Palacsinta

Mert ami nekem alap az a jelek szerint sok errejárónak nem az. Hát kikísérleteztem a tutit…immár életem során harmadszor. Elsőre otthon anyunál, akkor az Ételkészítés ismeretek órán tanult vált be, normál hagyományos palacsinta sütőben. Aztán a saját háztartásban teflonosban sütöttem, kezdetben villanyrezsón, aztán a saját lakásban gáztűzhelyen…ez egy kicsit másfajta tésztát igényelt. Most pedig az indukciós tűzhely miatt a jó kis TEFAL serpenyőimtől búcsút kellett vennem (sebaj, Anyu és Anyósom örültek nekik;)). Anyutól elhoztam a régi hagyományos palacsinta sütőt…hát-hát, nem lettek igaziak a palacsinták. Ügyeskedtem, próbálkoztam, mégis szakadt. Így felkerekedtünk és addig mentünk, míg nem találtunk egy indukciós tűzhelyre is alkalmas TEFAL palacsinta sütőt…k. drága volt, de megérte, mert így ebben a formában lett ezen a tűzhelyen tökéletes a palacsinta, az alábbi receptből:

Palacsinta 

Hozzávalók: 
20 dkg liszt (CH 152,6g)
3 dl tej (CH 15,9g)
2 tojás (CH 1,2g)
1 dkg olvasztott vaj (CH 0,1g)
1 cs. Vaníliás cukor (CH 10g)
csipet só (CH 0,0g)
szóda/szénsavas ásványvíz (CH 0,0g)

A tojás kézi haberővel alaposan felverem, majd simára keverem a liszttel, sóval, vaníliás cukorral. Ezután apránként adagolva hozzáadom a tejet, majd az olvasztott vajat is. Végül szódával (szénsavas ásványvízzel) megfelelő sűrűségűre hozom. A szükséges szóda mennyisége függ a tojás nagyságától. De általában 1 dl elég szokott lenni. Ezután amíg a palacsintasütő melegszik hagyom állni a tésztát, majd mikor kellően forró kisütöm a palacsintákat. A fenti adagból az én 27 cm átmérőjű sütőmben 9-10 db szokott kijönni, így egynek a szénhidráttartalma 18-20 gramm körül van, persze ehhez hozzáadódik még a töltetéké is, amitől igen változatos értékeket vehet fel. Én nem kenem a teflonos sütőt semmivel, nem ragadt még le soha. 

Nem állítom, hogy ez a tuti, verhetetlen recept, mert magam is tapasztaltam, hogy ahány tűzhely (palacsintasütő) annyi féle recept, de nálunk ez most nagyon bevált. Ma éppen nutellával és dióval töltve ettük, de szeretjük nagyon a túrósat, házi baracklekvárosat is;)

A TEFAL-hoz nem fűződik semmilyen érdekem, nem kereskedelmi céllal említettem meg a márka nevet, hanem mert tapasztalatból tudom, hogy a teflonos serpenyő itt kezdődik és lényegében itt véget is ér...legalábbis az ár-érték arányban megfelelő kategóriában. Mert kaptam én szuper öntöttvas, belül teflon spéci indukciós serpenyőt a barátnőmtől karácsonyra, de utána kutatva a márkának láttam, hogy finoman szólva is nem olcsó. (A palacsinta sütő mondjuk 8 ezer magyar forint lett volna abból a termékcsaládból (nem találom most a márkát, hogy megmutassam – pirul), míg a mostani közel 4 ezer volt…ezt is sokalltam érte).