2009. április 13., hétfő

Kolbászos szűzérme

Még mindig a múlt hét szombati anyai szállítmányok határozzák meg az étkezésünket. Volt a szeretet csomagban egy szép méretes szűzérme is, és némi házi kolbász is. A kettő házasságából született az alábbi finomság.



Kolbászos szűzérme
Hozzávalók: olívaolaj, 2 nagyobb fej lilahagyma, 1 nagyobb darab szűzérme, házi füstölt kolbász, frissen őrölt színes bors, 3 dl tejföl, 3 dl tejszín,
Egy tepsit vékonyan kikentem olívaolajjal (anyuéknál töltött szombat óta ez is könnyebb, mert szerváltam tőle egy olajspray-t). A tepsi alját beterítettem a fél karikára vágott hagymával, erre fektettem az előzetesen enyhén megkloffolt szűzérme tallérokat. Tekertem rájuk színes borsot és mindegyik szeletre raktam némi házi kolbászt. A tetejét és öntöttem a tejföl – tejszín keverékét. 200 fokos sütőben 40 percet sült. Kopasz krokett tallérokkal eszegettük.




Kopasz krokett tallér
4 közepes burgonyát megfőztem és összetörtem. Adtam hozzá két tojást, sót, fokhagymát, borsot, szerecsendiót, 5 dkg füstölt sajtot és annyi lisztet, hogy jól formázható masszát kapjak. Tallérokat formáztam belőle és forró száraz serpenyőben megsütöttem. Normál körülmények között a fenti massza a krokett alap, de olyankor a formázás után zsemlemorzsába forgatom és bő zsiradékban sütöm ki. Most ez utóbbi kettőhöz nem volt kedvem, így készült a kopasz változat:)

Dobogókő


Dobogókő a pesti szmogban megfáradt tüdőnek ideális kirándulóhely, hiszen 700 méteres magassága ideálisnak mondható, tökéletesen tiszta. Budapesttől fél óra alatt megközelíthető, s már az odavezető út is kellemes (ha a közlekedés többi résztvevője is úgy akarja).


Dobogókő környéke akár egész napos túrákra is alkalmas, így például érkezhetünk a kilátóba a Rám-szakadék felől. Nem mondom, hogy könnyű séta, de abszolút edzés nélkül is vállalható, magunk is megtettük ezt az utat pár éve. Most inkább a lustaság győzött és autóval mentünk fel. A távolabbi parkolóban tettük le az autót (közvetlenül a kilátó közelében is van egy), így már eleve sétáltunk egy kilométer a kilátóig. A parkolás egyébként egész napra 500 forint, ami szerintem elég baráti.


A kilátóban kezdtünk, de gyorsan el is menekültünk onnan, mert nagyon sokan voltak. Azért a kitett táblán lévő információkat elolvastuk, s így megtudtuk, hogy légvonalban Csóványos 25,7 km, Misina 187,5 km, Írott-kő 189,2 km, Nagy-Milic 212,9 km távolságra található. Illetve, hogy Dobogókő kiemelkedő ezoterikus jelentőséggel bír. Itt található ugyanis a Föld szívcsakrája, amely – állítólag - mérhetetlen energiával ruházza fel a közelében tartózkodó embereket.


Elindultunk hát jobbra, s csatangoltunk és fotóztunk egyet az erdőben. Ezután vissza sétáltunk, najó a magam részéről visszaküzdöttem magam a tetőre nagy lihegések árán (ennyit a szívcsakra energiájáról:P). Pihiztünk kicsit, majd balra is tettünk egy sétát egy kisebb kilátóig. Itt fordultunk meg, s indultunk vissza az autóhoz.
Felfelé menet láttunk az egyik étteremnél csábító bográcsokat rotyogni, de visszafelé mégsem tértünk be, mert addigra már nem volt hely.




Pontosabb információk itt, itt és itt.

Szörnyek az űrlények ellen


Szeretjük az animációs filmeket. Az első és mindmáig nagyon jónak tartott a Shrek volt részünkről. Nos ez most megközelítette azt. Nagyon jó volt a film. Felnőtteknek és Amerikát ismerőknek jók a poénok benne, de az ilyen beállítottságúaknak nagyon jók. A kifelé menet hallott visszajelzésekből az ifjabb korosztálynál is sikeres a film.


A mozi oldalán az alábbiakat olvashatjuk:
Amikor Susan Murphyt, a kaliforniai lányt váratlanul telibe kapja egy űrbéli trutyival teli meteorit az esküvője napján, rejtélyes módon 15 méteresre nő. A hadsereg akcióba lendül, foglyul ejtik a lányt, és egy titkos kormányzati létesítménybe viszik. Itt elkeresztelik Drabáliának, és együtt őrzik egy szedett-vedett társasággal, amely a következő szörnyekből áll: a zseniális, de rovarfejű Dr. Csótány; a macsó félmajom-félhal Hiányzó Láncszem; a zselés és elpusztíthatatlan B.O.B., és egy 100 méteres lárva, a Rovaroszaurusz.
Börtönéveiknek azonban hirtelen vége szakad, amikor egy rejtélyes földönkívüli robot landol a Földön, és lerohanja az országot. Utolsó reményként (az Elnök kétségbeesett parancsára) H. Borgo tábornok vezetésével a szörnyek tarka társulatát vetik be, hogy legyőzzék a földönkívülieket és megmentsék a világot a közelgő pusztulástól.



Mi az Aréna IMAX moziban néztük meg. Láttunk már másik 3D-s filmet, ez sem volt rossz így, de enélkül is élvezhető. Az, hogy nem papírszemüveget kellett használni, határozottan kellemes volt, az viszont, hogy az IMAX nincs felkészülve a nagy filmekre nem éppen: nincs pohártartó a székeken:(


A képeket szokás szerint a google segítségével találtam meg. Ez pedig a hivatalos magyar honlap.

Kókusztejes csirkecurry

Hogy ne mindig a szokásos indiai készüljön, ezúttal Mirelletől csentem egy ötletet, amit az alábbiak szerint valósítottam meg.



Kókusztejes csirkecurry
Hozzávalók: 30 dkg csirkemell, 1 pohár natúr joghurt, 4 dl kókusztej, 2 gerezd fokhagyma, 1 tk őrölt gyömbér, 2 tk garam masala, 1 kk kurkuma, 1 csipet sáfrány, 2 ek keményítő
Elkészítés: A csirkemellet nagyobb kockákra vágom. A fűszereket kikeverem a joghurttal, majd beleteszem a csirkemell kockákat is. Egy éjszakára hűtőbe küldöm. (lefedve, hogy ne legyen az egész hűtő átható illatú). Másnap az apró kockákra vágott fokhagymát egy kevés olvasztott vajon megpirítom, majd ráöntöm a húst és a pácot is. Fedő alatt párolgatom, a kókusztejet is hozzáadva, kevés őrölt chilivel ízesítve. Amikor a hús megpuhult, két evőkanál keményítővel besűrítem, majd késznek nyilvánítom.


Hozzá természetesen naant ettünk, most így:
2,5 dkg friss élesztő, 30 dkg kenyérliszt, 175 g natúr joghurt (activia), 1 joghurtos pohárnyi víz, 1 tk só
Elkészítés: A hozzávalókból egy enyhén ragadós, de rugalmas tésztát dagasztottam, majd letakarva kelt (lényegében egy fél napot). A tésztát lisztezett felületen osztottam 10 darabra. Kisodortam őket, majd rászórtam a KáeM által lereszelt/lemorzsolt paneert és ráborítottam egy másik lapot. Összesodortam őket, hogy mindenhol fedjék egymást, majd forró száraz serpenyőben foltosra sütöttem. Így 5 nagy és vastag sajttal töltött naan-t kaptam, ami tökéletesen elég volt kettőnknek egy vacsorára.

Martonvásár

Annak idején esküvő fotózási helyszínnek néztük ki, s látogattunk oda. Aztán úgy alakult, hogy a fotózás a várban volt, amit nem bántunk meg. Viszont most visszatértünk kirándulni fotózgatni kicsit.



A parkba a felnőtt belépő 600 forint, családi belépő is van 1200-ért. Hogy kinek kell fizetni és kinek nem, az a meglátásunk szerint elég esetleges. De arra gyanakodtunk, hogy a helyi lakosoknak lehet valamiféle ingyenesség.



A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont.

Mi most is a parkot vettük célba ott is konkrétan a növényeket:) Rácsodálkoztunk a medvehagyma (? – nagyon hasonlított, de biztos azért nem vagyok a dolgomban) tengerre (amiből természetesen nem szedtünk).


Az információk innen származnak.

Húsvét 2009…

…vagy olyasmi:) Az úgy kezdődött, hogy csütörtöktől szabadságon voltunk, hogy a régóta esedékes festést megejtsük. A főzéssel kapcsolatos fotózás így szünetelt pár napot, de nem maradt el például a tavaszi kötelező: tojásos nokedli, amit jégsalátával ettünk. Úgy látszik, hogy úgy alakul, hogy minden húsvét valamiféle rendetlenségben talál (első itteni húsvétunk alkalmával a beköltözés és a dobozok árnyékában majszoltuk a sonkát, a tavalyi – második – pedig bútor pakolászás és finiselés között ért). Így hát a sonka, festés és takarítás közben főtt, ahogy a kalács is ekkor készült, utóbbi receptjével azért majd jövök, a többiről most főként csak képeket, kezdetnek a szombatról. A további napokról gyors jelentés a részletek pedig folyamatosan:)



Reggelire túrógolyócskát készítettem, paradicsommal tálaltam, kicsit nyuszisítva:) Az ötletet még március végén láttam meg Dolce Vita fotós oldalán a ricotta gombóckák személyében. Gyorsan meg is kerestem a blogján a receptet (azt hittem sajtgolyók) és jól átdolgoztam.;)

Túrógolyócskák
Hozzávalók: 25 dkg túró, 2 kis gerezd fokhagyma, 4 db aszaltparadicsom, 2 kis ek tejföl (amennyivel formázható állagú lesz a krém) - 12 gombóc lett belőle



Vacsorára pedig a szokásos egyveleg: főtt sonka (Anyukáméktól), a sonka levében főtt tojás (KáeM nagymamától), natúr torma, piros torma (főtt reszelt céklával dúsítva Anyukámtól), kalács és a reggelről marad túrógolyókból is néhány.

Vasárnap késői ebédnek, najó vacsorának egy kókusztejes csirke curry készült, miután délelőttöt és a kora délutánt Martonvásáron a kastélyparkban sétálva és fotózva töltöttük. Este pedig moziban voltunk, az IMAX-be látogattunk el.

Ma pedig Dobogókőre kirándultunk, így az ebéd ismét későn érkezett, de annál finomabb lett a kolbászos sertés szűz.

Heti egyperces 4.

„Semmi sem éri meg a küzdelmet, csupán a nevetés és a barátok szeretete!” Hilarie Bellac


/A kép innen/

2009. április 7., kedd

Fűszeres sajtos kenyér

Tegnap este elmulasztottam előkészíteni a kovászt, így kapóra jött Chef Viki receptje. A medvehagyma sajnos elfogyott az orrom előtt a zöldségesemnél, így kicsit más fűszerezést választottam neki.




Sajtos kenyér
Hozzávalók: 1 ek. Olaj, 5 dkg ömlesztett sajt (egy tömlős sajt fele), 2,5 dl langyos víz, 50 dkg liszt, 2 tk. Cukor, 2 mk. Só, 1/4 kocka friss élesztő, oregano
A hozzávalókból – gép híján – kézzel dagasztottam tésztát. Majd meleg helyen kelesztettem. Ezután átgyúrtam, formáztam, sütőzacskóba tettem, tepsire fektettem és ismét meleg helyre tettem. Mikor szépen megkelt, akkor bevágtam és bevizeztem a tetejét. Bekötöttem a zacskót és 180 fokon 30 perc alatt megsütöttem. Ezután rácsra tettem, hideg vízzel megkentem, majd türelmetlenül vártam, hogy felvághassam:)


Nagyon finom lett, köszönet Vikinek a receptért. Egyébként ez is megrepedt kicsit...nem értem, hogy az elmúlt napokban miért repednek meg a kenyereim:(

Cukkínis kagylótészta

Két nap húsevés után, valami tavaszias tésztaszószról álmodtam. Aztán net böngészés közben valahol az egekig magasztalták Eszter ezen szószát. Nos nem ezt készítettem el, de finom lett az én verzióm is (bár nem éppen fotógén:(), mondom ezt annak ellenére, hogy Eszterét sajnos nem kóstoltam.


Cukkínis kagylótészta
Hozzávalók: 25 dkg kagyló tészta, 2 kis szelet házi szalonna, 1 közepes cukkíni, 3 gerezd fokhagyma, 25 dkg vajkrém (Milli Party), só, bors, szerecsendió, 2 dl tej + 2 ek tejföl
A tésztát feltettem főni. A cukkínit lereszeltem nagy lyukú reszelőn, megsóztam. Egy serpenyőben megpirongattam a kockára vágott szalonnát, beledobtam a megtisztított apóra vágott fokhagymát, a kinyomott cukkínit. Pároltam, hozzáadtam a fűszereket és a vajkrémet. Összerottyantottam, majd hozzáadtam a tejben simára kevert tejfölt és készre főztem. Reszelt sajttal megszórva tálaltam.

Paneer

Indiai mániánk azt hiszem már nem újdonság. Most végre – anyukám segítségével – eljutottam oda, hogy az indiai sajtot/túrót is kipróbáljam. Anyu szolgáltatta hozzá a házi tejet, konkrétan 1,5 litert. Ezen az oldalon pontosan képekkel illusztrálva látható hogyan készül. Én pedig az alábbiak szerint készítettem.


Paneer
A házi tejet kevergetve melegítettem, addig, amíg elkezdett habzani. Ekkor hozzáadtam egy nagy citrom kifacsart levét (5 evőkanál volt – kis evőkanál). Ekkor még kicsit hagytam a tűzön, majd lekapcsoltam a lángot és vártam, hogy kicsapódjon. Közben a párolóbetétes edényembe belefektettem egy tiszta pelenkát, és erre öntöttem rá a „tejet” és hagytam lecsepegni. Mikor már kezdett kihűlni, akkor kicsit megsóztam és kézzel átgyúrtam. Végül megkötöztem és fellógattam, hűtőbe tettem, hogy még csepegjen.
A 1.5 liter tejből egy jó maréknyi kézzel morzsolható sajt lett (és bő 1 liter savó). Természetesen Naan töltelékként fogja végezni:D

Májkrém

Anyukámtól hozott csomagban két olyan dolog is volt, amit azonnal meg akartam csinálni, az egyik az alábbi májkrém, a másikról kicsit később. KáeM allergiás a májra, kizárólag a libamájat tudja megenni, de abból sem nagy dózist. Én viszont nagyon szeretem, főként fokhagymásan sütve, vagy májkrémnek. Ennek ellenére most készítettem először, de biztosan nem utoljára.


Májkrém
4 db csirkemáj szív nélkül, 2 tojás, 1 kis fej lilahagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, pirospaprika, majoranna, 3 ek libazsír
1 ek zsírt megolvasztottam, majd megpirítottam rajta az apróra vágott hagymákat, és egy kicsit a kockára vágott májat is. Ezután fűszereztem és kevés vizet aláöntve puhára pároltam. Közben keményre főztem a két tojást, megtisztítottam. Minden hozzávalót a késes mixerbe dobtam és alaposan összekevertem. Tálba tettem, majd a maradék 2 ek libazsírt is megolvasztottam és a tetejére öntöttem.

2009. április 6., hétfő

Heti egyperces 3.

„A narancs egy olyan citrom, amelyik kapott egy lehetőséget, és élt vele.” Karibi közmondás


/Kép innen/

2009. április 5., vasárnap

Rozsos kenyér

Ez is kovászos, és erősen hasonlít a korábbira, de azért picit más.


Tegnap este készült a kovász: 20 dkg kenyérlisztet, 1 ek ecetet, 2,5 dl vizet és egy csipet élesztőt (kb. 1 dkg) alaposan összekevertem, majd lefedve ma estig elfelejtettem. Nem került hűtőbe!

Ma pedig adtam hozzá 15 dkg teljes kiőrlésű rozslisztet, 30 dkg kenyérlisztet, sót és dagasztás közben még egy kevés vízet (nekem 1 dl vett még fel). Beliszteztem a cipót és kelni hagytam. 30 perc után még egyszer átgyúrtam, majd megformáztam, tetejét három helyen bevágtam, és sütőzacskóban kelesztettem meg. A cipó tetejét vízzel megkentem, a zacskót bekötöztem és ment a sütőben. 200 fokon légkeverésben 40 perc alatt sült meg. Sajnos kicsit meg is repedt, de ez nem változtatott az élvezeti értékén:) Nagyon finom lett.


A kovásznak nagyon jót tett, hogy ennyi ideje volt és, hogy nem került hűtőbe, ezután nem is fogom betenni.

Wang mester konyhája

Ma délelőtt elindítottuk a motoros szezont – idén március 15-én nem volt olyan nagy szabású évadnyitó, mint tavaly – kettesben. Balatonalmádi-ig mentünk le a „kertek alatt” vagyis semmi autópálya. Ott szerettünk volna ebédelni egy általunk már ismert étteremben, de sajnos nem volt nyitva, így az autópályán hazajöttünk, s végre meglátogattunk Wang mester konyháját. Már régóta készültünk, nem is bántuk meg, biztos, hogy még vissza fogunk térni. Jaa és igyekeztünk rendesen pálcikával enni, KáeM hősként tényleg azzal evett végig, én néha azért kést használtam.

Nézzük mit is ettünk:

Kétszer sült sertéshús (tulajdonképpen vékonyra szeletet szalonna darabok erős zöld paprikával átsütve):


Bárány pálcikákat, aminek nem emlékszem az étlapon szereplő nevében, de a konyhafőnök ajánlata részből választottuk:


Köretnek rizst kértünk, helyette azonban tésztát kaptunk (a pincér felcserélte a szomszéd asztaléval, de mivel 1) nagyon jól nézett ki 2) nagyon éhesek voltunk 3) a másik asztal sem reklamált, jóízűen elfogyasztottuk:)):


Desszertnek pedig sült banánt kértünk:



Az étterem nagyon jó, nagyon gyors és kiemelkedően kedves volt a kiszolgálás, semmi tolakodás. Az ételek bőségesek és finomak. Természetes volt, hogy elcsomagolják a maradékot. Árkategóriára finoman szólva baráti, a fent leírtakon kívül ittunk még négy üdítőt, s borravalóval együtt fizettünk 6400 forintot. Két apró negatívumot tudok csak mondani, az egyik, hogy a mi asztalunknál nagyon lehetett hallani, hogy mit beszélgetnek a konyhában (érteni nem, tekintettel arra, hogy nem általunk beszélt nyelven folyt a társalgás), a másik pedig az, hogy a terítés hagyott némi kívánnivalót maga után, az, hogy a tányérok sérültek voltak, nem annyira zavaró, de az, hogy nem volt sem só, sem bors, sem semmi ilyesmi az asztalon, az igen. (pedig a készlet megvolt nekik, láttam, csak valamiért gondolom elfelejtették kitenni). Ezen apróságok ellenére biztosan visszatérünk még.


Visszatérve a motorozásra, idén is napsütéses szezont, széles utat és gumifákat kívánok minden motorosnak. Vigyázzunk egymásra.:)



2009. április 4., szombat

Előhúsvét anyukáméknál

Ma meglátogattuk a szüleimet, ahol a tesómékkal és a két gyerekükkel is találkozhattunk. Volt alkalmunk egy kicsit játszani is. :) (Ha apukám kerti tavában lévő aranyhalak olvasnák a blogot, akkor ezúton is elnézést kérnék tőlük, amiért ma a fél délután őket maceráltuk:P)


Anyu természetesen mindenféle finomsággal készült. Húsleves – főtt hús meggymártással (ezt ott éppen kihagytuk a többi laktató fogás miatt) – kakaspörkölt nokedlivel – saját készítésű rétesek túrós, almás és meggyes mákos ízben. Étvágygerjesztőnek apukám által készített meggylikőr volt. Levezető desszertnek pedig még kekszes krémes. Recepteket később hozok majd, legalábbis egy részét.


Amúgy pedig fotózgattunk a kertben.

A barackfa virágain szorgosan dolgozó méhecskéket:


A kert egyéb ébredező virágait:


És a „házi” állatokat, konkrétabban azokat, akiket találtunk a ház körül (néma kacsák, mocsári teknős alias Gizi és a napozásban többször megzavart gyíkocska):


Printfriendly