Érdekes módon nálunk otthon a húsleves, mint olyan nem volt divat. Ennek egyszerű oka talán annyi, hogy a családban senki sem szerette a főtt húst. Ezért inkább csontleves képviselte a vasárnapi ebéd szigorú részét képező levest. Otthon amúgy minden nap volt leves, mert a szüleim szeretik, én meg megettem, ahogy a jó gyerekhez illik. Nem mondom, hogy nem szeretem a leveseket, de napi szinten nem kívánom őket. Na de térjünk vissza a csontleveshez. Leggyakrabban két verzióban készült karaj csontból, vagy a csirkemell csontjából (nem nehéz kitalálni, hogy melyiket milyenfajta rántott hús követte:P).
Ahogy most készült
Egy bő 1,5 kg karaj csontját kettévágtam (mert nincs akkora leveses fazekam, amibe egybe belefért volna) majd hideg vízben feltettem főni. Mikor elkezdett habosodni, akkor szűrő segítségével leszedtem a tetejéről a barna habot. Ezután adtam hozzá egy kis fej megtisztított vörös hagymát egészben, 8-10 szem egész borsot (én színeset használok), 3 szem szegfűborsot, 1 szárított csípős fűszerpaprikát. Ez után ügyesen beállítottam a lángot, hogy gyöngyözve forrjon, majd bő 1 órára el is feledkeztem róla. Mikor újra eszembe jutott, akkor bele tettem 1 szép méretes megtisztított és kisebb csíkokra vágott sárgarépát, egy közepes szál fehér répát és egy negyed zellert. Addig főztem, amíg a zöldségek teljesen megpuhultak. Leszűrve külön kifőzött daragaluskával tálaltam.
(Megjegyzés: csirkemell csonttal, csak annyi változik, hogy egy szép méretes mellcsontot veszünk:))
Daragaluska
Ezt a bátyám feleségétől tanultam, előtte nekünk - anyuval - mindig kellett kalapács is hozzá:)
Mindenek előtt feltesszük forrni a vizet. Mikor már kezd gyöngyözni, akkor állunk neki a galuskának - vagyis nem fog állni egy percet sem:) Veszünk egy tojást, adunk hozzá egy kanál étolajat, egy csipet szódabikarbónát és annyi darát, hogy könnyen szaggatható legyen, de folyjon. Ekkor kiskanállal beleszaggatjuk a sós lobogó vízben és pár perc alatt puhára főzzük. Szűrőkanállal vesszük ki, hogy ne törjön össze.
Második fogásként a már bemutatott ReaMami javát ettük, csak most krumplipürét kínáltam hozzá. Fotó ezúttal nemkészült róla. A meseszép gyöngyvirág csokrot pedíg anyósomtól kaptam, pénteken, amikor nála jártunk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.