolajból, borból, sóból, mézből, borsból és szerecsendióból páclevet készítünk és jól összeforgatjuk a hússal. Letakarva egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap egy serpenyőben kevés vajat forrósítunk és azon a csirkemellet megpirítjuk, majd ráöntjük a maradék páclevet, beledobjuk a mazsolát és összepároljuk. Mikor már kellően illatos, akkor hozzáadjuk a tejszínt és alaposan összeforraljuk. Párolt rizzsel tálaljuk (én már soknak éreztem a mazsolás rizst hozzá, de természetesen azzal is finom lehet)

November 1.



"Az emlékezéshez nem emlék,hanem szeretet kell. S akit szeretünk azt soha nem feledjük el."

/A képet mailben kaptam, az idézethez pedig nem találtam szerzőt/


VKF XXIX./2. - Mandulás mascarponés golyók

Kellett egy desszert is a főétel után. Akartam levest (levesbetétet) is és rágcsálnivalót is, de az ehhez vásárolt alapanyagot elhasználtam máshoz, így ez most elmaradt. Az alap ötletet a tiramisu golyók adták, csak most zöld lett és mandulába hempergettem. Nagyon finom lett és pillanatok alatt eltüntették a kollegák, akiket megörvendeztettem vele. (Azért KáeM-mel mi is megkóstoltuk;))




Mandulás mascarpone golyók
35 dkg darált háztartási keksz, 25 dkg mascarpone, 4 ek zöld mandula aroma, 4 ek porcukor, 2 csomag bourbon vaníliás cukor
A hozzávalókat összedolgozzuk, kézzel gombócokat formálunk belőle és darált mandulában megforgatjuk. 1-2 órára hűtőbe tesszük.

VKF XXIX./1. - Fürjtojással töltött csirkehúsos golyócskák

Amikor megláttam Max kiírását tudtam, hogy a főételemben a fürjtojás valamilyen formában szerepet fog kapni és ha golyó, akkor fasírt, de nem akartam csak úgy simán.. Az egyszerű tojással töltött fasírtot elvetettem, kicsit csavartam rajta:)




Fürjtojással töltött csirkehúsos golyócskák
Hozzávalók: 15 db fürjtojás, 1 zsemle (vagy 2 kis szelet kenyér), 1 dl tej, 1 db csirkemellfilé 1 tojás, 1 csipet kurkuma, só és bors ízlés szerint, liszt a panírozáshoz, olaj a sütéshez, Elkészítés: A fürjtojásokat keményre főzzük (figyelem kevesebb idő kell nekik, mint a tyúktojásoknak, én a forrástól számítva 6 percet főztem). A csirkemell filét kockára vágjuk és sós vízben puhára főzzük, ezután a késes robotgéppel finomra daráljuk. A zsemlét a tejben megáztatjuk, majd kicsavarjuk és összedolgozzuk a csirkemellel, a tojással és a fűszerekkel. Minden fürjtojás köré golyót formázunk a masszából, majd lisztben megforgatjuk és forró olajban kisütjük. Én balzsamecetes krumpli salátával tálaltam. 

Printfriendly