2008. március 10., hétfő

Színház, ami Nemzeti

Vasárnap este ismét színházban jártunk. Ezúttal - ahogy már említettem - a Tartuffe-öt néztük meg. Stúdió előadás jellegű volt, a színpad forgó részén játszottak, a nézők pedig körkörsen ültek. Élveztük, bár a várakozások ellenére korántsem volt olyan szórakoztató, mint vártuk...legalábbis nekünk, mert a mellettünk ülő úr a térdét csapkodta a nevetéstől, ebből is látszik nem vagyunk egyformák. :) Amúgy nem volt semmi kivetnivalónk a játékon - talán Stohl András, aki őszintén megvallva nem nagyon kedvelünk. Viszont ennek ellenére az a véleményem, hogy jól játszott. A többi szereplőtől is remek alakítást láthattunk. Személyes kedvencem Haumann Máté volt Damis szerepében, akit most láttam először színpadon.
Hoztam pár képet, ami természetesen a színház oldaláról származik, nem lehetett ugyanis fotózni.

Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Színházban most jártunk először, megcsodáltuk a belsőt is. Számunkra picit csalódás volt:( Nekem kívülről nagyon tetszik az épület és valami hasonlót vártam belülről is. Nekem a külső és a belső nem egészen illik össze. Persze ez az én magánvéleményem. És mindenképpen meg kell említenem, hogy számomra mindenhol nagyon fontos helyiség egy mosdó, mert vallom, hogy az mond el a legtöbbet egy helyről, legyen az étterem, szórakozóhely, színház vagy akár magánlakás. És a Nemzeti Színháznál nagyon adtak erre, szép, modern és természetesen tökéletesen tiszta is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Printfriendly