Nem új a recept, de annyira szép és finom lett, hogy mindenképpen meg akartam örökíteni. Mióta kipróbáltam Limara receptjét, azóta minden vasárnap sül nálunk egy öregtésztás kenyér…van, hogy máskor is a héten;). De azért általában elég egy kenyér egy hétre, és mondhatom, hogy nagyon jó, mert ha nem lenne én nem enném meg, ugyanis a kenyérre finnyás vagyok, hozzászoktam a jóhoz mikor élelmiszer boltunk volt, hogy minden nap friss kenyeret ettünk, így a másnapos bolti kenyérre általában nem igen nézek rá. Bár sokat fejlődtem ezen a téren. De a végső áttörést ez a kenyér hozta el. Vasárnap sütöm. Csütörtökig esszük, ha van idő mindjárt sül a következő, ha nincs, akkor veszünk valahol átmenetileg valamit.
Szóval ebből a tésztából készült a kifli. A begyúrt tésztából lecsíptem egy méretes darabot, ami valamivel kevesebb volt, mint a fele. Lisztezett felületen kisodortam, négyfelé vágtam, feltekertem. Sütőlemezre fektetve kelni hagytam, ezután vízzel alaposan megkentem, nagy szemű sóval megszórtam, majd 200 fokos sütőben pirulásig sütöttem. Mennyei volt…talán ma is kéne egyet sütnöm;) Mert azt még nem is említettem, hogy a friss (sós) kiflit, még a friss kenyérnél is jobban szeretem:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.