Mivel szeretem az idézeteket és a képeket, hát úgy gondoltam, hogy bevezetem a hét idézete bejegyzés típust. Hétfőnként ezentúl hozok egy idézetet egy számomra hozzá illő képpel, amit találtam vagy rám talált, és valamiért megtetszett abban az adott pillanatban. Lesz humoros, komoly, mikor milyen jön. Remélem hogy, nem csak magamnak szerzek kellemes pillanatot velük:)
Igyekszem az idézetek forrását is megjelölni, ha hibát talál valaki, kérem jelezze. Ahol nincs forrás, ott nem találtam infót róla. A képek esetében jelezni fogom, hogy melyik oldalról van, ha nem jelzem, akkor saját „termék”.
„A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok.” /József Attila/
Igyekszem az idézetek forrását is megjelölni, ha hibát talál valaki, kérem jelezze. Ahol nincs forrás, ott nem találtam infót róla. A képek esetében jelezni fogom, hogy melyik oldalról van, ha nem jelzem, akkor saját „termék”.
„A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok.” /József Attila/
Az eheti képről sajnos nem tudom megmondani a forrását, mert e-mailben kaptam.
Megtestesült az örökös nagy eszme,
VálaszTörlésIm, a teremtés béfejezve már,
S az Úr mindentől, mit lehelni enged,
Méltó adót szent zsámolyára vár.
/Madách Imre:Az ember tragédiája első szín/
Nekem ez jutott eszembe a képről.