Fánk – Gizi néni

Hát igen, szezon van, letagadhatatlanul és én már nagyon szeretném a telet elűzni. Még talán életemben nem drukkoltam ennyire a mohácsi busóknak, hogy sikerrel járjanak. (Bocsi kedves télimádó olvasóink:$) A fánkhoz Gizi néném (egyik „megszámlálhatatlan” anyai nagynénémnek – de ezt talán már mondtam) a szüretkör árulta el a titkot, hogy ő hogyan csinálja, meseien habosra és szalagosra. Hát a kép tanulsága szerint teljes a siker, de azért elárulom, hogy nem egészen, mert azok a darabok, amig később sültek, tehát az olajnak volt ideje jobban felforrósodni már nem lettek ilyen szép szalagosak, ezzel viszont megtanultam, hogy a fánk tényleg nem szereti a forró olajat. A könnyedségével, habosságával viszont semmi gond nem volt, annál inkább van az én karizmaimmal:P De megérte, szeretem én dagasztani a tésztákat, nem panaszként írtam.

Fánk – Gizi néni
30 dkg liszt, ¼ friss élesztő, kb. 1,5 dl tej, 2 ek cukor, 2 tojás sárgája, 1 ek rum, 4 dkg olvasztott vaj

A lisztet (nálam Bl-80 van itthon, mindhez ezt használom és semminek nem ártott eddig) egy tálba szórjuk. Közepébe lyukat fúrunk és oda öntjük a langyos tejet, hozzáadjuk a cukrot és az élesztőt és hagyjuk felfutni. Ezután a vaj kivételével a többi hozzávalót is a tálba tesszük, majd alaposan kidagasztjuk. A vajat a végén apránként adagoljuk hozzá. Letakarva duplájára kelesztjük, majd lisztezett deszkára borítjuk. (két felé vettem, majd a két cipót egymásra téve) Kisodorjuk, kiszaggatjuk és letakarva még egy fél órát kelni hagyjuk. Olajat melegítünk egy nagyobb lábasban. A fánkokat úgy tesszük bele, hogy a felső felük kerüljön először az olajba, kicsit széthúzva őket, hogy közepükön bemélyedés keletkezzen. Fedővel letakarva kb. egy percig sütjük, majd megfordítjuk őket, és fedő nélkül is egy percig. Az olaj meleg kell legyen, de nem túl forró, mert akkor csak kívülről ég meg, a közepe nyers marad.