Advent-összefoglaló

Visszatérésünk után – még a több bejegyzéses élménybeszámolót megelőzve - rögtön egy adventi összefoglalóval jöttem, ha már vissza csöppentem a magyar valóságba és ezzel a karácsonyi készülődésbe, az adventbe is. Nem akartam a nyaralás és advent előtt karácsonnyal kapcsolatos bejegyzést írni, így meg végülis kicsit elkéstem, hiszen már előttem sok-sok blog megénekelte az ünnepi készülődést, én meg még mindig nem azzal érkezem: A következő pár bejegyzés közös jellemzője lesz, hogy valamiért – számomra - a karácsonyhoz kapcsolódnak. Nem az idei karácsonyra vonatkoznak – az erre vonatkozó tervekkel kicsit később jövök. Az idei karácsony még csak most kezd lassan körvonalazódni, főként a kivel-mikor-hol kérdéskörben, mert a mit ügyében már nagyjából képben vagyok. Nem egyszerű dolog ez nálunk, mert a szülők két külön részében laknak az országnak, mi pedig a harmadikban. Nem szerettük volna, ha az egész ünnep lényegében az utazásról szólna sem magunknak, sem nekik. Tavaly nálunk volt mindenki – nem egyszerre, a méretekre tekintettel. Bevallom én nagyon élveztem, hogy mindenkit vendégül láthatunk, állításuk szerint nekik sem volt rossz, de idén mégsem szavazták meg ezt az ötletet, ahogy a félúton találkozunk ötletem sem nyert:P

De vissza az eredeti tervhez, úgy gondoltam, hogy itt felsorolom a recepteket és leírom a történetet, ha van hozzá (persze, hogy van), a recepteket viszont külön bejegyzésben csak magukban nagyobb képekkel prezentálom.

Tejfölös mézes - Anyukám receptje, amit a családban – egyenlőre – csak ő készít, viszont ő nagyjából mindenkinek. A képen is az ő műve látható, mert én sem álltam még neki sosem, kicsit macerásnak tűnik, de annyira finom, hogy biztos, hogy el fogom készíteni egyszer majd. Régen karácsonykor sütötte csak, de mostanában többször készítette családi ünnepekre is.

Puha mézes - Régóta keresgéltem a tökéletes mézes receptjét – már otthon kislánykoromban is. Otthon volt olyan, hogy még húsvétkor is megvolt és még mindig kemény volt – minden praktika ellenére – de azért elfogyott…mit mondjak az apukám egy hős:D Miután az NLC-n már mindenki Latsia mézesére esküdött én még mindig kipróbáltam egy másik receptet tavaly előtt…csúfos kudarccal, de szerencsére csak fél adaggal. Tavaly pedig végre eszerint a recept szerint sütöttem, komoly családi és munkahelyi sikerrel.

Mézes gyümölcskenyér - Első pesti karácsonyunk szent estéjének reggelén találta ki a kedvesem, hogy az ő mamája bizony szokott mézes gyümölcskenyeret sütni és milyen jó lenne, ha ezt én is előadnám. Gyors telefon a mamának, recept leirogatása, majd a sütés, végül az elismerő nyámmogások fogadása:) Pillanatok alatt, még langyosan eltüntettük legalább a felét. Pedig csak ketten voltunk (pirul), mentségül szolgáljon, hogy mást nem vacsoráztunk aznap.

Hólabda - Ez a sütemény is az első – egyébként még albérletben töltött – pesti karácsonyunkhoz tartozik. Mind a ketten szeretjük a hólabdát, de azért nem akartam hatalmas mennyiséget alkotni kettőnkre és pár szem várható vendégünkre. Viszont így sikerült kicsit elügyetlenkednem a dolgot, mert hát igencsak laposka lett a piskótám. Na nem estem kétségbe feltekertem, mintha piskóta tekercset akarnék csinálni és ennek megfelelően töltöttem meg. Annyira tetszett ez a verzió, hogy azóta már nem is készül labdának, mert így nincs semmi „hulladék” és sokkal gyorsabban is megy. Azt azért elárulom, hogy nem volt egyszerű még egyszer olyan vékonyra alkotni a piskótát.;)

Vaníliás kifli alias Sápé – Karácsonykor mindenképpen megsütöttük otthon, sőt gyakoribb vendég volt, mert apunak ez a kedvenc süteménye. Otthon nem kiflinek készült, hanem különböző formákba nyomkodtuk bele. Nekem viszont nincsenek formáim, így hát marad a kiflizés:) A Sápé elnevezés is még otthonról van, de sajnos fogalmam sincs, hogy milyen eredetű csak azt tudom, hogy apu mindig így hívta. Ahogy a tócsni kifejezést is később ismertem meg, mert nálunk pacsának hívták és természetesen nekünk is van rá saját családi receptünk, de erről majd máskor.

Linzer – ez is állandó vendége volt az otthoni karácsonyoknak, és minden fontosabb eseménynek.