Néha rámjön a nem eszünk bolti kenyeret mánia. Alapvetően szeretek otthon kenyeret sütni, csak hát az időtényező nem éppen kedvez nekem, hiszen én általában a munkából hazatérve készítem az ételt, de azért blog olvasás közben találok sok megvalósítandó receptet. Például egyet itt találtam meg. A recepten csak a magok elhagyásában és a formán változtattam, előbbin is csak azért, mert nem volt otthon csak megavasodott szezámmag:(
Túrós zsemle
Hozzávalók 5 zsemléhez: 15 dkg túró, 7 ek. Tej, 6 ek. Olaj, 1/2 tk. Só, 1 ek. Szezámmag, 1 ek. Lenmag, 20 dkg liszt (vagy amennyit felvesz), 1 csomag sütőpor (12 g-os)
A tetejére: 1 ek. tej és némi mag a szóráshoz
A túrót egy villával összetörtem és krémesre kevertem a tejjel, a sóval és az olajjal. A lisztet és a sütőport egy tálba szitáltam, majd a magokkal együtt fokozatosan a túrós masszához kevertem, majd kézzel tésztává gyúrtam. Rudat formáztam a tésztából, majd miután hagytam egy 20 percet pihenni, 5 egyenlő részre osztottam és kis gömböcöket formáztam belőlük. A tetejüket kereszt irányban bevagdostam, tejjel megkentem és megszórtam egy kevés maggal. Közben a sütőt előmelegítettem 200 fokra. Hagyományos üzemmódban sütőpapírral bélelt tepsin 20 perc alatt ropogósra sültek.
Megjegyzés: az eredeti recept némi módosítást igényelt. A könyvben ugyanis 30 dkg lisztet írtak, de nekem nem vett fel annyit a tészta, 10 dkg megmaradt. A magoknál pedig 1 ek. napraforgómag is szerepelt, én ezt kihagytam.
Lehet már elkéstem vele, de tudnál feltenni egy olyan képet is, ahol félbe van vágva egy elkészült péksüti? Kiváncsi lennék mennyire jön fel, lesz levegős a tészta. Köszi!
VálaszTörlésSzia Balázs! Ezzel most kicsit:$ De nem lesz nagyon levegős, inkább nehezebb fajta nem az a szellős jól megkelt kenyérféle. Ugyan nálunk nem maradt meg, de kétséges, hogy milyen másnapra. Jelentkezz mindenképpen ha kipróbáltad.:)
VálaszTörlés