Mivel tegnap csak a már említett hamburgert vacsoráztuk, ami ugye nem éppen említésre méltó, tekintettel arra, hogy csak összeraktam, inkább a vasárnapi moziról számolok be. A kora esti előadásra sikerült jegyet szerezni, ami már önmagában is nagyon meglepő volt, hiszen az általunk látogatott mozi - finoman szólva is - általában nincs kihasználva. Hát most azért jó sokan voltak.
Nagyon vártuk már a filmet, tetszett a bemutató és az első részt is kedveljük. Bár azt el kell árulnom, hogy mikor először megnéztük az első részt, nem voltunk annyira elájulva, csak a második esélynél hódított meg (bár van másik ilyen film is).
Szokásos kis csomagunkkal (popcorn, üdítő) leültünk a terem bejárata elé és vártunk, meg figyeltük az embereket. Tekintettel arra, hogy ez a terem a női és a férfi mosdó között van, nagyon jól szórakoztunk. A fiú mellékhelyiség van előrébb, ezt mindenki meg is találja, na de a lányt nem. Innen több verzió lehetséges: (a) megpróbál a lány is besettenkedni a fiúba (magában elveti a dolgot, az ciki lenne arckifejezéssel), (b) megpróbál a fiú melletti mozgáskorlátozottba beszökni (esélytelen, mert zárva van….egyébként miért is van zárva?????) (c) tanácstalan arccal forgolódik, mikor ezt megunja és észreveszi az üdvözült vigyort a képünkön megkérdezi, hogy hol a neves helyiség (meg szoktuk mondani:))
Na de most nem csak ezért volt mulatságos a várakozás: jött egy páros és határozott mozdulattal be is vonultak a terembe, majd néhány pillanat múlva természetesen kijöttek…bent még az előző vetítés zajlott. Majd jöttek sorban a seprűvel és lapáttal felszerelt takarítók, ha jól számoltam, akkor összesen 10-en mentek be, majd jöttek ki kb. 5 perc után. Végre mi is bebocsátást nyertünk a szentélybe (jelzem ekkor már mennie kellett volna a filmnek). Mikor beléptem teljesen elszörnyedtem, hogy 10-en 10 seprű+lapát kombóval nem voltak képesek feltakarítani a bejáratot szegélyező popcorn szőnyeget.:( A székünkön legalább nem volt semmilyen szemét…örülni kell az apró dolgoknak.
Na de végre a filmről: Nem volt rossz, de kiemelkedően jó sem. Jöttek nagyon jó poénok, de lapos és már-már unalmas részek is. Az adagolás szerintem nem volt rossz, mert mire az ember feje leborult volna az unalomtól, addigra bedobtak egy klassz egész sort megrázó poént. Lehet, hogy ezzel is úgy járok majd, mint az első résszel, hogy később találom meg benne azt, amiért hosszú távon is szerethetem. A zene klassz volt, ismét. Viszont megint csak egy olyan rajzfilm, ami nem igazán gyerekeknek szól, nagyon sok dolog volt, ami számukra nem érthető (szakszervezetes rész kiemelten), esetleg lelkileg felkavaró is lehet (pl.: az egyik pingvin úr furcsa párja, vagy a bazira harcos nagymama – sebaj majd felnőtt korukban a pszichológus sokat fog kaszálni érte, hogy rájöjjön honnan a lelki trauma:P)
A képek innen kerültek kiválogatásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.