Éjfélkor
Amikor éjfélt üt az óra, s az Újév beköszön
álljunk meg egy szóra, mielőtt az Óév leköszön.
Egy pillanatra gondoljunk a tegnapra
és őrizzünk meg minden jót holnapra.
Tegyük le minden terhünket, ne cipeljük tovább
növeljük meg örömeinket, mert az ad energiát
örüljünk annak, amink van, ne a hiányt tartsuk szem előtt
becsüljük mindazt, ami ma van, és ne sírjuk vissza tegnapelőtt.
Nem vagyunk jók, de azzá válhatunk
nem vagyunk rosszak sem, csak arra visz az utunk
nem szól másról életünk, mint az Életről
így kerül elő holnapunk a ködből.
Nem kell ígérnünk semmit, mert azt be nem tarthatjuk
hisz sohasem tudhatjuk, holnap majd merre haladunk
ne minősítsünk, mert a minőség nem földi
ne ítélkezzünk, mert az ítélet talmi.
Ne tegyünk semmit, melyet szívünk nem támogat
és őrizkedjünk attól, amitől lelkünk megriad
ha kell, legyünk képesek a cselekvésre
ám szakítsunk időt a pihenésre.
S ha arra van szükség, hogy ne tegyünk semmit
bírjuk ki, hogy egónk nem nyúlhat az égig
nyugodjunk bele, hogy szűk az ő területe
s kompetenciája nem mutat messzire.
Tiszteljük önmagunk, hogy mások is tisztelhessenek
becsüljük szellemünk, hogy gondolataink messzire vigyenek
bocsássunk meg magunknak, hogy szeretetben élhessünk
azt adhassuk tovább, és nem negatív szemléletünk.
Örüljünk ennek az életnek, hisz ez ismételhetetlen
örüljünk szeretteinknek, mert az élmény feledhetetlen
örüljünk a szerelemnek, mert az valódi ritka kincs
és szerelmünk beteljesülése az egységbe visz.
S ha földi létünk végén megtaláltuk ezt a szerelmet
nincs több szó, mely hordozza az üzenetet
csak annyi, hogy immár megérkeztél
lelked hazatalált, mert Emberként szerettél.
Boldog és Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánok
VálaszTörlés