Nem szeretem a nap elnevezését, igyekszem nem is használni. És úgy általában nem kedvelem a temetőbejárást. Számomra nincs szükség arra, hogy odamenjek, hogy emlékezzek azokra, akiket szerettem és már nincsenek velem, mert "Az emlékezéshez nem emlék,hanem szeretet kell,s akit szeretünk,azt nem feledjük el.". Ezért is tetszik ez az oldal. Azt hiszem két éve ismerem, nem szoktam máskor felkeresni, csak november elején, akkor is csak annyira, hogy két gyertyát gyújtsak – a kettőnk családjában távozottakért - virtuálisan is.
Demjén Ferenc : Gyertyák
Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Égig érjen a fény, és mi úgy szeretnénk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.
Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.