2009. március 30., hétfő

Zöldborsós csirkeragu

Tegnapra eredetileg valami csirkéset terveztem, csak vásárlás közben találta ki KáeM, hogy legyen valami ütősebb, így lett a csülök. Viszont a csirkemell várta a sorsát a hűtőben, hát ma felhasználtam. Hogy kicsit a tavasz is jelen legyen végre az ételünkben, zöldborsót használtam, igaz, hogy mirelitet, de azért a színe igazán tavaszias:)


Zöldborsós csirkeragu
Apróra vágtam egy kisebb fej hagymát, majd egy jó evőkanál vajon megpirítottam. Hozzáadtam a kockára vágott csirkemellet, sóztam borsóztam, majorannát szórtam rá és fehéredésig pároltam. Ezután hozzáadtam a mirelit zöldborsót, és egy kevés vizet. Addig főztem, amíg minden megpuhult. Ekkor hozzáadtam bő 5 dkg tejszínes krémsajtot, kb. 3 dkg reszelt parmezánt és 2 evőkanál lisztet, illetve 1,5 dl tejet. Kiforraltam és párolt rizzsel tálaltam.




Emellett ma is sült egy kovászos kenyér, amit most sütőtálban sütöttem, de valamit elronthattam, mert beleragadt a tálba (pedig bőven kiliszteztem a tálat):( Így lett egy nagyon szép, csupa belső cipónk, aminek héja csak a tetején maradt. Azt hiszem maradok a sütőzacskónál, amivel nem volt semmi gond:) Szóval a tanulság, hogy nem kell nekem folyton kísérleteznem, avagy járt utat, járatlanért….

Heti egyperces 2.

„A Tavasz kiszabadítja a virágokat, hogy színesre fessék a nevető földet.” / Reginald Heber /

/Kép innen/

2009. március 29., vasárnap

Az első kovászos kenyerem

Lelkesen kísérletezem a DNK személyünkre szabott verziójának kialakításával, mert igazából szerintem munka mellett az az ideális házi kenyér. De azért hétvégén jut idő ilyesmi csodákra is. Több blog – főként a kenyérguru Limara - olvasása és nézegetése (nyálcsorgatás) után már nem volt kérdés, hogy előbb utóbb eljön a pillanat, a végső lökést pedig Andici adta meg így nagyvonalakban az ő receptjét követtem.


Reggel a Forma 1 rajt előtt készítettem a kovászt: 5 dkg finom és 5 dkg réteslisztet szitáltam a tálba, belemorzsoltam egy csipet friss élesztőt (kb. egy nagy ujj körömnyi darabkát), adtam hozzá egy kávéskanál barnacukrot és egy teáskanál ecetet, majd bő 1 dl vízzel alaposan összekevertem és a pulton hagytam várakozni, dagadni.
Déltuán hozzáadtam: 15 dkg finom lisztet, 15 dkg réteslisztet, 1 teáskanál sót, kb. 0,7 dl vizet
Ezután alaposan átdagasztottam (a vizet fokozatosan adagolva), majd pihentettem és ezt megismételtem kétszer. Ezután formáztam meg a kenyeret, bevágtam a tetejét, bezacskóztam és megkelesztettem (kb. 1,5 óra volt meleg helyen). Ezután lekentem vízzel a tetejét, a zacskót bekötöttem és a forró sütőbe toltam (mivel most használtam először sütőzacskót, így nem mertem annyira forróra venni a sütőt, csak 150 Fokra, amit később 200-ra fokoztam) és addig sütöttem, míg a hústűt beleszúrva nem ragadt a tészta és a külseje is szép színt kapott. Mikor kivettem a sütőből és a zacskóból, rácsra tettem egy rövid időre, tényleg rövid idő volt, mert alig bírtuk kivárni:$ A kész kenyér ebből az adagból jó fél kilós lett.


Az alábbi képek látható csülöknek volt a kísérője némi csípős savanyú almapaprikával kiegészülve.

Boszorkányhegy

Tegnap estére még egy mozit is bevállaltunk, mert nagyon tetszett a bemutatója.


A mozi oldalán, így írnak a filmről:
Évek óta keringenek sejtelmes pletykák egy titokzatos helyről a Nevada sivatag közepén, ahol az emberek gyakran megmagyarázhatatlan dolgokat tapasztalnak. A hely a Boszorkány-hegy nevet viseli, és amikor egy las vegasi taxisofőr (Dwayne Johnson) két természetfeletti erőkkel rendelkező tinédzsert talál a kocsijában, olyan kalandokba keveredik, melyekről korábban álmodni sem mert. Felfedezik, hogy a világ megmentésének titka rejtőzik a hegy alatt, ezért páratlan versenyfutás kezdődik nemcsak a kormány embereivel és a gengszterekkel, hanem még az idegen fajok képviselőivel is, akik mind próbálják az útjukat állni. A Boszorkány-hegy egy vidám és izgalmas kaland, elképesztő speciális effektusokkal tálalva.


Alapverően nem csalódtunk a filmben, a sztori tényleg nagyon tetszett, bár a kidolgozottsággal kapcsolatosan azért voltak fenntartásaink. Ahogy a fenti leírással kapcsolatosan is – elgondolkoztam, hogy vajon aki ezeket a szövegeket írja, látta-e a filmet. Szóval szerintem a sztori: érkezik egy űrhajó a földre, amit persze felfedeznek a megfelelő hivatalnál – naná, hogy Amerikában vagyunk – és el is kezdik hajszolni az űrhajóval érkezőket. A két gyereket azonban nem egyszerű elkapni, hiszen a földiek számára elképesztő képességekkel rendelkeznek. Fognak egy taxit maguknak, aminek a sofőrjét végülis beavatják a titkukba és aki segít nekik, ahogy később az földönkívüli élet létezését kutató Doktornő is (meg még páran). Időközben kiderül, hogy a gyerekek miért is érkeznek a földre (saját népüket és a föld lakosságát akarják megmenteni), s hogy nem csak a hivatal üldözi őket, hanem a saját népük hadseregének egy elpusztíthatatlan tagja is, aztán végre (kicsit hirtelen megoldással) elkezdődik a versenyfutás (amire az eredeti cím utal: Race to Witch Mountain). Ugyan maradnak tisztázatlan részek, elvarratlan szálak, de végül természetesen győz a jó.


Összességében ahogy írtam, klassz a film, nagyon mulattató poénokkal. A szereplőkkel kapcsolatosan annyi volt a gondom, hogy az elvileg idősebbet játszó fiú, számomra fiatalabbnak tűnt, mint a lány. Időssebségét azon kívül, hogy számtalanszor mondták, annyival próbálták éreztetni, hogy magasabb volt, mint a huga. (A lányt alakító színésznő (Anna Sophia Robb) 16 éves lesz idén, a fiú (Alexander Ludwig) pedig a 17-et tölti be hamarosan, szóval ez csak optikai csalódás volt.) A másik probléma az volt, hogy nagyon sokáig Jack Burnonak szólították a gyerekek a taxisofőrt – így teljes néven – s a sokadik kimondásnál már aggódtam, hogy ha még egyszer elhangzik, akkor kollektívan feláll a terem és kivonul.:D


(A plakát képe a mozi oldaláról, a többi innen származik)

Születésnapoztunk

A szombati munkanapot kicsit megfeleztem, hogy a születésnapját szerdán ünneplő Nagymamát meglephessük a látogatásunkkal – hiszen a telefonban is mondta, hogy neki az a legnagyobb ajándék, ha meglátogatjuk.


Anyósomnak azért szóltunk, hogy megyünk. A Mamánál természetesen (mert hogy Anyósom elárulta a meglepetést) terülj-terülj asztalka volt:



Utána pedig KáeM még fotózgatott, egy-két tavaszi szépséget, én pedig szedtem egy kis csokor illatos ibolyát. Összességében nagyon jó volt, hogy munkahely helyett ilyen kellemesen tölthettük a délutánt.


2009. március 27., péntek

Tea utántöltés

Kifogytak a munkahelyi teáink, meg némelyik itthoni is. A munkahelyre ismét újdonságokat választottunk.


KáeM a Csillagfény ízesített zöldteára szavazott az illata alapján.

Közösnek választottunk egy Rózsakert zöldteát, amiben rózsabimbók egészítik ki a szálas zöldteát – ezt KáeM tesztelte finomnak ítélte, csak kicsit színtelennek.

Én ismét gyümölcsteát választottam – milyen meglepő:P – Hawai Koktél fantázia néven. Az illata és az íze nagyon finom, a színe ennek is kicsit sápadt, főleg az előző nagy piros málnáshoz képest.

Gyurmalin

Kedves Gyereket nevelő és Gyereklelkűek olvasóimnak szeretném a figyelmé ajánlani az alábbiakat:)

KáeM-mel pár nappal ezelőtt megismertette egyik kollegája a gyurmalin nevű „játékot”. Azóta már nekünk is van.


A honlapjuk szerint a legfontosabb információk:
Mi a Gyurmalin? Egy olyan intelligens gyurma, amely
- nyúlik, mint a rágógumi
- pattog, mint a labda
- szakad, mint a papír
- törik, mint a porcelán
- nem szárad ki és nem lesz koszos a kezed tőle
- változtatja a színét (bizonyos típusok)
- világít a sötétben (bizonyos típusok)
- vonzza a mágnes (csak az
éjfeketét
!)


Mit lehet vele csinálni?
- nélkülözhetetlen a stressz oldásában
- mókás játék az irodában és otthon
- kiváló ajándék
- segít leszokni a dohányzásról
- eredeti reklámajándék
- egyszerű és hatásos rehabilitációs eszköz

A honlapon bővebb információ és minden egyéb is megtalálható.

(A bejegyzés nem kereskedelmi célú, vagyis nem fűződik semmilyen érdekem a termékhez, egyszerűen tetszik, azért bátorkodom a figyelmetekbe ajánlani.)

Vica - a gyereklelkű:)

U.i.: A képen a sajátom és a tegnap esti játszadozásaim láthatóak:) A színek nem a fotózás miatt változatosak, hanem azért, mert színváltós verziót választottunk.

2009. március 26., csütörtök

Ikeában jártunk

Tegnap este kiugrottunk az Ikeába ez-azt nézni, meg vásárolni. Így gazdagodott a konyha, az alábbiakkal:

Fekete négyzetes alakú tányérok - CHARMÖR sorozatból - (tegnap már erről ettük a vacsorát), mert imádom a sima fehér tányérjaimat, de több étel is van, ami feketén sokkal jobban mutat, érdekes, mert színes tányérokra nem vágyom:



DRÖMMAR kiszúró forma csomag, amire URBAN:EVE hívta fel a figyelmemet:

ELLY konyharuha szettet, ami ránézésre jó nedvszívónak tűnik, remélem használatra is:


Ezen kívül KáeM kapott a munkahelyére egy Bonsait (otthon sajnos nem élne meg), illetve vételeztünk még egy meglepetés virágot;)



Egyéb lakás felszerelési beszerzés volt még, néhány apróság személyében.
Egyébként március 31-ig akciós a húsgolyó menü 100 Ft (!) szóval iszonyatos tömeg volt:( Főként az étterem környékén. Mi nem ettünk, pedig bevallom mikor kimentünk még volt ilyen tervem, de amikor megláttuk az akciós ajánlatot már tudtuk, hogy gyorsan vásárolunk és otthon fogunk vacsorázni.
A képek az IKEA oldaláról származnak.

Egy vidám fotó

Ma reggel kaptam egy pps-ben az alábbi képet, szerintem nagyon hangulatos:)

2009. március 25., szerda

Pulykamell tejszínnel és póréhagymával

Reggel még fogalmam sem volt mi lesz ma a vacsora (s ezzel a holnapi ebéd), de kivettem egy adag pulykamellet. Aztán bejöttem a munkahelyemre és nem sokkal utána egyszer jön az egyik kollega (fiú) az asztalomhoz, hogy nem-e érdekel pár Stahl recept, mert többet fénymásolt, mint ami nekik kell. Naná, hogy érdekelt. Négy fénymásolt receptet kaptam a Gyors szárnyas ételek című könyvből. Az egyik címére ránézve már tudtam, hogy ez lesz ma a vacsora, már csak póréhagymát kellett szerezni hozzá, de ez sem volt gond, mert a szembeni zöldségesnél volt (sőt ajándékba kaptam a sráctól, mint hűséges vásárló, elnézést kérve, hogy ilyen van csak és hogy ilyen szegényes a választék - jelzem, minden van, ami a szezonhoz mérten kapható). Nagyon finom lett és tényleg megvan az egész 35 perc alatt, amiből nekem csak 10et kellett vele foglalkozni, a többit a sütő intézte.


Pulykamell tejszínnel és póréhagymával
Hozzávalók: 75 dkg pulykamell filé, só és frissen őrölt bors, 4 szál póréhagyma, 1 dl száraz fehér bor, 3 dl tejszín, 30 dkg füstölt sajt, a tepsi kikenéséhez vaj
1. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra (gázsütőn 6-os fokozat), és kezelésbe vesszük a pulykamellet. Az a cél, hogy kb 6 db 1,5 cm vékony, nagy tenyérnyi szeletet kapjunk. Ehhez alaposan szemrevételezzük a húst, és megnézzük, merre futnak a rostjai. Miután megtaláltuk a párhuzamosan futó szálakat, a késünket kissé rézsútosan tartva, a rostokra merőlegesen felszeleteljük a pulykamellet.
2. A húst kiklopfoljuk, megsózzuk-megborsozzuk, és előkészítjük a póréhagymát: levágjuk a zöldes szárrészeket és a szálkás végeket, a megmaradt, fehér hagymahengereket pedig 0,5 cm vékonyan felkarikázzuk.
3. A sütéshez kiválasztunk egy kb. 30*20 cm-es tepsit, és az alját bőségesen kikenjük puha vajjal. Egymás mellé fektetjük benne a hússzeleteket – picit átlapolódhatnak -, rájuk szórjuk a hagymakarikákat, és meglocsoljuk őket a borral meg a tejszínnel. Ezután egyenletes rétegben, vastag paplanként a tetejükre reszeljük a füstölt sajtot, és 25 perc alatt szaftosra, porhanyósra sütjük az ételt a forró sütőben.

Nekem kisebb volt a pulykamellem, így kb. fél adagot készítettem és rizzsel ettük.

Dödölle

Ezzel az étellel étlapon akkor találkoztam először, amikor a szüleim beköltöztettek a kollégiumba és utána elmentünk ebédelni (Zalaegerszegen volt a főiskola). Bevallom középiskolás főzésgyakorlatig azt hittem, hogy ez a fogás csak a népdalban létezik, ott tanultunk róla, de el nem készítettük. Az étteremben sem én voltam a bátor, hanem az apukám. Én csak csentem a tányérjáról. Aztán megismerkedtem KáeMmel és az ő zalából származó családjával, s ezzel együtt néhány tipikusan zalai étellel (mint a lecsó, amiről már írtam, hogy az otthoni változatot nem is ettem meg). A dödöllét is sokat emlegették, bár nem kóstoltam az ő előadásukban. Legutóbb pár napja említette anyósom, hogy készített a Mama. Aztán sógornőm – a ki sem mondott gondolatomat kitalálva – feltette a blogjára a Mama receptjét. Én pedig elkészítettem, először, de biztosan nem utoljára. Kategóriáját tekintve a nem fotogén, de finom egységbe sorolhatjuk.


Dödölle
Hozzávalók: 50 dkg burgonya 25 dkg liszt, 1-2 fej vöröshagyma 1 pohár tejföl só olaj
Elkészítés: A burgonyát annyi sós vízben megfőzzük, amennyi éppen ellepi. Ha puhára főtt saját vizével összetörjük és annyi lisztet adagolunk hozzá – állandóak kevergetve – amennyit felvesz (ne legyen ragacsos, csomós). A felaprított hagymát kevés olajon megpirítjuk ,majd a krumplis masszát evőkanállal beleszaggatjuk. Kicsit megpirítjuk és tejföllel tálaljuk.Az enyém több lisztet bírt volna, így kicsit ragadt, szóval a fenti mennyiségek, erősen irányadóak, érzésre kell készíteni.

Csak a kép új



Mivel nagyon sokáig a blogra érkező látogatók leggyakoribb kereső kifejezése a húsgombóc paradicsommártással volt, úgy gondoltam, hogy megérdemel egy újabb képet:)

2009. március 23., hétfő

Heti egyperces 1.

Mivel szeretem az idézeteket és a képeket, hát úgy gondoltam, hogy bevezetem a hét idézete bejegyzés típust. Hétfőnként ezentúl hozok egy idézetet egy számomra hozzá illő képpel, amit találtam vagy rám talált, és valamiért megtetszett abban az adott pillanatban. Lesz humoros, komoly, mikor milyen jön. Remélem hogy, nem csak magamnak szerzek kellemes pillanatot velük:)

Igyekszem az idézetek forrását is megjelölni, ha hibát talál valaki, kérem jelezze. Ahol nincs forrás, ott nem találtam infót róla. A képek esetében jelezni fogom, hogy melyik oldalról van, ha nem jelzem, akkor saját „termék”.


„A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok.” /József Attila/


Az eheti képről sajnos nem tudom megmondani a forrását, mert e-mailben kaptam.

2009. március 22., vasárnap

Ananász torta

Az eheti édességünket Chef Viki Ananásztortája ihlette . Nekem most nem volt kedvem a piskótához, ezért az én tortámba babapiskóta került. A krémet pedig nagyjából feleztem. Nagyon finom lett.


Ananász torta (17 cmes mini formához)
Hozzávalók: 1 kis csomag babapiskóta, fél cs. vaníliás pudingpor, 1 cs. vaníliás cukor, 2 ek. Cukor, 1 ek vanília aroma, 2 dl tej, 1 kis csomag zselatin, 1 dl ananászlé, 2 dl tejszín, 1 doboz körszeletes ananász
A tortaformát folpackal kibéleltem. Majd szépen kiraktam ananásszal. A pudingport a tejjel, cukorral és a vaníliás cukorral és az aromával sűrűre főztem, majd hozzá adtam az 1 dl ananászlében elkevert zselatint. Amíg hűlt, addig kemény habbá vertem a tejszínt, majd óvatosan hozzákevertem a langyos pudinghoz. Ezután egy sor krémet terítettem a ananászra, majd jött a négyedekre tördelt babapiskóta, a második adag krém, végül még egy sor ananász. A forma ment a hűtőbe egy napra. Másnap kiborítottam, lehúztam róla a fóliát, szeleteltem és jól megettük. (Az ananász nem kell mind, de azért nem veszett kárba;) És a kis csomagos babapiskótából is maradt pár darab.)

Cukkínis sonkás csirke

Körülnéztem a hűtőben, hogy mit kell felhasználnom sürgősen, mert igazából semmi ötletem nem volt az ebédre vonatkozóan. KáeM, nem kimondottan rajong a cukkíniért, de így megette. Nagyon finom lett egyébként, teljesen krémesre sült.




Cukkínis sonkás csirke
Egy csirkemellet felszeleteltem, sóztam borsóztam és enyhén kikloffoltam. Minden szeletre tettem pár vékonyra szeletelt cukkínit, erre egy csík füstölt tarját (Pick Békebeli fajta). Szorosan feltekertem, vajjal kikent tepsibe sorakoztattam, és annyi tejet öntöttem rá, hogy félig ellepje. Ezután letakartam és 20 percet sütöttem 200 fokon légkeveréssel, majd levettem a takarást és addig pirongattam, amíg elsült a leve. Fűszeres pirított burgonyával és céklával ettük.

Fűszeres pirított burgonya
A krumplit alaposan megmostam és héjában megfőztem. Héját rajta hagyva negyedeltem őket, majd egy serpenyőben olajat melegítettem, beleszórtam egy adag magyaros fűszerkeveréket, majd hozzáadtam a krumplit is. Rázogatva addig sütöttem, amíg a krumplinak minden oldala megpirult.
A magyaros fűszerkeverék nem bűvölt el, legközelebb másikkal próbálkozom.

Graham zsemle

Hosszú ideje készülök, hogy teljesen átálljunk a bolti kenyérről a házira (voltak is próbálkozások). Csak hát az a fránya sok idő, amivel a kenyérsütés jár nem mindig áll rendelkezésre. Meg nem is találtam azt a receptet, ami maradéktalanul tetszett volna. Most viszont találtam egy leírást, ami alapján mindenképpen akartam sütni valamilyen zsömlét. Az alábbi született a nemes elhatározásból. Nagyon finom lett - annak ellenére, hogy összesültek kicsit és nem lettek aljasak;) - és a mennyisége is ideális számunkra. Már csak a sorozatgyártás gyorsítását kell megszerveznem valahogyan.


Graham zsemle
Hozzávalók: 350 ml víz, 30 dkg kenyérliszt, 25 dkg grahamliszt, 1 mk só, 1 tk cukor, 1 dkg élesztő
A hozzávalókat alaposan összegyúrtam, kidagasztottam, majd meleg helyen kétszerezése kelesztettem. Mikor megkelt, lisztezett felületen átgyúrtam, majd hat zsemlét formáztam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tettem és folpackkal letakarva egy éjszakára hűtőbe tettem.
A sütőt előmelegítettem 180 fokra, aljában egy tepsiben vizet tettem. A megkelt zsömlék tetejét lekentem vízzel, és 20-25 perc alatt aranyszínűre sütöttem.


Nos, azzal, hogy nem lettek aljasak arra céloztam, hogy a sütőpapír annak rendje és módja szerint ráragadt az aljára és nem is eresztette:( Ami azt jelenti, hogy kenyérsütéshez továbbra sem barátkoztunk össze. Egyébként, aki kenyérsütéshez is használja a sütőpapírt, az elárulná nekem, hogy mit csinálok rosszul, hogy mindig ráragad a kenyérfélére?

2009. március 21., szombat

Töki pompos

Bár más a neve, de számomra, a kenyérlángos, a langalló és a töki pompos ugyazt az ételt jelenti, nevezetesen a magyar pizzát. Mutattam már nagyon hasonlót itt, aztán később itt is. Most Limara receptjét próbáltam ki, apró változtatásokkal. Nem okozott csalódást, mennyei lett, bár kétségtelenül egyáltalán nem diétás. Néha azért kell ilyen is, főleg, hogy az olyan nagyon vágyott friss zöldekről még mindig semmi hír:(


Töki pompos
Hozzávaló a tésztához: 1 kisebb főtt burgonya összetörve, 1,5 dl a burgonya főzővizéből, 1 tk. Só, 2 ek. Olaj, 25 dkg kenyérliszt, 1 mk. Cukor, 1 dkg élesztő
A hozzávalókból tésztát dagasztottam, a burgonya főzővizét fokozatosan adagolva. Hagytam duplájára kelni. Majd olíva olajjal kikentem egy tepsit és belenyomkodtam a tésztát.
Tetejére: 3 ek tejföl, 2 tk vajkrém, 1 g fokhagyma, őrőlt bors, 4 szelet mozzarella, 1 fej lilahagyma, 10 dkg kockázott szalonna
A tejfölt a vajkrémet, az apróra vágott fokhagymát és az apróra vágott sajtot összekevertem, borssal fűszereztem és a tésztára kentem. Ezután jött a karikára vágott lilahagyma, végül a szalonna. Hideg sütőbe tettem és 200 fokra állított sütőben 30 perc alatt készre sütöttem.
A szalonna házi mangalica volt, még anyukáméktól:)

Sajtos rúd

Ismét egy recept az ajándék nagymamától, aki hivatalosan KáeM nagymamája. Pénteken vendégségbe mentünk és akartam vinni valami rágcsálnivalót. Mivel a pénteki munkaidő kicsit rövidebb, mint a hét többi napján, volt is időm elkészíteni indulás előtt (na jó, a tésztát már csütörtökön este begyúrtam, és hűtőben várattam péntekig). Nagyon finom lett, és nagyon jó szolgálatot tett borkorcsolyaként is.


Sajtos rúd Erzsi mama módra
Hozzávalók: 25 dkg ráma margarin, 35 dkg liszt, só, 1 nagy evőkanál ecet (10%), fél dl víz
Elkészítés: A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk. Lisztezett felületen sodorjuk. Felvert tojással megkenjük, rudakra vágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, majd sajttal megszórjuk. Előmelegített sütőben pirulásig sütjük.




Én most füstölt sajttal szórtam és sem sütőpapírt nem használtam, sem kenést a tepsin. Legközelebb, még az összevagdalás előtt megszórom sajttal, úgy talán könnyebb vele dolgozni.

2009. március 20., péntek

EyeCandy

Ha játék, akkor én nem maradhatok ki. De nem lesz tíz, bevallom nem vagyok az az elérhetetlen pasik után vágyódós típus. Ha sorrend, akkor az első mindenképpen az én imádott kedvesem: KáeM.

Na de nézzük a nagyvilágból, nem sorrendben, csak ahogy eszembe jutottak:



Pierce Brosnan: James Bondnak is sármos volt már, a Thomas Crown ügyben is nagyon tetszett, de a Mamma Miában „szerettem bele” végleg.

Leonardo DiCaprio: kislánynak szerettem a Rómeó és Júliában és a Titanicban is, de velem együtt felnőtt és iszonyatosan jó színész lett szerintem, akinek a romantikus szépfiú szerep ugyanolyan jól áll, mint mikor rosszfiút játszik.

Sir Sean Connery: nagyjából a nagypapám lehetne, de nagyon szeretem a filmjeinek legtöbbjét.

Richard Gere: kell ezt magyarázni ez olyan lány esetében, aki a Micsoda nőn nőtt fel?;)

Alföldi Róbert: nagyon szimpatikus volt anno az RTL Reggelijében még a kezdetekkor. Tetszett, ahogyan a Nemzeti Színház megnyitóján szerepelt az Ember tragédiájában.
A képekért a google képkeresőt illeti hála.

2009. március 19., csütörtök

Gulyáskrémes spagetti

Ha jól tudom az eredeti recept Stahl Judittól származik. Én konkrétan egyik kolleganőmtől kaptam egy receptet, amit (természetesen) átalakítottam, nem is lennék igazi blogger, ha nem hagynám ott a lenyomatomat minden recepten;) Nagyon gyorsan megvolt, és ehhez képest, pedig nagyon finom lett.


Gulyáskrémes spagetti
Hozzávalók: 30 dkg spagetti, 3 szelet füstölt tarja, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg trappista sajt, 1 ek vaj, 2 ek gulyáskrém, 5 dkg tejszínes krémsajt, 2 dl tej és 2 ek tejföl
Legelső lépésként a tésztát kezdjük el főzni. Közben a füstölt tarját kockákra vágom, a fokhagymát megpucolom, összevágom, a sajtot lereszelem. Egy nagyobb serpenyőbe beleszórom a tarját, teszek hozzá 1 evőkanál vajat és addig pirítom, míg nem lesz túl száraz, de már nem is nyers. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát is, még fél percig pirítom, majd lehúzom a tűzről és belekeverem a gulyáskrémet (esetemben csípős fajtát), hozzá öntöm a tejjel elkevert tejfölt, beleszórom a sajt felét, hozzáadom a sajtkrémet, majd visszateszem a tűzre és hagyom, hogy a sajt felolvadjon benne. Végül belekeverem a kifőtt tésztát és jól összeforgatom, sajttal megkoronázva tálalom. A tészta teljes kiőrlésű durum barilláéktól, így míg az megfőtt pont kész lett a szósz is.

Tavasz...a lakásban

Az előbb ugyan még ragyogóan sütött a nap odakint, de most eltakarta egy nagy felhő és az ordító szél miatt sem tudom még átérezni, hogy odakint is megérkezett (?) a tavasz, főleg, nem a tegnap ebédidőben tomboló hóvihar miatt. (igen, tegnap az Árpád-híd környékén dél körül szakad a hó). De a lakásban ilyen szépségek vannak, és még milyen illatok:D


2009. március 18., szerda

Langyos sajtos dip – második felvonás

Ahogy az elsőben már előrejeleztem, lett is második forduló. Most pedig a tapasztalat alapján előjelzem a harmadikat, mert még mindig nem tökéletes, bár állagra talán az alábbi közelebb járt, ízben a korábbi, egyszóval a kísérletek nem értek véget.


Ahogy most készült, ismét kettőnknek egy nassolásra
Lereszeltem kb. 5 dkg-t a fenti képen látható cheddar sajtból. Egy lábosban kevés vajat olvasztottam, rátettem a reszelt sajtot, illetve hozzá tépkedtem még két cheddar alapú lapka sajtot (második a képen). Sóztam (nem kellett volna, mert ugyan magában a sajt nem érződött sósnak, de mire megolvadt iszonyatosan sós íze lett, pedig alig szórtam rá egy keveset), fehér borsot, kevés chili port és őrölt szerecsendiót és egy löttyintésnyi tejet adtam hozzá, majd összeolvasztottam.


Állagra tényleg sokkal jobban hasonlított – bár a kép alapján nem tudom, hogy mennyire lehet megkülönböztetni a kettőt -, talán a tej sem kellett volna bele, ízre annyira dominált a só, hogy nem tetszett igazán. Folyt. köv…avagy: to be continued…

Beszélgetünk, avagy hogyan röhögjük álomba magunkat

Elalvás előtt beszélgetünk KáeMmel. (nem csak akkor, de a sztorikor éppen akkor is)
Valamiért elkezdtük feszegetni, hogy a bal, milyen negatív szó.
KáeM: Igen, BALeset, BALlépés, BALfék, BAL-ta


Vicából itt egyszűren kitört a megfékezhetetlen röhögés. Majd közöltem, hogy most fel kéne keljek és írjak erről egy bejegyzést. Persze miközben ezt mondtam fulladoztam a röhögéstől.
KáeM: (előző gondolatmenetét kiegészítve) BALázs, BALkon, sőt BALaton
Na itt azért már ő sem bírta és együtt röhögtük álomba magunkat.

Majorannás burgonyafőzelék

Annyira tetszett az általam nem magyarosnak titulált leves, hogy tegnap gyorsan összedobtam egy főzeléket is ebben a verzióban. Nagyon finom lett ez is. Apró változtatással lett így egy megszokott levesből és főzelékből még egy-egy verzió, amit bevethetek.




Majorannás burgonyafőzelék – két személynek
1 kis fej vöröshagymát apróra kockáztam, majd kevés olíva olajon megdinszteltem. Kevergetés közben 4 közepes burgonyát megtisztítottam, majd felkockáztam és a hagymához adtam. Fűszereztem: só, fehér bors, majoranna, kevés szerecsendió, majd összeforgattam és felöntöttem vízzel. Amíg a krumpli puhára főtt, előkészítettem a habarást. Három evőkanál tejfölbe kevertem 1 nagy evőkanál étkezési keményítőt. Mikor puha lett a krumpli, akkor a levéből egy kevéssel kikevertem a tejfölt, majd folyamatosan keverve besűrítettem vele a főzeléket. Fagyasztóból előkapott fasírttal ettük. (Amikor fasírtot csinálok, akkor mindig annyit, hogy legalább egy adag jusson a fagyasztóba is, mert ilyenkor nagyon jól jön)

2009. március 17., kedd

Friderikusz: Eddig

Régen volt, hogy utoljára olvasmányélményről írtam. Ennek az az egyszerű oka, hogy több könyvet is olvasok egyszerre és így viszonylag lassan haladok. Viszont most sikerült befejeznem a fent említett interjú kötetet, amit egy kedves kolleganőmtől kaptam kölcsön...semmi e-book.

 

A könyvben Friderikusszal egy volt kolleganője - Mihancsik Zsófia - által készített interjút olvashatunk. Bevallom nem nagyon kedvelem az interjú köteteket, mert a kérdések valahogy kizökkentenek. Nos itt ettől nem kellett tartani, mert vagy nem nagyon szakítja meg kérdés a gondolatot, vagy párbeszéddé alakul a történés. Tulajdonképpen minden olyan mozzanatát megismerhetjük az exshowman életének, amelyet ő fontosnak tartott. Számomra érdekes volt nagyon a könyv, bár hozzá tartozik, hogy szimpatizálok a személlyel is, akiről szól.

Egészen fiatal voltam még – najó kislány – amikor az első show elindult a magyar televízióban. Nagyon szerettük, családilag. De később, ahogy nőttem is figyelemmel kísértem a műsorait, és óhatatlanul a róla szóló pletykákat is. Az ATV-n futó műsorából nem láttam sajnos egyetlen részt sem. A pletykákkal meg általában úgy vagyok, hogy hiszem is, meg nem is. (Én a mai napig nem tudom megérteni, hogy ki az, akinek a bulvárlapok íródnak, illetve ezek a celebműsorok szólnak. Ugyanakkor hozzátartozik az igazsághoz, hogy időnként háttérműsornak nálunk is megy a netezés mellett, illetve, hogy a neten is bele szoktam botlani ilyen-olyan hírekbe, amiket elolvasok, mert miért ne. Na de hagyjuk ezt a bennem lakó kettőséget.)

Vissza a könyvhöz, konkrétan is ahhoz, hogy mit tudhatunk meg a borítójáról, felcsigázásként:
"Az elmúlt tíz évben sokan próbálkoztak azzal, hogy rávegyenek: megírják az életemet. Megírják, miért jöttek el a világsztárok a Friderikusz-showba, hogy kerültem a Fenyő-villába, hogy nem lettem tévéelnök, hogy lettem "kőgazdag" (egyáltalán kőgazdag lettem-e), szóval ajánlkoztak többen, hogy megírják a nyíregyházi suhanc történetét, aki be akarta kapni a nagyvilágot, vagy minimum Budapestet, de én ettől kényszeresen elzárkóztam. Talán azért, mert tudat alatt irtóztam attól, hogy lezártnak tekintsem az életem egy részét, és reméltem azt, hogy még nem kell semmit se lezárni. Viszont az elmúlt két és fél évben újra összesodródtam Mihancsik Zsófiával, akivel valaha a Magyar Rádióban találkoztunk, most pedig együtt szerkesztettük a Friderikusz Most adásait az ATV-ben, 414 műsort olyan szoros szövetségben, mintha nem is munkatársak volnánk, hanem közös háztartásban élnénk. Zsófi valamikor az utolsó műsorok egyikénél egyszer csak azzal állt elő, mi lenne, ha összefoglalnánk a sztorijaimat, az életem fontos epizódjait egy kötetben. Belementem, de jól tudtam, hogy sokat kockáztatok, mert ő nagyon okos nő, nagyon világosan kérdez, és kíméletlenül kihajtja a választ belőlem, akár jól, akár rosszul jövök ki a saját történetemből. Szeptember elejétől ücsörögtünk hetente három-négy alkalommal, és én azon kaptam magam, hogy olyan témákról is beszélek, amelyekről korábban soha, és levonok olyan következtetéseket, amelyek engem is meglepnek."

2009. március 15., vasárnap

Rakott kelkáposzta

Érdekes megfigyelést tettem, mégpedig, hogy nemzeti ünnepek környékén mindig valami magyaros ételre vágyunk. Tegnap például annyira, hogy a színben is passzoló rakott kelt készítettem (na jó csaltam kicsit, hogy piros-fehér-zöld legyen és sülés után már nem is volt olyan:() ma pedig ismét libamáj került az asztalra. Erről már írtam, most is ugyanúgy készült és ismét nagyon finom lett. Desszert is készült egy málnás habos torta személyében, de sajnos megkóstolni nem tudtuk, mert a jelek szerint romlott volt a tejföl, amit használtam hozzá, ugyanis a torta ma reggelre egyszerűen szétfolyt:( Pedig készítéskori kóstolásnál nagyon finom volt. Na de vissza a rakott kelhez.

Rakott kelkáposzta
Egy kis fej kelkáposztát apróra vágunk, majd sós, majorannás vízben előfőzzük. Közben párolt rizst készítünk. Illetve darált húsból pörköltet is, amelyhez majorannát is adunk. Mikor minden elkészült, akkor egy sütőben használható formát kikenünk olíva olajjal és beletesszük a lecsepegtetett kelkáposztát, ezután jön a párolt rizs, majd a pörkölt. Megszórjuk majorannával, végül pirospaprikával elkevert tejföllel koronázzuk meg. Előmelegített sütőben összesütjük, addig, amíg a tejföl meg nem pirul. (Ha nagyobb adag készül, vagy nem ragaszkodunk a nemzeti színekhez, akkor több réget is készülhet: kelkáposzta - rizs – pörkölt – rizs – kelkáposzta - tejfölös massza)

2009. március 13., péntek

Diókrémes palacsinta

KáeM nem nagy rajongója a diónak, most sem győztem meg, de nekem nagyon ízlettek.


Diókrém palacsintába
15 dkg darált dió, 5 dkg porcukor, 1 dl tej
A diót összekeverjük a porcukorral, felöntjük a tejjel, és kis lángon, állandóan kevergetve krémmé főzzük.
Ez a mennyiség 8 normál méretű palacsintához elég.

Majorannás krumplileves

Ez a szeles idő, valahogy a levesek felé fújja a hangulatomat. Konkrétan a krumplileves felé ismét. Bevallom a számomra legkedvesebb három leves között már nem tudnék igazán rangsort felállítani, mindegyik valamilyen hangulathoz kapcsolódik. Így a zöldborsó a tavaszt váró, tavaszias kedvhez, a tejfölös bableves az összebújós napok kedvence, míg a krumpli a palacsinta előzménye hangulat. Nagyon ritkán van, hogy a krumplilevest nem palacsinta kíséri és még sosem készítettem a pirospaprikás magyaros anyukámtól tanult változaton kívül másikat. Most viszont kicsit másként készült, de nem kevésbé lett finom. Természetesen palacsinta követte, de csak azért, hogy a zsír új mini sütőmet (18 cm az átmérője) kitudjam próbálni (ez drágább volt, mint a múltkori, szóval remélem, hogy a minősége is jobb).


Majorannás krumplileves
1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kis sárgarépa, negyed zeller, 15 dkg burgonya, 1 tk majoranna, olívaolaj, 2 ek tejföl, só, bors, szerecsendió, 1 tk keményítő
Az apróra vágott hagymákat az olíva olajon megdinszteltem. Majd hozzáadtam a kockára vágott burgonyát is. Majd felöntöttem vízzel, hozzáadtam a sárgarépát, zellert, fűszereztem, majd a zöldségek puhulásáig főztem. A tejfölben elkevertem a keményítőt, majd hozzáadtam a leveshez. Kiforraltam és forrón tálaltam.

2009. március 12., csütörtök

A bennem lakó gyerek...ismét

Már megint játék:) Hugó blogjára tévedtem, s élvezettel olvasgattam. A játék pedig megtetszett…nem hiába örökgyerek vagyok és szeretek játszani. Akinek megtetszik vigye nyugodtan:)


Kedvencek:
Étel: rántott sajt hasábbal, tartárral
Ital: gyümölcstea
Alkohol: ha nagyon kell, akkor krémlikőr
Szín: kék (babakék)
Együttes: szerintem nincs ilyen
Színész: Schell Judit/Kern András…de változó
Film: Lagzirandi (mert nem annyira limonádé, mint amilyennek hangzik) és a Nincs kettő négy nélkül (mert klasszikus) és Magyar Vándor…stb. na jó nagyon sok van, filmmániás vagyok
Könyv: A kis herceg…megunhatatlan
Szám: 4


Hiszel-e:
Horoszkópban: a jellemvonásokban igen, a napi/heti/havi/éves hülyeségekben nem
Istenben: egy felsőbb erő létezésében igen
Földönkívüliekben: igen
Túlvilágban: igen
Magadban: nélkülem nem lennék:)


Mit gondolsz róla:
Álmok: az ébrenlét eseményeinek feldolgozása…néha előzetesen
Szerelem: csodálatos
Fiúk: voltak, vannak, lesznek…szívem már foglalt
Lányok: barátnők
Élet: élni kell minden pillanatban
Halál: ez az élet poénja…tekinthetjük rossz poénnak, de elkerülni attól még nem lehet
Dohányzás: tiltsuk be
Káromkodás: magyarul lehet igazán, azért igyekszem kerülni


Egyik-másik:
vanília-csoki: vanília
sör-bor: bor (ha muszáj)
szárazföld-tenger: előbbiről befutni/beugrani utóbbiba
fekete-fehér: ruháim többségének színei, szóval együtt
hideg-meleg: meleg
nap-hold: is-is
állat-ember: sok csalódás ellenére, mégis mind a kettő és nem az előbbiben csalódtam
rend-rendetlenség: rend


Múlt:
Akit a legjobban hiányolsz: mindenkim meg van, akit szeretek, tudom szerencsés vagyok
Amit a legjobban hiányolsz: most éppen a gazdasági stabilitás – előbújt a közgazdász
Életed legszebb időszaka: születésem óta tart, rövid hullámvölgyekkel;)
Ha visszamennél az időben hova mennél: Sissi udvarhölgye lennék egy rövid időre, de szeretek most élni
Egy dolog amit megbántál: hogy évek óta nem táncolok
Egy dolog amit elfelejtenél: egy kamaszlányként megélt viszonzatlan szerelemből adódó kellemetlen helyzet(ek együttese)
Mi akartál lenni, hogyha nagy leszel: táncos, idegenvezető (előbbi elmaradt, utóbbi voltam egy ideig)

Jelen:
Milyen ruha van most rajtad: itthoni sportos
Ékszer: karika-, eljegyzési gyűrű fixen éjjel és nappal, a többi változik, most pillanatnyilag nincs más
Mit csinálsz most: asszociációs játékot játszom, hiradót nézek és beszélgetek a férjemmel (hajrá multitasking)
Szomjas vagy: igen
Éhes vagy: nem
Milyen zenét hallgatsz: hírek mennek éppen
Milyen az idő: szeles, távolról érkező tavasz (remélem)







Jövő:
Állás: valamilyen jövök megyek intézkedek munka
Házasság: boldog és hosszú…eddig jól haladunk
Gyerekek: egy biztosan
Hol fogsz lakni?: egy külsőbb kerületi sorházban, vagy nem
Fiad neve: több befutó is van (Attila, Gergő), de remélem lány lesz
Lányod neve: nincs még meg a tuti, szóba jött: Hanna, Liliána, Iringó, Mirabella
Mi lesz 20 év múlva veled?: „20 év múlva az ifjú vándor megpihen”





Közösség:
Szeretsz vásárolni? általában igen
Emberekkel találkozni? barátokkal igen, a tömegért nem vagyok nagyon oda
Otthon lenni? nagyon
Középpontban lenni? inkább jól viselem
Hogy jössz ki a környezeteddel? jól
Mikor ismerted meg a legjobb barátodat? a keresztelőnkön, a születésünk után pár hónappal, bár néha nem vagyok meggyőzve, hogy igazán ismerem
Szereted ha boldog emberek vesznek körül? van aki nem szereti?
Milyennek tartanak a többiek? mivel sokan több év kihagyás után keresnek meg, úgy gondolom szeretnek az emberek, amúgy kommenteljen, aki tudja milyennek tart;)

Előfordult már, hogy:
Ültél repülőn: igen
Voltál külföldön: igen
Sírtál mások előtt: igen
Másztál fára: réges-régen
Találkoztál híres emberrel: igen
Eltört egy csontod: soha (kopp háromszor balkéz középső újjal fán, alulról) asszem nem vagyok törékeny
Befeküdtél kórházba: igen
Telefon betyárkodtál: igen
Lógtál a suliból: igen, legálisan is - lebeszéltem a dokival, hogy írjon igazolást, annak ellenére, hogy nem voltam beteg
Úsztál a tengerben: igen
Voltál templomban: igen
Egész éjjel nem aludtál: igen
Táborban voltál: igen
Gondolatban megöltél valakit: igen, egy kanál vízben fojtottam meg az illető asszem:P



Egyéb:
Jobb vagy bal kezes vagy: jobb
Mi van az egérpadonon: itthon nincs, munkában Dell reklámos kép
Mi van az ágyad alatt: a parketta
Mitől félsz a legjobban: hogy elveszítem a páromat
Mi jár most a fejedben: hogy már nagyon szomjas vagyok
Vannak háziállataid: igen a szörmedömper vadászgörények
Mely szavakat használod a leggyakrabban: Igen – Nem – Tudom - Nem tudom

Printfriendly