Stahl magazin

Nem én vagyok az első blogger, aki véleményt ír az újságról. (Ági, aki főz véleménye itt és Fakanál Éva véleménye itt olvasható – ha más is van és nem vettem észre kérem kommenteljen) (UPDATE: Ecet és olaj véleménye itt, Vesta véleménye itt, URBAN:EVE-é pedig itt, Maszatkonyha véleménye itt, Dia véleménye itt)

Nos, az hogy én megvettem az újságot már csak azért is furcsa, mert nem vagyok túl jóban a hölggyel és a receptjeivel. Nem tudom írtam-e már a sztoriról, de röviden: még az albérletben néztük egy vasárnap reggel a műsorát, volt benne egy süti, ami mind a kettőnknek megtetszett, s volt is hozzá minden otthon, hát megsütöttem…nos én még életemben olyan botrányosat nem ettem, pedig szóról szóra követtem az utasításokat. Nos innen nehezen épült újra a bizalom, a műsorát soha többé nem néztem, a wordben hozzám eljuttatott receptes könyveit nem voltam hajlandó elolvasni. A jég nem olyan régen tört meg. S mivel azóta néhány tésztás finomságát is megkóstoltam, hát úgy gondoltam, hogy megnézem mit hozott össze.

Egyáltalán ritkán veszek főzős újságot, szakácskönyvem sem nagyon van, ha ihletet keresek, akkor google a barátom:) Mégis valahogy levettem a pultról, s maradt is a kezemben. Elvileg tavasz-nyárinak jelölik, s ára 545 magyar pénz. Nos, a tavaszhoz szerintem már kicsit későn jött ki, az ára a lap minőségének (nem tartalmi minőségről egyelőre) megfelel, értem itt a borító, a belső lapok és a nyomtatás minőségét.

A beltartalom érdekes lett. Nekem alapvetően tetszik. Jó ötletnek tartom, hogy nem csak receptek, de vásárlási, utazási tippek is színesítik a lapot. Tetszik, hogy vannak próbafőzők, termékajánlások. A képek többsége jó, bár nem kiemelkedő (több gasztroblogger fotói is klasszisokkal jobbak). A szöveg tördelésével itt-ott nem igazán értek egyet, mert számomra zavaró volt olvasni (Spanyol konyha 10 bekezdésben, A nagytakarítás c. cikk 10 tuti tippje vagy A napozás tízparancsolata). A reklám és tartalom aránnyal is meg voltam elégedve. S ha már főzős újság, lesz olyan recept, amit kipróbálok majd. Ha tényleg fél évente fog megjelenni a lap (számomra a tavasz-nyár ezt sugallja) akkor kicsit szegényes, egyébként havi magazinnak ideális, hiszen azért van benne olvasnivaló/olvasásra érdemes írás bőven. Ha nekem kellene behatárolni a lapot, akkor nem teljes mértékben tenném azonos szintre a többi receptes újsággal, inkább egy komolyabb havi magazinnak érzem, olyan nőknek, akiknek a főzés nem szükséges rossz, hanem mánia és hobbi, de azért emellett érdeklődnek egyéb „csacska” nőies témák iránt is. (Persze azért van téma, ami szerintem nem éppen a célkorosztályra jellemző, így a Netrandi című, hiszen úgy gondolom, hogy az aki aktívan főz, az valahogy már nem a párkeresgélős korszakát éli, de persze lehet, hogy én nem tudok elszakadni a sztereotípiáktól). Mindenesetre úgy döntöttem, hogy meg fogom venni a következő számot is, bár remélem, hogy a címlapon másnak is lesz esélye, nem csak a címadó főszerkesztőnek;)

A fenti vélemény kizárólag az én álláspontom, nem kényszerített senki a megírására, s én sem kényszerítek senkit a fentiekkel való azonosulásra:))))))

/A képeket én készítettem, a saját újságomról, nem a legtökéletesebb fényviszonyok között- azért a lényeg látszik szerintem./