2010. június 30., szerda

2010. júniusi asztalunk



június 1.          Kedd – Frankfurti leves/Csíkos kalács
június 2.          Szerda – Szendvics/ Házon kívül: Grill-Land a Pólusban, ami nagyon finom volt, de annyira hirtelen ettünk, hogy mind a ketten rossz élményként könyveltük el a vacsorát.
június 3.          Csütörtök – Pizza
június 4.          Péntek – A kimaradt ebéd után gyorsan kellett valami, ezért Ronald barátunkhoz fordultunk és néhány sajtburgerrel csaptuk agyon az éhséget…ami viszont megdöbbentő volt, hogy a korai - és lássuk be kevéssé tartalmas – vacsora ellenére, nem kívántunk később sem mást.
június 5.          Szombat – Tejszínes zöldborsóleves/Szendvics
június 6.          Vasárnap – Tojás rántotta/Magyaros pulykamell sült krumplival és káposzta salátával/Hagymás pogácsa

június 7.          Hétfő – Rántott padlizsán/cukkini rizzsel tartárral
június 8.          Kedd – McDonald’s…irul-pirul, de késő volt és nem volt erőnk főzni/Granita
június 9.          Szerda - Bruschetta/Sörös pizza
június 10.        Csütörtök – Hogy mivel üzelemtünk a szállodai vacsoráig, azt nem tudnám pontosan meghatázoni
június 11.        Péntek – Monarchia Étterem Reggeli – Fa-Ló lángosos Hévízi Autóparkoló..malomkeréknyi roskadásig megpakolt fajta – Monarchia Étterem Büfévacsora
június 13.        Vasárnap – Monarchia Étterem ReggeliKocsi Csárda maradék – Marhapörkölt friss kenyérrel káposzta salátával
június 14.        Hétfő – Zsíros kenyér…nemes egyszerűséggel, fütyülve a szezonalitásra
június 15.        Kedd – Csibeburger Ronaldtól…áldozni kellett az új frizura oltáránJ
június 16.        Szerda - Melegszendvics
június 17.        Csütörtök - Pizza
június 18.        Péntek - Hideg
június 19.        Szombat – Meggyleves/Kenyérlángos
június 20.        Vasárnap – Meggyleves/Mascarponés csirkemell
június 21.        Hétfő – Sajtszószos tészta
június 22.        Kedd – Krumplileves/lekváros palacsinta
június 23.        Szerda – Rakott kelkáposzta
június 24.        Csütörtök – Sajttal töltött pulykamell hasábbal
június 25.        Péntek – Azt tudom, hogy nem pizzát ettünk, de azt nem, hogy mit…feledékeny vagyok:)
június 26.        Szombat – Ikea: húsgolyók
június 27.        Vasárnap – Fokhagymás csirke/Kakaós csiga

június 28.        Hétfő – Vasárnapi maradék
június 29.        Kedd – Magyaros szűzérme/Gumitorta/Parmezános kréker
június 30.        Szerda – Hideg vacsora


2010. június 29., kedd

Magyaros szűzérmék

Ezzel vártam a vendégeket és nem bántam meg, mert nagyon jól sikerült. Majdnem az egész fogyott, alig maradt fotózni…késő is volt, így nem sikerült túl jól a kép. De annyira tetszett, hogy biztosan ismételni fogom, lesz még alkalmam lefotózni.





Magyaros szűzérmék
Hozzávalók: 1 nagyobb szűzpecsenye (60 dkg), 15 közepes burgonya (80 dkg), 4 db nagyobb zöldpaprika, 3 db paradicsom, 1 nagy fej vöröshagyma, liszt, bors, só, étolaj, 2 gerezd fokhagyma

A burgonyát megtisztítjuk karikára vágjuk, majd forró olajban ropogósra sütjük. A szűzérmét karikára vágjuk lisztbe forgatjuk, kevés olajon mindkét oldalát megsütjük és félretesszük. Egy evőkanál olajba megsütjük a hagymát, rátesszük a zöldpaprikát, sózzuk és pároljuk. Hozzáadjuk a paradicsomot, rászórjuk, borsozzuk, fokhagymázzuk és forraljuk. A lecsót ráöntjük a burgonyára, összeforgatjuk, tetejére tesszük a húsokat és forró sütőben letakarva 20 perc alatt összesütjük, majd 10 perc alatt megpirítjuk. 

2010. június 28., hétfő

Parmezános kréker

A héten vendégjárósat játszunk. Első körben holnap érkeznek hozzánk a szomszédok vacsorára. Ennek előkészületeit tettem meg ma, hogy a melóból hazaérve ne kilencre legyen vacsora. A menü magyaros szűzérme lesz, desszertnek gumitorta, sós ropogtatnivalónak pedig végre megsütöttem Max krékerét…hát ez valami mennyei. Kóstolgattuk egy kicsit, hogy biztosan jó lesz-e holnapra.



Parmezános kréker
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 tk só, 1 tk cukor, fél csomag szárított élesztő, 240 ml víz, 80 ml extra szűz olíva olaj
A tetjére: só, parmezán sajt
A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát dagasztottam (egyre komolyabb a vágy a dagasztásra is képes konyhai robotra….na majd beszélek a Jézuskával;)). Letakarva duplájára kelesztettem, majd négy cipóba szedtem a tésztát. A cipókat egyenként enyhén lisztezett sütőpapíron nyújtottam ki jó vékonyra (1-2 mm), majd megszórtam sóval és reszelt parmezánnal amit a sodrófával kicsit belenyomkodtam. Ezután derelye vágóval kockáztam-szabdaltam, majd 180 fokos sütőben légkeveréssel 15 perc alatt ropogósra sütöttem.

Heti egyperces 2010/26.



Disneyland a legnagyobb emberfogó, amit egér valaha épített.
/Idézet: Leslie Halliwell, Kép: innen/

2010. június 27., vasárnap

Kakaós csiga

Szinte hihetetlennek tűnik, de még soha életemben nem sütöttem. Legalábbis nem a klasszikus kelt tésztás változatot. Ma erre is sor került, miután volt a szomszédoknál vendégségbe hívni őket, s ottan éppen kakaós csigát készítettek. Rögtön begyúrtam a tésztát:)



Kakaós csiga
Hozzávalók: 40 dkg liszt, negyed kocka friss élesztő, 2 ek cukor, 1 kk só, 2,5 dl tej, 4 ek olaj
A töltelékhez: 2 ek kakaópor, 10 dkg olvasztott vaj, ízlés szerint cukor (nálam 4 púpos ek por cukor)
A tejet a cukorral meglangyosítottam, majd felfuttattam benne az élesztőt. Ezután a többi hozzávalóval tésztát gyúrtam. Letakarva hagytam duplájára kelni, közben összekevertem a töltelék hozzávalóit. Lisztezett deszkára borítottam a tésztát, kisodortam, megkentem, feltekertem, szeleteltem és vajjal kikent sütőlemezre ültettem a csigákat. Tetejüket kevés tojásfehérjével megkentem és 220 fokon légkeveréssel szelidítve 25 perc alatt készre sütöttem.
Ez alapvetően egy elég lágy tészta, de mire megsült pont tökéletes lett. Maradt pár darab, meglátjuk, hogy puha marad-e holnapra is.

Fokhagymás csirke

Kivettem egy csirkemellet a fagyasztóból tegnap este, ötletem egy szál sem volt hozzá. Viszont pénteken a hűtőszerelés örömére rendet raktam a hűtőben, így nagyon képben voltam, hogy miből mi van s mit kell gyorsan felhasználni….na meglepő módon ezek kerültek a jénaiba:) Összességében a végeredmény pedig nagyon finom lett, rizzsel tálaltam.



Fokhagymás csirke
Hozzávalók: 20 dkg mascarpone, 1 dl tejszín, 5 lapkasajt, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, 1 csirkemell filé
A csirkemellet tallérokra szeleteltem, kicsit megklopfoltam, sóztam, borsoztam, majd olajjal kikent jénaiba fektettem a szeleteket. Befedtem a lapkasajttal…az én jénaimba pont tökéletesen elég volt az 5 szelet:) A tejszínt a mascarponéval összekevertem és rásimítottam a sajtra. A tetejére rákarikáztam a fokhagymát, majd betoltam a sütőbe. 200 fokra állítottam és 30 percet hagytam sülni.

2010. június 23., szerda

Mert tetszik és mert elgondolkodtató…



LASSÚ TÁNC
Néztél valaha gyermekeket a játszótéren?
Vagy hallgattad az eső zaját,
mikor lehull a földre?
Vagy követted-e egy lepke
szabálytalan röptét?
Vagy figyelted-e, a nap
hogyan oldódik fel az éjszakában?
Jobban tennéd, ha lassítanál.
Ne táncolj ilyen gyorsan.
Az idő rövid.
A zenének vége lesz.
Napjaidon átrohansz?
Amikor kimondod: „Hogy vagy?”
meghallgatod a választ?
Amikor a napnak vége van
végigheversz-e ágyadon
hogy a fejedben átfutó
ezernyi gondolatnak helyet adj?
Jobban tennéd, ha lassítanál.
Ne táncolj ilyen gyorsan.
Az idő rövid.
A zenének vége lesz.
Mondtad-e valaha fiadnak
„majd holnap…”
anélkül, hogy siettedben
észrevetted volna bánatát?
Vesztettél el jó
jó barátságot
visszahozhatatlanul,
csak azért, mert nem volt rá időd
hogy felhívd, és azt mond  „Szia”?
Jobban tennéd, ha lassítanál.
Ne táncolj ilyen gyorsan.
Az idő rövid.
A zenének vége lesz.
Ha ennyire rohansz
hogy elérj valahová,
elveszíted az utazás örömét.
Ha egész napodat lihegve
rohanod át, a kapott ajándékot
mintha sosem nyitnád ki . . .
de az út porába dobod.
Az élet nem versenyfutás.
Fogd kezedbe inkább lassan.
És hallgasd muzsikáját.


/A szöveget (verset) e-mailben kaptam, állítólag egy utolsó stádiumos rákos kislány írta. A képet itt találtam/

2010. június 22., kedd

Való világ!?


Megtetszett Mandynél, hát elcsentem:)

Pluszban pedig megmutatom a saját kedvenc PS reklámomat:




2010. június 21., hétfő

Heti egyperces 2010/25



A félelmek mindig nagyon fontosak, mert a lélek rajtuk keresztül akar velünk közölni valamit. Nem az a bátor, aki nem veszi figyelembe a félelmeit, hanem az, aki utánajár a félelme okának.
/Idézet: Peter Lauster, Kép: innen /

2010. június 20., vasárnap

A 3 Sz-ről




Avagy a szigorúan szobai szőrősről. Összefoglalásul az érkezése után nem sokkal készített összefoglalót vettem ismét elő (pirossal a jelen):




Legkedvesebb időtöltése: bármi velünk, persze hosszan ölben nem akar lenni, de mindig a közelünkben igen – játék egy media markt-os műanyag kötözővel (már kéne is egy új, mert szanaszét van szakadva), ezért bármikor, bárhonnan előjön





Legviccesebb pillanat vele: hát hogy is mondjam…az intimebbek:P (a többit mindenkinek a fantáziájára bízom;)) – amikor időnként nem úgy sikerül egy-egy mozdulat/ugrás, ahogy eltervezi és körbenéz, hogy látta-e valaki (intim zavarás megszűnt teljesen, ő lett a tapintat mintaképe:))



Kedvenc kajái: alutasakost, száraztápot és időnként nyers húst kap, mindegyiket egyformán szereti – alutasakosból már válogat (pl.: a szuper bio, marha drága nem kell neki), s ha lehet inkább a nyers húst és a Gourmet Gold-ot favorizálja. Száraztápból immár felnőtt, direkt main coonnak készült változatot kap, amit lényegesen jobban kedvel, mint a kölyök tápot (arra jutottunk, hogy a vége felé, már nagyon kicsi lehetett neki az)





Amiben igazán jó: a játék közbeni riszálásban:) – ebben még mindig nagyon jó, de időközben tökéletes ragadozóvá fejlődött..légynek, szúnyognak egyéb légi desszantnak a lakásban nincs esélye (sejtem, hogy más prédaállatnak sem lenne, de olyannal - szerencsére – nem találkozik)


Legjobb tulajdonsága: egy tündér – bűbájos és imádnivaló szőrmedömper, aki tökéletesen tisztában van a szépségével, s aki ennek megfelelően beképzelt is



Legrosszabb tulajdonsága: a kábelmánia és a hajnali ötös kelés – a kábelmánia továbbra is, a kelés már nem gond, de a tv mögé mászkálással az őrületbe tud kergetni









A képeken látható, hogy vannak vele vicces pillanatok. A kedvenc helye a lakásban a kanapé feletti polc (kb. 2 méter magasan van)…hogy itt milyen pózokban tud aludni, arról rengeteg kép készül. És hát alaposan megnézve a képeket látható, hogy nem is annyira szigorúan szobai, mert hogy ölben szokott ő kint lenni a teraszon is (pár perc után erőteljesen jelzi, hogy ugorna le és szinte a földetérés pillanatában már bent is van a lakásban…inkább fél kint, mint izgalmasnak találja). Tegnap óta van szúnyogháló az ajtókon és redőny mindenhol….hát nem aratott nála osztatlan sikert. Nem tetszik neki, hogy a redőny miatt éjszaka nincs nézelődés, a szúnyogháló nappal tetszik, mert a nyitott ajtóban lehet ücsörögni, de a zaj, amivel a nyitása és csukása jár az talán még az égdörgésnél is félelmetesebb neki:P Gondolom, majd idővel megszokja. Az idegenektől továbbra is retteg, ha idegen van nálunk és meg akarjuk fogni, akkor nagyon behisztizik…arra jutottunk, hogy ez talán még akkora vezethető vissza, amikor mi elhoztuk, mert hát akkor is kizökkentették a jól megszokott kis életéből és fél, hogy ez újra megtörténik, ha elkapjuk…pedig igyekszünk vele a kényeztetés minden lehetséges eszközével megértetni, hogy nincs az a pénz, amiért megválnánk tőle:)
/A kosárban ülős kép az éjszaka kellős közepén készült/

Derült égből fasírt


Valamikor réges-régen a moziban láttunk egy rövid előzetest, ami alapján arra jutottunk, hogy talán érdemes megnézni. Megjelent dvd-n, mi pedig megszereztük…kár volt:(



A porton az alábbiakat árulják el róla:
Az élet feleannyit sem ér néhány jó falat nélkül. Flint gyerekkora óta feltalálónak készül és kalandra éhezik. És mert a kis szigeten, ahol felcseperedik, többnyire unalmas halacskákból áll a menü, elhatározza, hogy olyan gépet készít, amely az esőt is ínycsiklandozó fogásokká változtatja. Az első próba a hamburgerzápor és makarónizivatar még jól sikerül, de a találmány sajnos nem tökéletes, és igen nehéz irányítani: a környéket hamarosan elönti a puding-áradás, a forgalmat ketchup-tornádó nehezíti, és a környéken népbetegséggé válik a gyomorrontás. Flint izgulni akart egy jó ízűt - ezúttal alaposan jóllakhat az izgalommal.

A film végén, mert hogy volt bennünk annyi kitartás, hogy végignézzük, egymásra néztünk s feltettük a kérdést, hogy ebből vajon milyen okosságot tanulnak a gyerekek. Nem sikerült egész filmre kiterjedő eszmei mondanivalót találni benne, voltak persze aranyos jelenetek, volt néhány egészen vicces is, de összességében a borzalmas kategóriát gazdagítja nálunk. Mondjuk legalább végignéztük, mert volt olyan is, amit félúton kivettünk, annyira nem bírtuk (pl.: A sötét kristály)


Mascarponés csirkemell

Grillezősnek indult, tekintettel az aktuális vkf-re. Az időjárás azonban nem kedvezett nekem (most bezzeg süt a nap:S). Indiai jellegű grillt akartam. Aztán a reggeli bevásárlásnál vettem egy darab szűzérmét is, hátha inkább abból főznék. Aztán mégis maradt az indiai vonal a csirkével. Tegnap készítettem meggylevest, így két fogásos ebédünk volt. Szerintem nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy csak dobáltam bele, ami eszembe jutott, vagyis, ami a kezembe akadt a hűtőben:P



Mascarponés csirkemell
Hozzávalók: 1 kisebb csirkemell, 2 tk garam masala, 1,5 pohár natúr joghurt, só, fűszeres olíva olaj, 1 kis fej hagyma, chili karikák, víz, 2 ek mascarpone, 1 ek keményítő
A csirkemellet kockára vágtam és délelőttre bepácoltam a joghurttal, és némi sóval elkevert garam masalába. A hagymát apró kockára vágtam, majd a fűszeres olajon megpirítottam. Ráborítottam a csirkekockákat a páccal együtt. Kicsit pirongattam, majd mikor a hús kifehéredett, felöntöttem vízzel és fedő alatt pároltam. Közben a mascarponét elkevertem a keményítővel, majd adtam hozzá a főző léből is, végül besűrítettem vele a mártást. Természetesen naannal (25 dkg liszt, negyed friss élesztő, 1 nagy ek tejföl, 1 dl víz – dagaszt/keleszt – 4 db-ra vág, vékonyra sodor, száraz és forró serpenyőben foltosra süt) tunkolgatva ettük.

2010. június 18., péntek

Fable: Csonfuvola


A boríton ráhangolásul:
A két súlyosan sérült kommandós, Daniel Belloq és Steve Delgado a tóparti nyaralóban lábadozik. Steve mélységesen depressziós, nem hajlandó felkelni, mosdani, étkezni. Akciócsoportos társai mindent elkövetnek talpra állítása érdekében, de még a nyári Mikulás-terápia se válik be nála. Tán-tán Nympha, a könyörtelen gyógytornásznő segíthet.
Denisa válósat álmodik, ezért sürgősen a tóhoz száguld, hogy Belloqkal lehessen. Idilljük hamar véget ér; lovaglás közben géppisztolysorozatot zúdítanak rájuk egy dzsipből. A kergült ló elhagyott farmra robog Denisával, ő pedig a kútból áradó hullaszag éreztén mozgósítja a helyi erőket. Pedofil gyerekrablás-sorozat nyomára bukkannak, ám a rendőrfőnök nem akar statisztikarontó ügyeket a városában.
Belloq nem kíván részt venni az ügyben, arra hivatkozva, hogy besokallt, kiégett. Amikor azonban mesterlövész flintával megsebesítenek néhány helybéli hobbivadászt, feltámad benne a zsaru. Színre lép Gerret Flach, a nagy hatótávolságú vonzerővel bíró, örökbarna bőrű megyei főügyész-helyettes, és felkéri őket a nyomozásra. Denisa, Belloq, Steve, a kezdő zsaru Martin és a furabogár Cyd nekilát, hogy felderítsék a két bűnügyet.
A gubancos szálak ekkor még alaposabban összekuszálódnak. A gyerekrablási gaztett véres fordulatot vesz. A hobbivadölők vadásza bedurvul. Eddigi és leendő áldozatai nem hajlandók együttműködni a zsarukkal, ugyanis szerintük ők a greenpeaces támadók. Nympha és Gerret Flach feromon-kisugárzása felbolydítja a kedélyeket; Belloq kamasz lánya kritikusan életun és világfáj, de még házi kedvenceik is agyászra szorulnak. A válságos írómester, Donald is jelen van, hogy pipatüzeket okozzon.

Végül persze az akciócsoport közbelépése is szükségessé válik
A HALKIRÁLYNŐ-SOROZAT ÚJ EPIZÓDJÁBAN.

Kicsit félve kezdtem el, mert egyrészt már régen olvastam a sorozat korábbi köteteit, másrészt nem minden frissen íródott műve tetszett annyira, mint a korábbiak. De jó, hogy elkezdtem, mert ez olyan, mint régen…az első oldalakon az olvasói megjegyzéseken bólogattam egyetértően (többnyire), könnyeztem elérzékenyülve (időnként), utána pedig sírva röhögtem végig az egész könyvet. Ez utóbbi egyébként simán hőstett, tekintettel arra, hogy munkahelyi üresjáratokban is olvasgattam;) (Szerintem a kollegák már megrendelték a kényszerzubbonyt;)) A könyv tényleg a szokásos, imádott stílusú: harcos csatázós, szerelmes, a legjobb értelemben cirkalmas nyelvezetű. Ezt egyébként a – számomra - kevésbé tetsző alkotásaiban is nagyra tudtam értékelni, hogy Fable egy nyelv zseni, szívesen beszélgetnék vele egyszer élőben, hogy vajon magánban is ilyen változatossággal használja-e ékes anyanyelvünket, mint a könyveiben.

Elnézést a vaskos mennyiségű idézetért, de nem akartam szelektálni, meg amúgy is jól elfér itt és én meg szeretem, ha egy helyen vannak a dolgok:)

Végül mindhárom pulykacsülök a kutyáé lett. Tarzannak még demóba se maradt fogköve.”

„Hanem a rücskösített, síkosított, neonlila hancúrkabát fenemód lötyögött az ujjamon!”

„Különben is, kit hívhatnék? Szent Pétert, hogy tárja szélesre a mennyország kapuját, és nyittassa ki a gipszelőt?”

    – Nálunk ezt így tesztelik: sorolja fel a négy őselemet!
    – Sör, bor, pálinka! – sorolja büszkén.”

„Nyolchengeres dorombolás közepette, intenzív macskamasszázzsal frissítik porcikáit.”

„Szóval az én meglátásom szerint a mai emberek abban hisznek, hogy az élet szakadatlan hejehuja. Rettegünk a konfliktustól, a lelki-fizikai fájdalomtól, a kudarctól, a hullámvölgytől. A tökéletlen külsőtől, az öregedéstől, a haláltól. Mintha az egész életünknek zavartalan állóvízben röfögésnek kéne lennie, hasvakarással.
[…]
Úgy látom, jelenkori életünk hívatlan publikum előtt zajlik. Ez a kukkoló tömeg minden történést zsigeri szinten leszól, kritizál. Ily módon durván megsértik a szabadságomat, az életem megéléséhez, a hibáim elkövetéséhez, az örömeim intimitásához, a tökéletlenséghez való jogomat. Utóbbin azt értem, hogy jogom van nem megfelelni mások elvárásainak. Végtére is itt vannak nekem az enyémek. Szóval az életünk inkább állóvízben röfögés hascsikarással.”

„A szerelem szőnyeg, amelyet a képzelet szőtt.”

„Kétely nélkül hiszek neki, mert hozzá képest a Google Earth a földrajzi tévedések tárháza.”

„Nemrég egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy az emberek hova szeretnek járni. A karibi szigetekre, könyvtárba, moziba, szvinger klubba, színházba, raftingolni? A felmérés eredménye szerint az emberek legszívesebben vécére járnak.”

„QUADÁLLAT”

„Elöltöltős, hátulkötős zakó kéne az ipsének.”

A szerelemben nem a repült órák száma, hanem a szárnyalás milyensége számít. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az ejtőernyős ugrások számánál jóval fontosabb a lebegés varázsa.”

„Sose bízz az olyan emberben, aki egyetlen rossz tulajdonságot sem hozhat fel mentségére.”

„Fáraó Átka, a macskánk hasonló módon taktikázik velünk. Az agyafúrt kendermagos égető nézéssel, májogással vagy könnyed lábon karmolással éri el, hogy nekünk, alattvalóknak feltűnjön végre: óhajt valamit. Mihelyt ez megtörténik, fenséges lassúsággal elindul előttünk, mert tudja: irdatlanul gyengeelméjűek vagyunk hozzá képest. Füle hátrabillen, azt csekkolva, eltévelyedés nélkül követjük-e, hiszen instabil mivoltunkról is tud. Odavezet minket a kamraajtóhoz, ha éhes, mivel ott tartjuk ropis tányérját. A kedvére való kijárathoz battyogunk, ha kimenne, jóllehet angyalszép macskaajtót kapott, ám neki az snassz. Ha lepihenne, ama helyiség elé vonul, ahol álomra hajtaná főúri fejét, és mi lakájos meghajlással kitárjuk előtte az ajtót. Viszont reggelente, ha úgy véli, túl sokáig alszunk, segítség nélkül nyitja a kilincset, felszökken az ágyra, és keresztbe fekszik az arcunkon, míg ki nem múlunk, vagy fuldokolva fel nem rémülünk.”

„Mellesleg a Föld alig várja, hogy kiveszejtsük magunkat, mert ő tudja az igazságot: van élet az ember után!”

„Seneca szerint a lélek tükre a beszéd. Ez írott szövegre, e-mailre, kommentre is vonatkozik.”

Isten nem űzte ki az embert az édenkertből, hanem elvette annak lehetőségét, hogy lássa, hol él.”


2010. június 14., hétfő

Előszoba, fürdő, mosdó

Lassan jönnek a lakberendezős bejegyzések, mert lassan haladunk..félkészről meg nem akarok írni – vagy mégis?;):)

Szóval most az előszoba, mosdó és fürdő készült el. Lássuk hát mi is alakult:

A cipős szekrény feletti "takarószerkény"
Ezer %ra most sem véglegesek, mert a fürdőben még nem találtunk lámpát a tükör fölé, s a kád sem örökre ez marad;) Illetve a képekhez képest a szennyestartó és a rajta álló fiókos ékszertartó azóta már tökéletesen fehér…a spray ebben az esetben nem volt elég. S az asztalos is adósunk maradt néhány „aprósággal” a mosdós szekrényben alulról a fiókkal (ezt helyettesíti a cipős doboz), aztán a cipős szekrény ajtajával…meg az előszobai szerkényben belül hiányzik ez+az. Ezek azóta már megérkeztek és beszerelésre kerültek.

A nagy szekrény becsukva és félig kinyitva Jade tesztelésnek alávetve, illetve a cipős szekrény még ajtók nélkül
Az előszoba berendezése teljesen az asztalos érdeme. Szomszédoknál láttuk a munkáját, az alapján találtunk egymásra. Mondjuk a munkatempója (simán meg lehet műteni munka közben), illetve a határidő managementje a nullával egyenlő, viszont kreatív, korrekt áron és szépen dolgozik, így ezek belefértek.

Készült egy nagy szekrény, ami elrejti a cirkot, s emellett rengeteg cuccot is elnyel. A cirkos oldalon vannak polcok, amik kvázi kamraként funkcionálnak, legalábbis, ami az ásványvizet, üdítőt illeti. A másik oldalon polcok és akasztó (ruhalift) van. Utóbbi a téli kabátoknak és a motorosruhának ideális hely. Ide is kerültek még be polcok a ruhák mögé a fennmaradó hely kihasználására. Alul pedig 8 méretes fiók ad helyet mindenfélének. Egyenlőre nem tudtuk telepakoli mindegyiket:)

Készült egy viszonylag magas polcos cipős szekrény. Első körben természetesen a billenőst akartuk, de lebeszélt róla, azzal, hogy magasabb szárú cipőknek, csizmáknak az tök alkalmatlan, meg polcos rendszerben eleve több fér. S tényleg, a csizmákat leszámítva az összes cipőnk elfért. (KáeM egy polcon, míg a fennmaradó többin én:$). A felső részében a két fiókocska pont jó a cipő tisztító szerek, meg az esernyők tárolására. A felette lévő „szekrényke” igazából csak egy takaró a mindenféle technikákat hivatott elrejteni. Később pedig kabátakasztó fog még rákerülni, ha találunk olyat, ami tetszik.

A jobb oldali falra kerül majd fel a Taj Mahal kirakó…örök emlékeztetője a főiskolás szigorlati felkészülésnek (módszertan vagy talán számvitel szigorlatra tanulás helyett raktuk ki a 3000 darabos puzzlet).

A mosdó:)
A mosdóba a wc fölé készült a „redőnyös” ajtóval rendelkező polcos-fiókos szekrény. Ragaszkodtunk a fali wc-hez (amit kérésünkre külön térítés ellenében valósítottak meg), így a felette keletkező falmélyedést használtuk ki ezzel a szekrénnyel. Nagyon sok apróságot rejt:) Eredetileg fehér redőnnyel kértük, de állítólag azt nem lehet kapni, ezért készült szürkével. A kis mosdószekrényt a Bauhausban vettük és KáeM szerelte fel.
A fürdő, majdnem körpanorámában
A fürdőszoba berendezésnél kompromisszumot kötöttünk már az elején. Mind a kettőnknek nagyon tetszettek az üvegmosdók, ennek ellenére én nem szerettem volna, mert hogy a tisztántarthatóságával kapcsolatosan voltak fenntartásaim…meg hát nem is olcsó mulatság. Aztán KáeM talált nagyon jó áron, így hát belementem. Még az építkezés ideje alatt elhoztuk, így a vízszerelők rakták fel…s csináltak rá egy apró sérülést:S. A káddal is kicsit gondban voltunk, mert nem ez a végleges, így szóba sem jöhetett, ami a többi szomszédunknál, hogy körbe csempézik…szóval olyat kerestünk, ami a takarólemezzel együtt is megfizethető (arról nem is álmodtunk, hogy így együtt is beleférünk az építtető által megadott keretbe, mert maga a kád sem nagyon fért bele). A Bauhausban találtuk meg végülis, szép méretes darab, kényelmesen elférünk benne mind a ketten. Első körben csapnak egy kihúzható mosogató csap került rá…de kádtöltésnél az annyira használhatatlan volt, hogy átnyargaltunk erre a minden design-tól mentes panel-fürdőszobai darabra. (A designosak többe kerültek volna,mint maga a kád…s tekintettel arra, hogy a másik kádhoz jár, nem láttuk értelmét ennyi pénzt ölni). A költöztetett mosógéppel és szennyestartóval kiegészülve ennyi volt az alapberendezés. Nem akartuk bezsúfolni, így nem sok bútor került bele. Főként mert eleve meg voltunk kicsit lőve, hogy az üveg mosdóhoz milyen bútor is passzol. Végülis lettek az üveg polcok az apróságoknak, kiegészítőknek és lett a fehér kis fiókos szekrény a tisztítószereknek (meg a további millió apróságnak). A szennyestartó IKEA, s eredetileg fenyő színű. Ezen próbáltunk meg segíteni első körben némi spray változatú lakkfestékkel…ami – mint látható – nem biztosított tökéletes fedést, aztán második körben már ecsettel és normál zománcfestékkel kentem tökéletesen fehérrel. A kis fiókos korábban gyógyszeres szekrényke volt, de mivel egy csomó nem fért bele, s úgyis szerettem volna a fürdőben tárolni a bizsukat (úgyis mindig itt veszem le fürdés előtt) hát átminősítettem, azzal, hogy eredeti fenyő színe helyett változott (kezeim között) fehérre.

Heti egyperces 2010/24.


Az életben van állandóság − ami pillanatnyi −, és van változás − ami örök. Ha elfogadod a változást, megszűnnek az elvárásaid, s boldog leszel e földön. Ha pedig mersz változtatni, és megérzed az új illatok adta lehetőségeket, másokat is boldoggá tehetsz.
/Idézet:A. J. Christian − A teljesség illata, Kép: saját/

2010. június 13., vasárnap

Hévíz


Elsőre úgy gondoltam, hogy összefoglalóan naplószerűen írok, minden témáról zanzásítva;) Aztán mégis különvettem a véleményeket. Készült egy a hotelről és az étterméről, illetve a Kocsi csárdáról. Szóval most csak konkrétan a hosszított hétvégénk napjairól. Szabadságunk igazából szerdán kezdődött, amikor is asztalos segítségével elkészült az előszoba, a mosdó és a fürdő is…ezekről is nem sokára, de előtte a pihenésről. Az OMV tavaszi akciójának keretében utaztunk.

2010. június 10.
Délután érkeztünk meg a szállodához. Aminek a környékét (aka Hévíz belvárosát) nagy erőkkel térkövezik, ami lássuk be nem könnyítette meg a becsekkolást. S azt is bevallom így utólag, hogy volt bennem némi félelem, hogy valóban működött-e a netes foglalási rendszer. Nem volt gond, csak a térkövezés miatt a szálloda mélygarázsa nem üzemel, de két utcával arrébb biztosítottak őrzött udvari parkolót (némi külön térítés ellenében…ami felmérve a helyi parkolási árakat, nagyon barátira sikeredett). Elfoglaltuk a szobát, aztán elfutottunk gyógyszertárba KáeM délelőtt felíratott legújabb bogyóját beszerezni. S mikor ezt is letudtuk visszatérve feltérképeztük a wellness részleget. Nagyon igényes és kellemes:) Vacsoráig ki sem jöttünk. Szaunáztunk, pezsgettük magunkat (két féle pezsgő rész is van), úsztunk, s megállapítottuk, hogy az átlagos életkort elnézve a többség a nagyszülőnk lehetne. De aranyosan és mosolygósan fogadták a „nászutas” párocskát. Ezután még sétáltunk egyet vacsora előtt, hogy az otthon felejtett apróságokat pótoljuk (vigasztaljatok meg, hogy másnak is mindig van valami (fontos) apróság, ami otthon marad!?). Aztán belevettük magunkat a büfévacsora kínálatába. Igényes az étterem berendezése is, ahogy az egész szálloda maga is. A kínálat ellenben nem döngetett hatalmas gasztronómiai magaslatokat, a borlap pedig finoman szólva is hagyott kívánnivalót...szinte csupa száraz bor. Végülis vacsorának zöldséges polenta levest (lenmaggal pirított csirkemellet lehetett beletenni levesbetétként), pirított magyaros (najó lecsós) szűzérmét karikaburgonyával és túrós/lekváros palacsintát választottunk. Öblögetni pedig Szekszárdi félédes Medinát választottunk. Nem maradtunk éhesek (konkrétabb vélemény). Így úgy döntöttünk, hogy bevállaljuk a sétát és megnézzük a tavat. Az építési területen kellett átsétálni, ami annyira nem volt kellemes, de maga a tófürdőt körülvevő park kárpótolt érte. Kellemes és meglehetősen fárasztó sétát tettünk: megkerültük az egész fürdőt. A kerítésen belesve fotóztunk és megállapítottuk, hogy a csodaszépen karbantartott város mellett, mennyire lepusztult a fürdő területének egy része. Megdöbbenve láttuk, hogy a termáltóban halak is úszkálnak. A kör végére már - sokszoros szúnyoggyilkossá válva - kellően kifáradtunk ahhoz, hogy szobánk magányába vonuljunk visszaJ



2010. június 11.
Reggeli után ismét wellnesskedtünk egy nagyot, kihasználva, hogy a vendégek többsége későn ébred. Aztán felkerekedtünk és elmentünk Keszthelyre. Kezdetnek hoztuk a kötelezőt, megnéztük a Festetics kastélyt, konkrétan a parkját. Ellentétben az általános kastélyparkokkal, ennek nem francia, hanem angol kertje van. (A francia a rendezett, szabályos…mint Schönbrunn, vagy Versailles, az angol a vadregényes;)). Aztán elautókáztunk Badacsonyba…ahogy KáeM nagyon pontosan fogalmazta meg a tapasztalatot: „Ha az időjárás alapján nem érezném, hogy nyár van, akkor azt mondanám, hogy télen sétálgatunk a Balaton partján.” Avagy egyikünk sem ehhez van szokva, a Balaton part, főként a kiemelkedőbb városok kikötői/mólói hemzsegni szoktak a turistáktól, árusoktól…most ellenben néhány iskolás kiránduló csoporton kívül nem találkoztunk senkivel. Pedig a tó még mindig meseszép, s végre ismét tiszta is. A kialakult helyzetet elemezve tértünk vissza Hévízre.
Lepakolás után ismét belevetettük (volna) magunkat a wellness élményekbe…hát igen, inkább csak volna: a fürdős szaunázos világot ugyanis elárasztották honfitársaink. Sajnos az a fajta, aki miatt szégyelljük, hogy magyarok vagyunkL Mert olvasni nem tud /de legalábbis nem hajlandó/ és magasról tesz a tolerancia legalapvetőbb íratlan szabályaira is…avagy megvan róla győződve, hogy azért mert fizetett egy szolgáltatásért, már az övé az egész szállodaL Hamar fel is adtuk és megegyeztünk, hogy később térünk vissza…amíg ezen vendégek vacsoráznak (nem kellett sokat számolgatni, biztosak lehettünk benne, hogy már nyitás előtt egymás sarkát fogják taposni az étterem ajtajában…nem tévedtünk).
Ha már a pihenés egyik része meghiúsult gondoltuk a szombatra betervezett masszázs előtt is kérünk egyet, de sajnos nem tudtak már elvállalni a szállodában. Sebaj, minden második házban van masszázs, gondoltuk találunk kint is. Hát komoly élményekkel gazdagodtunkJ Kezdetnek azzal, hogy pénteken 5kor már nincs nyitva a szalon, aztán bementünk egy szállodába, ahol senkit nem találtunk a recepción, pedig még csengettünk is, s végül a van, de nem adok tipikus eseténél adtuk fel…nyitva volt a hely és nem volt senki, ennek ellenére közölték velünk, hogy legkorábban hétfőn délután tudnak elvállalni. Meghunyászkodva, s magyar mentalitáson már csak nevetve ültünk be egy kávézóba, ahová házi epertorta ígéretével csalogattak beJ Kértünk hát a finomságból, illetve még két különlegesebb limonádét (trópusi és áfonya). Az epertorta valóban finom volt, de annyira azért nem házi….nagyüzemi (fojtós) piskóta, főzött vaníliás krém, eper, tortazselé, s külön mellé adagolva tejszínhab. A limonádék finomak voltak, s ugyan bárszirupokból készültek, de ezt próbálták ellensúlyozni a beleadagolt friss gyümölcsökkel (ananász a trópusiban és meglepő módon áfonya az áfonyásban;)) Árban is teljesen korrekt volt a hely borravalóval fizettünk 2200 forintot a két szelet tortáért és a két fél literes limonádéért (konkrétan az autóparkoló és a Rákóczi utca sarkán lévő kávéház volt ez, ha jól emlékszem Relax-nak hívják).
Visszaérve láthattuk, hogy mi is történik az étteremnél vacsora előtt;) Így gyorsan le is tepertünk, hogy ússzunk néhány hosszt. Jól számítottuk, ketten voltak rajtunk kívül.
Vacsora után rövid pihenés következett, aztán levonultunk a wellnessbe zárásig. Csendes volt, hatan voltunk összesen, így remek jeges szaunázással és pezsgőfürdőzéssel zártuk a napotJ



2010. június 12.
Azzal aludtunk el előző este, hogy korán reggel, még reggeli előtt lemegyünk wellnesskedni. Fel is ébredtünk, de nem eléggé ahhoz, hogy elinduljunk. Így mégis reggelivel indult a nap. Ez ismét a szokásos volt. Utána bevettük magunkat a wellnessbe, s másfél órát élvezkedtünk. Ekkorra kezdett nagyobb tömeg lenni, így elindultunk ismét csatangolni. Keszthely felé vettük ismét az irányt, ma a Panoptikumot néztük meg…érdekes volt;) Sétáltunk egyet a sétáló utcán, majd mivel nem találtunk kedvünkre való ebéd lehetőséget, visszagurultunk Hévízre, emlékezve, hogy láttunk egy pizzériát. Be is ültünk, s mire az étlapot átnéztük már tudtuk, hogy bizony nem pizzázni fogunk a Kocsicsárdában. Két személyes kacsatállal megtömött pocakunk döntött a további programról, úgy gondoltuk, hogy szundikálunk egy kicsit, aztán úszás még a masszázs előtt. Nos a kicsiből annyi lett, hogy már nem volt időnk lemenni úszkálni. A masszázs nagyon jó volt, én sós, KáeM teljes testmasszázson kényeztetődött. A sós, 30 perces hát masszázst jelentett, levendulás tengeri sóval, levendulás masszázsolajjal, utána pedig mély hidratáló krémmel. Természetesen bőrfrissítő, hámlasztó hatással. Nagyon jó volt. Lehetett volna kamillásat is választani. KáeM is pozitívan nyilatkozott a bő 40 perces kényeztetésről.
Mivel nem fürödhettem azonnal a masszázs után, hát lementünk vacsorázni. Pozitív tapasztalat volt, hogy szinte még nyitás előtt érkeztünk, mert még minden szépen volt tálalva. Ezúttal a választott ételekben sem csalódtunk, annyira nagyon.
Ezután látva, hogy a többség az étteremben van, ismét a vizes részlegé lett a főszerep. Úsztunk, szaunáztunk, gőzkabinoztunk, s két óra elteltével sikerült annyi helyet szerezni a jacuzziban, hogy oda is beülhettünk. (Két család foglalta el, összesen hat gyerekkel…hát igen, ennyit a szabályok betartásáról – miszerint 15-30 perc egészséges maximum – s a toleranciáról, avagy hátha más is használnáL) 20 perc dögönyöző vízsugár után, még úsztunk volna pár hosszt, de addigra tömeg lett az élménymedencében, így úgy döntöttünk, hogy visszavonulunk a szobába.

2010. június 13.
Utolsó reggelünk a szállodában végre úgy indult, ahogy már a korábbiakat is terveztük, Nyitásra már a wellness részlegen voltunk – nem egyedül persze. Jeges szaunázással indítottunk, aztán úsztunk egy nagyot, ezzel kellően kiéhezve a reggelire.
A büféreggeli után kihasználtuk az ajándék wellness szolgáltatást, amit a masszázshoz kaptunk ajándékba. Mind a ketten bő 15 percet tölthettünk egy Jáde köves masszázságyon, amit tökéletes lezárásnak tartottunk a pihenős, kényeztetős hétvégéhez. Így ezután összecsomagoltunk a szobába, s kijelentkezés, fizetés után, hazaautókáztunk Jade cicához, aki már nagyon várt ránk:)

Printfriendly