Avatár

Az utazós ünnepek után úgy döntöttünk, hogy vasárnap estére bevállalunk egy mozit. Szokáshoz híven az Arénába szeretünk volna menni, de hát teljesen tele volt. Nem rég egy volt kolleganőm ajánlotta a Pólus Center moziját (Palace), hát körülnéztünk itt, ha már jelenleg ez a hozzánk legközelebb eső pláza. Itt találtunk helyet.

 Mivel mozi előtt vacsoráztunk, nem vállaltuk be a szokásos ellátmányt, csak egy nachot kértünk…szerencsénkre, mert borzalmasan rossz volt. Számunkra meg sem közelítette az Arénában (CinemaCity) kaphatót. S nem ez volt az egyetlen csalódás. Az Arénában jóval az előadás kezdés előtt le lehet ülni a termek előtt található előtérben, a Pólusban ehhez képest, elvileg előadás előtt tíz perccel engednek csak be, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a 20:45kor kezdődő előadásra 20:42kor kezdtek el beengedni. Maga a terem sem közelítette meg az Arénában megszokottakat, így hát ebben a moziban háromszor jártunk: először, utoljára és soha többet;)

Na de a filmről: nagyon tetszett mind a kettőnknek. Kivételesen nem olvastam el, amit előre tudni lehetett volna, szóval fogalmam sem volt, hogy mire számítsak. Látványos és többnyire mozgalmas filmet láthattam, amiben minden meg volt, ami egy valamire való hollywoodi filmbe kell:  tudomány, szerelem, vér, varázslat, számítógépes látványelemek. A harmadikból talán kicsit sok. S a többnyire mozgalmast úgy értem, hogy azért a két és fél órás filmben volt olyan rész, ahol úgy éreztem gyorsabban is pereghetnének az események, hiába a rendező nem tud elszakadni a hosszú filmektől a jelek szerint (a Titanicot is ő jegyzi). A film végén picit szomorúan jöttünk ki, mégpedig azért, mert mindig elszomorító, hogy mennyire sok a valóságtartalma az ilyen jellegű filmeknek. Hogy mi emberek tényleg ilyen pusztítóak vagyunk.

Hogy mit olvashattam volna előzetesen…hát ezt:

„A távoli jövőben játszódó filmben, a főhős, a háborús veterán a Pandora nevű bolygóra utazik. A bolygó lakói, a Na’vik az emberhez hasonló faj – de nyelvük és kultúrájuk tökéletesen különbözik a miénktől. Ebben a gyönyörű és halálos veszélyeket rejtő világban a földieknek nagyon nagy árat kell fizetniük a túlélésért… Azonban egy érdekes lehetőséghez is jutnak: agyuk megőrzésével új testet ölthetnek, és az új testben, egy idegen lény, az avatar-juk szemével figyelhetik magukat és a körülöttük lévő felfoghatatlan, vad világot. Az új test a főhős számára azonban titkos feladatot is jelent egyben, amit mindenáron végre kell hajtania.

James Cameron, a mozi forradalmasítását tűzte ki célul: új filmje digitális 3D technikával egy virtuális stúdióban készülő, hatalmas ambíciójú, szemkápráztató alkotás, az év legjobban várt, különleges moziélménye.”

A plakát innen, a Pólus fotója innen, az előzetes szövege a mozi oldaláról, a további képek, pedig szokásosan innen.

December 25. – 26.

Karácsony első napját a szüleimnél, második napját anyósomnál töltöttük vendégségben. Mindenhol kényeztető ellátásban részesültünk. Anyukám a családban szokásos menüvel várt: csontleves kivételesen májgombóccal és nem cérnametélttel, töltött káposzta, rántott szelet (csirkemell és sertés karaj), sült krumpli, francia saláta, paprika saláta és vegyes sütemények (egy tojásos krémest és sápét sütött ő, linzert és sós rudat vittem én). Itt bevallom, hogy a karácsonyfát elfelejtettem lefotózni, mivelhogy nem a lakásban, hanem a teraszon kapott helyet, s a menü részletei is elmaradtak itt-ott.

Anyósomnál tárkonyos vaddisznóragu leves, pulykamájjal töltött pulykatekercs sült krumplival, desszertnek a Mamánál ettünk mindenféle vegyes süteményeket…még felsorolni is sok, hogy milyenek voltak.

Anyósom menüjének részletei elolvashatók a blogján, anyukámé nem…mert neki nincs blogja.  Végül, de koránt sem utolsó sorban pedig köszönjük mind a két családnak az ajándékokat:) Reméljük a mi ajándékaink is olyan örömet szereznek, mint nekünk az övéik.

Ropogós sajtos rúd

Bodza blogján találtam a receptet. Szilveszterre akartam megcsinálni, de ma mikor az anyukám felhívott, hogy boldog névnapot kívánjon, akkor megkérdezte, hogy holnapi látogatásunkkor számíthat-e a segítségemre, mert hát kicsit megcsúszott (ahogy szokott:P). Mondtam, hogy persze, s át is vállaltam gyorsan a sós süteményt. Anyu sajtos tallért akart sütni, de az én tallér sütőm még a régi lakásban van, meg ki is akartam próbálni ezt a receptet. Nagyon finom lett. Bár próbálom lefogni magunkat, hogy holnapra is maradjon:)

Ropogós sajtos rúd

Hozzávalók: 25 dkg liszt, fél tk. sütőpor, 1,5 tk. só, 7 dkg margarin, 6 dkg (kacsa)zsír, 10 dkg reszelt sajt, 10 dkg tejföl, 1 tojás, szezámmag

A lisztet elmorzsolom a margarinnal és a zsírral, majd hozzáadom a többi hozzávalót is (a tojásnak csak a sárgáját) és összegyúrom. Ezután folpackba csomagolva betettem a hűtőbe, amíg elkészítettem a vacsorát. Ezután lisztezett felületen kisodortam, felvert tojásfehérjével megkentem, szezámmaggal megszórtam, majd derelyevágóval felcsíkoztam. 200 fokos sütőben 20 perc alatt pirosra sütöttem.

S hát ezzel el is árultam, hogy holnap a szüleimnél vendégeskedünk. Holnapután pedig anyósomnál…szóval a konyhám pihenhet picit. 

Mézes - boros sertés szelet aszalt szilvával

Még mielőtt elfelejtem, gyorsan megírtam. Szóval a majorsági roston pulyka volt a kiinduló alap, de ez kicsit más lett. Már csak azért is, mert előtte cigány pecsenye készült, sertés tarjából és maradt a húsból pont négy szelet, hát bepácoltam.

Mézes-boros sertés szelet aszalt szilvával

A páchoz összekevertem némi fél száraz fehér bort, egy evőkanál mézzel, csipet gyömbérrel, sóval és természetesen frissen őrölt színes borssal. Másfél napot pihentek a hússzeletek a hűtőben ebben a pácban. Aztán olívaolajat hevítettem egy serpenyőben és a hússzeleteket hirtelen körbe sütöttem. Ezután ráöntöttem a pácot és lefedve puhára pároltam. Mikor megpuhultak kivettek őket és a visszamaradt szószt összerotyogtattam az aszalt szilvával, végül a hússzeleteket is visszatettem egy rövid időre. Párolt jázminrizzsel tálaltam.

Természetesen csirkéből/pulykából is el lehet készíteni, akkor sokkal gyorsabban meg van.

Szent Este 2009

Nem készültem újdonsággal. A majorsági roston pulykát készítettem el, csak most előre pácoltam, mézzel és fehérborral, s sertéshúsból készült, mert az volt kéznél…szóval igazából nem is hasonlított rá. Talán majd megírom a receptet, ha nem felejtem el;)

Édességnek készült egy adag barackos panna cotta, erről még nincs kép, s még nem is kóstoltuk. De csináltam linzert is, ebbe fahéjas narancsos almalekvár került. A mákos beiglit viszont a Daubner készítette nekünk;) Sütöttem egy gyors sajtos rudat is, erről is hozok majd receptet.

A karácsonyfa díszítés idén nehezített pálya volt, hiszen Jade cica is nagy erőkkel segített. Már a díszítés elején elkezdtük a fogadásokat, hogy mennyi ideig fog tartani, hogy felborítsa. Nos eleinte, csak a himbálózó díszekkel játszott, aztán felkukucskált az ágak közé, majd felmászott a csúcsdísszel kicsit játszani (egyetlen üveg dísz sincs a fán…előrelátóak voltunk)…itt még nem borult fel a fa, mert megfogtam. Aztán pakolgattuk el a díszítés maradványait, s végül nagy csattanással felborult a fa. Cica pedig rajta, mint aki jól végezte dolgát. Ezután masszívabban kikötöztük, s a cica élvezettel ült be a becsomagolt ajándékok közé. Most ismét próbálkozik felmászni, KáeM pedig igyekszik elterelni a figyelmét:)

S végül, de nem utolsó sorban szeretnék még egyszer minden kedves olvasónknak nagyon boldog karácsonyt kívánni.

Heti egyperces 41.

 Ezen a héten rendhagyó módon már a második. Szeretnénk minden kedves olvasónknak nagyon boldog karácsonyt kívánni.

„Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,

a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek,

Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol

s a gyertyafénynél még a csillag is táncol

Mikor a fenyő illata megérinti szívünk,

ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk,

Nem szeretnénk mást csak boldogok lenni

és másokért a szokottnál kicsit többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,

halványak a hitek, és halványak a remények,

Nem szeretnék mást csak hinni a szóban

őszintén szeretni és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,

s őrizzük meg a szeretben való hitünk, reményét

Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk,

s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatnak!”

/Szerző: Ismeretlen, Kép: innen/

Magdi nagyi pogija

Nem egészen így terveztem az adventi időszakot. Azt hittem végig fogok sütögetni, kényeztetem KáeM-et és a kollegáimat mindenféle süti és szaloncukor csodákkal. Aztán a költözés másként hozta. Azért az utolsó hétre vittem az Elise lebkuchent…nem kis sikerrel. Most pogácsával készültem. Idén úgy látszik a céges események nagy részére Ízbolyós recepttel készülök. Tavaly a főnökasszonyom hozott a Daubnerből pogit, de idén inkább sk édessel készült ő is, így én vállaltam a sósat, nehogymár ropit egyenek a kollegáim (semmi gond a ropival, én is szeretem, csak hát szívesen sütök nekik, hálás közönség). Azért vittem pár szem linzert is, az is elfogyott. 

Magdi nagyi pogija

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg vaj (fájdalom, de csak margarinom volt itthon), 2,5 dl tejföl, 2,5 dkg élesztő, fél tk szódabikarbóna, 5 dkg reszelt sajt (nálam trappista), 1 tk só

kenéshez: 1 tojássárgája

Az élesztőt pici cukros tejben felfuttatom, majd összekeverem a többi hozzávalóval. Irány a hűtő. Használat előtt kiveszem, átgyúrom, kinyújtom fél cm vastagra és kiszaggatom. Tojássárgájával lekenem 180 fokon 15 perc alatt megsütöm.

Én kedd este sütöttem és csak szerdán ettük. Tökéletes volt így is, persze langyosan is nagyon finom volt;)

Karácsony BKV módra

A nagy költözködésben több este (éjszaka) is összefutottunk a 2-es villamos vonalán a feldíszített villamossal. Aztán egyik este végre sikerült fotózásilag is elkapni. KáeM alkotta a fotókat, de aranyos volt a villamozvezető, mert megvárta, míg lefotóztuk és csak utána suhant el. (Ma pedig fotózás lesz a BKV honlapja szerint)

Elise lebkuchen

A süteményt egy kolleganőm hozta be még év elején ünnepek után. Aztán elmesélte, hogy egy német rokonuktól kapták ajándékba a recepttel együtt. A recept németül volt, s mivel ők nem beszélik a nyelvet hát lefordítottam nekik. Persze nem pontosan az eredeti recept szerint sütöttem meg, igazítottam a saját fellelhető hozzávalóimhoz. Tegnap este készült és ma reggel tettem ki a céges karácsonyfa alá…hát már nem sok van belőle és jó páran elkérték a receptet. Azért nem bánom, hogy fogy, mert holnapra is készülök egy kis sütivel:)

Elise lebkuchen

Hozzávalók: 4 tojás,18 dkg porcukor, 1 késhegynyi őrölt szegfűszeg, 1 evőkanál őrölt fahéj, 1 csipet só, 25 dkg darált mandula, 10 dkg kandírozott citromhéj, 10 dkg kandírozott narancshéj,

A tojásokat porcukorral egy tálban habosra keverjük. A fűszereket, a mandulát, hozzákeverjük, végül a finomra aprított kandírozott citrom és narancshéjat (én a késes robottal aprítottam össze) is hozzáadjuk. A tésztát két teáskanál segítségével kb. 1 cm magasan a margarinnal lekent sütőlemezre halmozzuk, úgy, hogy kb. ½ cm-es rész üresen maradjon. Előmelegített sütőben a középső részre toljuk. 200 fokon 25 perc alatt megsütjük. Ebből a mennyiségből kb. 45 db sütemény lesz…ez kényelmesen két nagy tepsiben fér el.

Kerülhet rá csokimáz is: 20 dkg porcukor, 3,5 dkg kakaó, 3 dkg vaj, 5 evőkanál forró víz

A mázhoz az átszitált porcukrot és kakaót egy tálba tesszük. A vajat megolvasztjuk. Először a vajat keverjük a cukros kakaóhoz, majd utána a vizet. A félig kihűlt süteményeket bevonjuk vele, majd hagyjuk megszáradni. Jól záródó dobozban tároljuk.

Heti egyperces 40.

"Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak."

(Idézet:Winston Churchill, Kép: innen)

Okay Italia – Nyugati tér 6. szám alatti étterme

Az idei céges vacsoránk színtere volt a fent említett étterem. Tegnap este tartottuk a vacsorát. Háromféle menüt állíttattunk össze, az alábbiak szerint:

Menü 1.

SÜTŐTÖK KRÉMLEVES

RUKOLA SALÁTÁVAL ÉS PARMEZÁN SAJTTAL

BORJÚVAL ÉS GESZTENYÉVEL TÖLTÖTT PULYKA

HÁZI OLASZ KARÁCSONYI KALÁCS

CSOKOLÁDÉ ÖNTETTEL

Menü 2.

FENYŐMAGOS BORJÚ TERRIN

SÜTŐTÖK KRÉMLEVES

RUKOLA SALÁTÁVAL ÉS PARMEZÁN SAJTTAL

TENGERI FOGAS CERUZABABBAL ÉS BURGONYÁVAL

FLAMBÍROZOTT GYÜMÖLCSÖK DIÓFAGYLALTTAL

Menü 3.

MINESTRONE - OLASZ VEGYES ZÖLDSÉGLEVES

LASAGNE HÚSOS, PARADICSOMOS RAGUVAL

VEGYES PROFITEROLE

Képek főként a saját magam által választott menüről (Menü 1.) vannak, a többiekéről csak a véleményt tudom elmondani, amit a kollegák mondtak. De kezdetnek összességében a miliőről, a kiszolgálásról. 25 fővel érkeztünk, a hangulatos, de nagynak nem mondható étterembe. Egy hosszú asztalnál terítettek meg számunkra. Elméletileg 5re érkeztünk volna és rögtön helyfoglalásunk utánra kértük a vacsorát. Kicsit késtünk, tekintettel a dugóra, de negyed hatra szinte mindenki megérkezett, ehhez képest hat körül úgy kellett rászólnom a pincérre, hogy most már azért jó lenne ha tudnánk enni. A menük összeállítása ebből a szempontból nem volt igazán szerencsés, mert a háromból egyhez volt hideg előétel, s míg azt elfogyasztották az ezt választó kollegák, addig mi többiek csak csorgattuk a nyálunkat, míg végre a levesnél becsatlakozhattunk. Az egyes fogások felszolgálása között túl hosszú idő telt el és itt most nem azt vártam, hogy azonnal hozzák, de a lepakolás után nem igazán értettem, hogy miért kell további fél órát várnunk, hogy a levest végre kövesse a főétel. Több kollega nem is tudta megvárni a desszertet, mert vidéken laknak és nem érték volna el az utolsó járatokat, ami azért eléggé szomorú, hiszen elég korán ott voltunk, s az italokat leszámítva mindent előre lerendeltünk, megbeszéltünk. Szóval összességében az éttermet nem tudom nagyobb társaságok részére jó szívvel ajánlani, mert sem a méret, sem a pincérek nem alkalmasak rá. S akkor arról még nem is beszéltem, hogy lehetett dohányozni az étteremben, ami a többségében nem dohányzó csapatunkat nagyon zavarta.

Magáról az ételről. Tálalásban nagyon gusztusos volt minden. De itt majdnem véget is ér a pozitív vélemény. A három menüből kettőben megtalálható sütőtök-krémlevesben igazából a parmezán sajt volt csak finom, legalábbis többen osztottuk ezt a véleményt. Jó volt, de semmi extra. S hát a rukkolát nem kedvelő kollegák (köztük én is) eléggé nehezen tudtuk lekanalazni a levest az úszkáló zöldekről:P A második fogásoknál a halas csapatból többen panaszkodtak, hogy szálkás és hideg volt a hal. A gesztenyével és borjúval töltött pulyka pedig szerintem nagyon száraz volt, a töltelékből meg valahogy hiányzott a harmónia. Emellett a mártás és a rizs viszont nagyon finom volt. Bár a tányéron még megtalálható diót nem igazán értettem, mert szerintem az már végképp sok volt az ízkavalkádból. A lasagne teljesen megosztotta a kollegákat. Rotyogott még a tálban mikor kihozták. Volt aki nagyon finomnak találta, de volt aki minősíthetetlenül rossznak. Én egy piciny falat erejéig kóstoltam meg, szerintem nagyon finom volt. A desszertből nagyon sok volt, tekintettel arra, hogy a kollegák közül sokan nem tudták kivárni. Így én a magam részéről lemondtam a panetone-ról és becseréltem egy profiterole-ra, amit nem is bántam meg, mert ezzel nagyban szépítették a vacsorát. A többiek a fagyiról és a panetone-ról is elismerően nyilatkoztak.

Árkategóriára nem olcsó a hely. 25 fő vacsora és italfogyasztása (semmi komoly, összesen pár üveg bor fogyott el) szervízdíjjal közel kétszázezer forint volt. S még igazából elégedettek sem voltunk:(

Jade mostanában

A cicalány…lassan inkább macskanő képeivel is jól lemaradtam. A kisasszonynak egyébként a költözés miatti rendetlenség a lakásban nagy barátja lett. Nagyon élvezte, hogy bújkálhat a dobozok között. S időközben új kedvenc játéka is akadt: gyűjtöm a kupakokat mindenféle jótékony célokra…Jade pedig elkezdte lopkodni őket, most már ott tartunk a zárt üvegről is próbálja lelopni és ha bárhová leteszek egy kupakot azonnal ott terem és elcsórja. Persze a kupakot a lakáson végigpofozni éjszaka a legjobb amikor a gazdi aludna.

Azért tud jó kislány is lenni, még mindig nagyon segítőkész a háztartási feladatokban. S egyre bújósabb is. Már elég régóta játssza azt, hogy éjszaka odajön és ránk fekszik, időként kiharcol egy kis simogatást is. Mostanra viszont már nappal is egyre gyakrabban jön simiért:) Persze azért az ölcicaság még mindig elég távol áll tőle.

Dante görénnyel a kapcsolatuk továbbra is alakulóban. Ha a görény a ketrecben van és ébren, akkor megy a cica: nozi összeillesztés, majd némi finom benyúlkálás következik. Aztán megpróbálja a görény kajáját elcsórni (neki állandóan van kajája, a görénynek nem mindig), amire a görény most már rájött és Jade által hozzáférhetetlen területre tolja a kajástálat. Édesek ilyenkor. Mikor a szőrmedömper kint van, akkor kevésbé nagylány: általában menekül a sokkal kisebb elől, néha támadásra felkészülve figyeli…néha el is indul, hogy elkapja, mint egy játékot, de a mozdulat eddig még mindig megtorpant.

A költözésnél Jade szinte az utolsó körrel jött velünk. A végén már látványosan ideges volt és nagyon látszott, hogy menne. Bármit csomagoltam belebújt, így a dobozba, de a zsákokba takarókba is. Aztán magát az utazást nem tűrte annyira jól, pedig nem volt nagy a távolság, mégis röviddel a megérkezés előtt szegénykém pocija felmondta a szolgálatot. Aztán a lakásban nagyon nem találta a helyét. Folyton elbújt. Egyik hazaérkezésünkre annyira, hogy már kezdtük azt hinni, hogy a teljesen bezárt, beriasztott lakásból ki tudott valahogy szökni…de aztán megtaláltuk a kanapé és a radiátor közé belapulva. Aztán másnapra már kezdett felélénkülni, s hétfőn délutánra/estére már teljesen magára talált, olyannyira, hogy azóta sikerült a riasztót többször is beizzítania…ami tekintettel a távfelügyeletre elég vicces:P

Az új lakásban ahogy az sejthető volt két kedvenc hely van, az egyik az ablakban…ablakokban, itt most a bőség zavarával küzd, mert a korábbi egyetlen ablakhoz képest most azért van bőven. A másik pedig a konyhapult sarok része, ahonnan az egész nappalit szemmel tudja tartani. A wc-t és a fürdőt próbáljuk tiltott területté tenni. Kisebb nagyobb eredménnyel…zuhanyzásnál/fürdésnél nem jöhet be…főként azért mert amikor bejutott eddig mindig első útja/ugrása a kádba vezetett, ami egészen addig nem gond, amíg nincs víz a kádban. Ha viszont van víz, akkor van ember is, s félő, hogy vérző emlékei lennének a macska vízzel teli kádba ugrásnak. Ezt egyenlőre nem érti, a zárt ajtó előtt ülve vár, s nyávog (fejlődőképes, mert elég hangosan teszi ezt ahhoz, hogy meghalljuk).

Kacsazsíros foszlós perec

Ezt a receptet is Ízbolygótól vettem. Ezen semmit nem változtattam. És mondhatom, hogy remek lett. Függőséget okoz. Én kisebb pereceket csináltam, hogy a gyerekek kezébe jól passzoljon, így két sütő méretű tepsi lett az alábbi adagból.

Kacsazsíros foszlós perec
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dl tej, 1 tk cukor, 25 g élesztő, 1 ek cukor, 1 ek só, bő 2 ek kacsazsír, 1 felvert tojás
A tejet a teáskanálnyi cukorral meglangyosítom, majd belemorzsolom az élesztőt és megvárom, míg felfut benne. A lisztet az 1 ek cukorral és sóval, valamint az olvasztott kacsazsírral, ill. a tejben felfuttatott élesztővel összekeverem, majd lefedve meleg helyen a duplájára kelesztem. Ha megkelt, kiborítom a tálból és átgyúróm, majd pereccé formálom őket. Felvert tojással lekenem a tetejét, majd 200 fokon nagyjából 15 perc alatt pirosra sütöm őket.

A kisülés után „sóval” is megkentem. Ez 2 ek lisztből, fél ek sóból és annyi vízből áll, hogy palacsintatészta állagú masszát kapjunk. Ha bőven megkentük a tetejét még visszamegy 5 percre a már kikapcsolt, de még forró sütőbe.

Mandulás banános keksz

A céges mikulás idén nem pénteken, hanem csütörtökön érkezett, mert a kollegáknak így volt jobb. Azért bevállaltam két féle süteményt, aminek az elkészüléséhez nagy segítség volt, hogy előző nap eljöhettem korábban. A sütikhez Ízbolygótól csentem receptet, amin azért kicsit módosítottam.

Mandulás banános keksz

Hozzávalók: 1 banán, 4 ek citromlé, 40 dkg liszt, 6 kanál barnacukor, 10 dkg darált mandula, csipet só, 2 tojás, 20 dkg vaj, 40 szem mandula

A banánt villával összedolgoztam a citromlével. Majd a többi hozzávalóval - a 40 db mandulát kivételével - tésztává gyúrtam. Diónyi darabokat csíptem belőle, golyót formáztam, majd ellapítottam. A tetejébe nyomtam egy szem mandulát. 200 fokon 20 percig sütöttem.

Sonkás sajtos tekercs

Gyorsan valami meleget szerettem volna, ami kivételesen nem pizza. Hát ez sikerült belőle.

Az alap azért pizza tészta volt 25 dkg kenyérliszt, negyed kocka élesztő, csipet só, 1 ek olíva olaj, 1 kanál tejföl, 1 dl langyos víz

Erre került margarinnal kikevert reszelt füstölt sajt, majd sonkaszeletek. Ezután feltekertem és a hajtoványhoz hasonlóan összevágtam. Tetejét tojással megkentem és sajttal megszórtam. Előmelegített sütőben 25 perc alatt sült meg. Ha kevésbé vagyok türelmetlen és hagyom még a tepsiben is kelni töltés, formázás után, akkor finomabb, könnyedebb lett volna.

Sonkás sajtos batyu

Erzsi mama bukta tésztáját vettem elő és készítettem belőle töltött batyut. A sonkát apró kockára vágtam és kikevertem egy tömlős sajttal. A batyuk tetejére füstölt sajtot tettem. Ami maradt másnapra az tökéletesen finom volt még akkor is.

A tészta:

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 12,5 dkg ráma, 1 dl tej, 2,5 dkg élesztő, cukor, 1 tojás (1/3-a marad a kenéshez!)

A tejet meglangyosítjuk hozzáadjuk a cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. A margarint megolvasztjuk. A liszt közepében lyukat fúrunk és beletesszük a tojás 2/3-át, majd hozzáadjuk a felfutott élesztőt és elkezdjük dagasztani. Folyamatosan kis löttyintésenként adjuk hozzá a megolvasztott margarint, majd jól kidagasztjuk. Duplájára kelesztjük. Lisztezett deszkán nyújtjuk. Formázzuk és margarinnal kikent tepsibe tesszük. Letakarjuk és még 20 percet állni hagyjuk. Tojással megkenjük, sajttal megkoronázzuk. 200 fokos sütőben a sajt pirulásáig sütjük Ha ügyesek voltunk, akkor nem folyik ki a töltelék, de azért fogyasztásnál vigyázzunk, mert nagyon forró. (A kép már kihűlés után készült)

Csak egy ötlet: Sajtos-tejfölös fokhagymás pirítós

Ne tekintsük receptnek, de számunkra a kollégiumi években annyira jó alternatíva volt a lángosra (amit rezsón csak akkor sütöttünk, ha az egész emelet azt evett), mert ugyan nem az, de mégis nagyon hasonló.

Sajtos-tejfölös fokhagymás pirítós

Hozzávalók: kenyér, zúzott fokhagymával kikevert tejföl (vagy külön fokhagyma és tejföl), reszelt sajt, esetleg só

A kenyér szeleteket megpirítjuk, majd megkenjük a fokhagymás tejföllel és megszórjuk reszelt sajttal, és jól megesszük. Ha a fokhagyma és a tejföl külön van: akkor a pirított kenyeret alaposan bedörzsöljük a fokhagymával, majd megkenjük tejföllel és megszórjuk reszelt sajttal, és jól megesszük:) Utóbbi kicsit talán kímélőbb, hiszen adott esetben kevesebb fokhagyma van benne.

Grissini

Gyors rágcsálnivalónak készült. Nagyon jól sikerült, viszont legközelebb még vékonyabbra formázom, hogy még ropogósabb legyen. A tészta sima pizza tészta, hosszas kísérletezés után, ez lett a tökéletes alaptésztám, ezt használom pizzának, az alábbiak szerint, de naan-nak is, csak akkor a tejföl helyett joghurt kerül bele.

Grissini

Hozzávalók: 25 dkg kenyérliszt, 1 ek olívaolaj, fél csomag szárított élesztő (Dr.Oetker), 1 ek tejföl, só, kb. 1 dl langyos víz

A fenti hozzávalókat alaposan összedolgozom, majd duplájára kelesztem. Lisztezett gyúrólapon hosszú rudakat sodrok a tésztából, majd olívaolajjal kikent sütőlapra fektetem és előmelegített sütőben ropogósra sütöm.

Koktélparadicsomos focaccia

Egy finom vacsora. Semmi extra, csak gyors és finom. Nagyon jól passzol hozzá egy pohár fehérboros almalé (1 dl édes fehérbor 1 dl szűrt almalével keverve).

Koktélparadicsomos focaccia
20 dkg kenyérliszt, 5 dkg teljes kiőrlésű liszt, 2 dl víz, 1 tk. cukor, fél csomag szárított élesztő, 1 ek olívaolaj, só
A hozzávalókból rugalmas tésztát gyúrunk és meleg helyen szépen megkelesztjük. Megformázzuk a lepényeket, majd megkenjük őket fokhagymás tejföllel, és rátesszük a felezett koktélparadicsomokat. Előmelegített sütőben 200 fokon 20 perc alatt készre sültek.

Lemaradtam…

…de nagyon. Valahogy most nem a konyha (volt) a középpontja az életünknek, legalábbis nem főzés szinten. Eszünk azért, mindjárt jönnek is bejegyzések ezzel kapcsolatosan, de nem ez a legfontosabb, s hát nincs ezen mit titkolni sokszor eszünk házon kívül.

Készültünk/készülünk a karácsonyra is, ajándékkal is, meg másként is, de ez is csak mellékvágány.

A fő mozzanat mostanában egy bizonyos új lakással kapcsolatos. Mert hogy elkészült az új lakásunk, legalábbis az a része, amit a vállalkozótól vártunk. Így most már semmi akadálya nem volt annak, hogy ki is költözzünk. Konkrétan múlt szombaton aludtunk kint először.

Mutatok pár képet az új konyhám formálódó állapotáról (s az első "terített" asztalunkról): (A képek takarítás előtt/közben készültek. A szürkének látszó csempe valójában kék…de ezt nem sikerült még fotón megmutatni.)

 

A konyháról majd érkezik még pár kép mikor már sikerült berendezkedni teljesen (számításaim szerint ez még azért arrébb van:P). IKEA konyha, amit én terveztem (naná az IKEÁs tervezőben) és amit KáeM rakott össze csekély kontár segítségemmel. Szeretünk legózni:) Bevallom, amikor itt-ott olvastam, hogy ez mennyire bonyolult meg nehéz kicsit elbizonytalanodtam, bár ezt akkor nem mertem a kedvesemnek előadni, mert hogy asztalostól konyhát még egyszer nem (biztos van rendes értelmes és korrekt asztalos, csak az ilyenek eddig engem nagy ívben elkerültek). De meglepődve tapasztaltam, hogy ami más számára nehéz, azt KáeM nagyon jól csinálja. Három óra alatt dobta össze az alsó szekrényeket, alig két óra kellett a felső szekrényekhez, s azok felrakásához (itt már kicsit komolyabban is segítettem, de tényleg csak kicsit), a munkapult beszabása és az eszközök (indukciós tűzhely, sütő és mosogató – a mosogatógépre még picit várni kell) bekötése még további két óra volt emlékeim szerint. Az összeszereléssel kapcsolatosan azt mondta, hogy jók a leírások, bár több helyen pontatlanok és ha az elvet az első összeszerelt elemnél megérti valaki, akkor gyerekjáték a többit összerakni. Én pedig itt is köszönöm neki, hogy ilyen klassz konyhát alkotott nekem, s ilyen türelemmel és profizmussal tette ezt:) Számomra minden asztalost lepipált.

Heti egyperces 39.

"A pillangó pillanatokban él,

nem években,

ezért van ideje.

Lusta örömmel

heverő tollak a porban –

egük elfeledték.

Isten várja szeretetből épülő templomát,

de az ember követ hord.

Feloldozás a talaj kötelékéből,

a fának nem szabadulás.

A föld éghez szóló szavai

a fák.

Minden szirmát

levetkőzte a virág,

hogy meglelje gyümölcsét.

A levelek közt

pislákoló fénybogarak

meglepik a csillagokat."

(Szerző: ismeretlen Kép: innen)

Heti egyperces 38.

„A Mikulásnak teljesen igaza van, hogy évente csak egyszer megy az emberek közé.”

(Ismeretlen - Kép innen)