A cím némileg megtévesztő, mert nem ő főzött, hanem én, de tőle tanultam ezt a fajta lecsót. A történethez hozzá tartozik, hogy én előtte nem nagyon szerettem a lecsót, maximum tojásosan ettem meg, de ahhoz is nagyon-nagyon éhesnek kellett lennem. A kollégiumban egyszer megkínált - akkor még az anyukája főzött neki és csomagolta fel - és hát nagyon bejött, így kipróbáltuk. Az ő útmutatásai alapján főztem meg először a kollégiumban. Örök szerelem lett:DDD
A recept nem bonyolult, csak más: az alap egy normál lecsó (üvegesre pirított hagymára, kerül az apróra vágott paprika, majd mikor már kicsit megrottyant, akkor a paradicsom (most üveges változatból - a Nagymama spájzából) sózzuk és puhára főzzük), amihez karikára vágott virslit adunk, felvert tojást, majd előre megpárolt rizst. Összeforraljuk, tejföllel (!) és friss kenyérrel tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.