2011. június 27., hétfő

Ízek, imák szerelmek - könyv és film

Nos kezdjük a könyvvel. Bevallom régen szenvedtem meg olvasnivalóval ennyire, mint ennek a könyvvel, különösen az Imák résszel. Többször is gondoltam, hogy feladom, de aztán átlendített mindig a holtponton, hogy az első rész (Ízek) pedig tetszett, meg az, hogy a film már réges régen várta, hogy megnézzem, de nem akartam a könyv olvasásának befejezése előtt belevágni. 


A fülszöveg:
"Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket. Elizabeth harmincas, sikeres nő - volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mindannyian a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy "ettől a naptól kezdve változtatok az életemen". Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát."

Nos hát az én kezembe végülis az egyik kolleganőm adta, pontosan azzal a fenttartással, amire magam is jutottam az olvasás végére. Az Imák résszel nem tudtunk azonosulni, ez a meditálós életstílus nem a miénk, s talán ezért is ment annyira nehézkesen az olvasása a könyv ezen részének. A többi: Olaszország és benne a sok gasztronómia természetesen közel állt a lelkemhez, s hát a szerelmek rész megint kellemes olvasmány volt. Itt-ott erősen vontatottnak éreztem a könyvet, amit remekül mutat, hogy közel fél évig tartott kiolvasni, úgy hogy közben sok más olvasmányt gyorsan és hatékonyan kivégeztem. Ilyen tapasztalatokkal álltam neki a filmnek.


"Mindene megvolt, amire a modern nőnek szüksége lehet: férj, ház, karrier, belátható távlatok - ám Liz Gilbert (Julia Roberts) rájön, hogy egyikre sem vágyik. Arról viszont fogalma sincs, hogy mire van szüksége igazán. Egy csúnya válás után egy váratlan döntéssel elhagyja addigi élete biztonságos kereteit, és hosszú útra indul, hogy teste és lelke is megkapja, amire igazán vágyik. 
Utazásai során Olaszországban felfedezi az evés őszinte örömét, Indiában megismeri az ima erejét és végül Balin váratlanul átélheti a belső békét és az igaz szerelemmel járó kiegyensúlyozottságot."


Részemről kicsit úgy voltam vele, mint a könyvvel, nem szögezett a fotelba, nem volt otthagyhatatlan, időnként erősen vontatottnak, helyenként túl spirituálisnak éreztem (ahogy a könyvet is). Voltak benne nagyon remek mozzanatok, s alapvetően jónak tartottam a szereplőválasztást, de nem kerül a Julia Roberts rongyosra nézett kedvencek közé.


A családban nem én voltam az első, aki olvasta - Sógornőm már régen kivégezte.

2 megjegyzés:

Printfriendly