Kont Étterem Hédervár – Esküvői vacsora

Sógornőm (KáeM nővére) hajtotta a hétvégén a házasság igájába a fejét szombaton, ennek kapcsán kerültünk a fent említett intézménybe.

Az esküvő domináns színe a zöld és a fehér volt. Annak ellenére, hogy a vőlegény foci rajongó nem gondolnám, hogy a színek a Fradira, vagy a Győri ETO-ra próbáltak utalni, annál is inkább, mert információim szerint a menyasszony választotta:)

A dekoráció szép volt, nem volt túl spilázva. Az ültetést kicsit szerencsétlennek éreztem. Szűknek bizonyult az étterem ennyi vendégnek, mert hát a főasztal igazából nem tudott kiemelődni, s ha a fotós és videós kényelmesen (használható felvételeket készítve) akart hozzáférni az ifjú párhoz, akkor nekünk el kellett hagynunk a helyünket egy időre. Ami nem gond, de általában nem szoktak ennyire közel ültetni senki a főasztal mellé.

A vacsora 19:30-kor kezdődött, előtte volt a polgári szertartás az étterem udvarában, ahol volt némi pogácsa és üdítő vendégfogadásként. Számomra meglepő volt, hogy az asztalokra a vacsora előtt csak sós sütemények voltak kirakva az édesekből semmi.

A vacsora felszolgálását nagyon pontosan kezdték ami - tekintettel a vendégek éhségére – nagyon jó gondolat volt;) Az első fogás tyúkhúsleves volt zöldségekkel, cérnametélttel és színhússal (semmi csont és bőr). Nagyon finom volt az íze, később bántam, hogy végülis önmegtartóztatást gyakorolva nem szedtem kétszer.

A második fogás vegyes tál volt petrezselymes krumplival és rizzsel, illetve vegyes salátával. A sültes tálon sajttal és sonkával töltött rántott sertésszelet volt, sajtos-tejszínes csirkemell, rántott csirkecomb, illetve sült hús szeletek, amihez külön kínáltak egy gombás mártást. A sajttal és sonkával töltött rántott sertésszeletet és a sajtos-tejszínes csirkemellet kóstoltuk, salátával és a két féle körettel. Előbbinek nem tetszett a fűszerezése, utóbbival viszont teljesen elégedett voltam. A saláta finom volt, bár az eseményre tekintettel talán kicsit túl sok volt benne a hagyma. A köretek közül a rizs tökéletes volt, a krumpliban én találtam több nyersebb darabot is.

Záróakkordként érkeztek az édes süteményes tálak, illetve külön asztalra a táncparkett mellé két torta is. Majd 10 órakor érkezett az esküvői torta 4 féle ízben (ha jól emlékszem: eszterházi, csokoládé, fekete erdő és gesztenye). A süteményekért nem az étterem volt a felelős, hanem a győri Kálvária cukrászda. Nos ők számomra egyértelműen a messze elkerülendő kategóriába esnek, igaz, hogy a házi süteményes lakodalmak és a sajátunk a Kapitány Cukrászdával magasra tette a lécet.

Éjféli vacsorának svédasztalra a sülteket tálalták ki újra, illetve töltött káposztát is vételezhettünk tejföllel, kenyérrel. Ez utóbbit teszteltem kis mennyiségben. Ha jól láttam két féle változat is volt, simán tekert és volt szálas káposztával gazdagon körülpakolt verzió. Egy tekercset próbáltam…nem az én ízlés világom volt, bár nem is voltam igazán éhes.

A felszolgálás végig nagyon gyors és flott volt, mindenhová jutott bőségesen az ételekből. Röviditalokból volt egy „bár” (egy jéggel töltött teknőben feküdtek az italok: Jägermeister, két féle pálinka, Krémlikőr, Jonny Walker), ahol önkiszolgálás volt, de a vacsora előtt a pincérek is körbe jártak tálcákkal kínálni. Egyéb italok tekintetében Coca-cola szénsavas termékek, Next alma-, barack- és narancslé, vörös és fehérbor (folyó bor, nem palackozott), sör és ásványvizek voltak az asztalra készítve. Ezek fogyására nem igazán figyeltek a pincérek, kérésre természetesen hoztak abból ami elfogyott.

A gasztronómiai szempontból – számomra - nem éppen sikeres nap (este) buli szempontból annál jobban sikerült. A nyitótánctól lényegében folyamatosan táncoltunk egészen hajnali háromig, amikor is a zenekar úgy döntött, hogy nekik elég volt, nem vállalják a további zeneszolgáltatást annak ellenére sem, hogy az ifjú párral – információim szerint – előzetesen úgy egyeztettek, hogy 2ig szól a megállapodás, de utána is maradnak, ha kell, 10 ezer forintért minden megkezdett óránként. Hajnali háromkor mégis elköszöntek, s mi a kemény mag megértük, amit eddig még sosem: kidobtak egy esküvőről:P Pedig szolgalmasan dalolgattuk az ifjú párnak, hogy „Nem, nem, nem, nem, nem ,nem, nem megyünk mi innen el, míg a gazda, házi gazda furkós bottal ki nem ver….”

Az étterem egyébként ezen a ponton kapott egy nagy piros pontot, mert rögtön kapcsoltak be nekünk táncolható zenét, de ezután már nem éledt fel ismét a buli, legalábbis számunkra, mert mi elköszöntünk.

/Amint kapok további képeket még teszek fel: tortáról, dekoráciról, süteményekről/