Bianka játéka azonnal megtetszett, de kellett kicsit vadásznom a képekre;) Bevallom sokáig azt gondoltam nincs is ilyen kép (pedig őszintén tényleg sokat voltam a konyhában), aztán eszembe jutott Bogi barátnőm, és az emeletes szendvicsek, az agyon sózott paradicsom és a lusta asszony rétes....jöjjenek ezeknek a megörökítései:
Itt éppen készül az emeletes szendvics...biztos írtam már mit is takar a kifejezés, de akkor itt is: vettünk egy nagyobb méretű pékárut (óriás kifli, fél cipó) - nem volt nehéz egy ajtó választott el anyu élelmiszer boltjától, bár ez sokszor jelentette azt, hogy pont a boltosnak nem maradt kenyér - félbevágtuk és belepakoltunk mindent, ami eszünkbe jutott...nem volt egyszerű megenni, de azért megbirkóztunk vele (A képnél kicsit csaltam, mivel magunkat fotóztuk össze kellett valahogy hozni...itt-ott elcsúszott):
Bogi eszi az egyik ilyen emlegetett emeletest - magamról ilyen remek képet sajnos nem találtam, de hasonló arckifejezések közepette fogyasztottam én is:
Készül a lusta asszony rétes...már akkor látható volt, ahogy anyukám egy fotós őstehetség:P
Vicces volt nézegetni a képeket és vissza emlékezni a berendezésre, hogy ilyen is volt. Bár az első képen látható étkező garnitúrát még a mai napig is használják a szüleim.
Remélem az én kedves barátosném (és unokatestvérem - ahogy nézem a képeket, látom, hogy ez sokkal kevésbé tagadható (legalábbis volt akkoriban), mint azt én gondoltam:P) nem haragszik meg, hogy így kiteregettem zsenge korunk terhelő bizonyítékait;) /Ha igen, nyugodtan panaszt tehet...majd kiengesztelem valami finomsággal:D:D:D/
Jaj de jó, nagyon jó képek örülök, hogy játszottál
VálaszTörlésEz kész időutazás, nagyon vicces! :)
VálaszTörlés:-))) Nagyon jók a képek!!:-)
VálaszTörlésNem baj az, hogy kicsit eltolódott az egyik, legalább természetes:-)