Kókuszos latte

Nem is recept, csak ötlet ;) Ezer éve kerestem azt a kókuszos ízt. Már próbálkoztam vele így egyszer. Most az Auchanban találtam értelmes méretben kókusz-szirupot (előtte csak a metroban láttam, gasztro kiszerelésben). Lényeg a lényeg, megvan az íz-élmény.

Kókuszos latte

2,5 dl tej

0,5 dl presszó kávé

Kókusz-szirup

A tejet felhabosítjuk. A bögre aljába kisujjnyi szirupot töltünk, erre kerül a habos tej, végül kiskanál hátoldalán a forró kávé.

Joghurtos sós rúd

Gondoltam meglepem a kollegáimat egy kis sós rágcsálnivalóval is ;) Mert hát továbbra is akadt segítségem. A receptet, még régebben valami újságból fotóztam ki, mikor vártam valami rendelőben, fodrásznál…vagy ilyesmi:P Nem lett rossz, azért vannak ennél jobb sós receptjeim is.

Joghurtos sós rúd
20 dkg finomliszt
10 dkg puha vaj
1,5 dl görög joghurt
só ízlés szerint
A tetejére:
1 db tojás
fekete szezámmag
A hozzávalókból sima tésztát gyúrunk, majd fél órát letakarva pihentetjük. Ezután lisztezett felületen kisodorjuk. Rudakra vágjuk (vagy elővesszük a szaggatónkat, mint én;)), sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, majd megkenjük tojással és megszórjuk a szezámmaggal. Végül 200 fokon 15-20 perc alatt pirosra sütjük.

Diós-kakaós kocka

Némi reklamáció érkezett a kollegáim részéről, hogy régen kaptak süteményt…konkrétan ezt kapták régen. Hát gondoltam miért ne lehetne ez egy klassz péntek, amikor sütit kapnak reggelire….annál is inkább mert a fiúk is lelkesedtek a sütögetésért. Hát nekiálltunk…volna, de első körben kiderült, hogy nincs otthon háztartási keksz csak darált, sebaj, enélkül még jók vagyunk, aztán az egész dió is problémára futott, így hát csak közelítettük az eredeti receptet és lett egy új…nem bánták, gyorsan elfogyott ;)

Diós-kakaós kocka
50 dkg darált háztartási keksz
1 ráma kocka
2 dl víz
25 dkg porcukor
2 dkg kakaópor
5 dkg darált dió
Elkészítés: A vizet a porcukorral, rámával, kakaóporral feltesszük melegedni, hagyjuk addig a tűzön, amíg egynemű, sima állagú nem lesz. Ekkor hozzáadjuk a darált kekszet, és a diót. Egy folpackkal kibélelt püspökkenyér formába simítjuk és hűtőben hagyjuk megdermedni. Majd négy felé vágva kis kockákra szeletelve tálaljuk.

Juhtúrós rúd

Gyorsan kellett kitalálni valamit, mert hát lett nekem ez a klassz új sajtós rúd szaggatóm (viszlát nem egységes rudak ;P), meg hát a juhtúró már közeledett a lejárathoz (pogi volt a terv, de az elmaradt, mert nem a konyha volt a fő csapásirány az elmúlt napokban…illetve az is, de már nem ez, hanem az…szóval titokzatos vagyok vagymi:P) Na mindegy, az alábbi kerekedett a gyorsaságból és hát lelkes fogyasztók hada várta, hogy elkészüljön és ehetőre hűljön…elég gyorsan elfogyott ;) A forma szempontjából mondjuk jobb lett volna, ha kicsit hidegebb a tészta ;)

Juhtúrós rúd
15 dkg juhtúró
20 dkg liszt
15 dkg hideg vaj
egy kávéskanál só (vigyázat, lehet, hogy kevesebb kell!)
5 evőkanál hideg víz

A hozzávalókat BB összegyúrta, majd kicsit hagytam pihenni (ezt inkább hűtőben kellett volna, mint később kiderült), mert más dolgom akadt ;) Aztán kinyújtottam, sütőpapíros tepsire fektettem, az új szaggatóval formára vágtam, kissé széthúztam a rudakat és már mentek is a 200 fokos sütőbe, míg szépen elpirultak. Utána lehűtöttem a várakozó sereget, meg a rudakat és már ettük is. :)

Buffalo Steak House

Sógoromék ajánlották a helyet, s mivel a belvárosban több étteremben is telt ház volt, hát gondoltuk ez eléggé kiesik ahhoz, hogy meglátogassuk. Nos olyan először-utoljára-sohatöbbet élmény volt. Pedig annyira, de annyira szépen indult.

Hangulatos helyen, a steak-témához passzoló dizájnnal fogadott az étterem. Kellemes étlap, kedves pincérek, gyors kiszolgálás. Mind a ketten ugyanazt kértük, közepesen átsült medalliont libamájjal, sajtmártással…köretben variáltunk kicsit (steak krumpli és házi rozmaringos verzió). Nos szerintem a medalion nem az, amit kaptunk, s a közepesen átsült hús oly jellezetes rózsaszín színét sem sikerült felfedezni rajta :( A köretek olyan pont megteszik kategóriák, a libamáj mérete a megmutattuk, hogy van (medalionra egyébként tökéletes méretű lett volna!), a sajtmártás mondjuk kiemelten finom volt.

Az árak kellemesek, nyilván nem belváros ;) Az üdítőnek választott Fanta ananász mondjuk érdekes volt, gyerekkorom ananász-üdítőjére emlékeztetett (szénsavas üveges termék volt anno). Azért a maradékot elcsomagoltattuk...bár a legjobb részét - a már említett sajtmártást - nem sikerült a csomagba csempészniük :( S bár írtam, hogy nem valószínű a visszatérés, de azért teljesen nem zárom ki, hogy valaha egyszer kapnak még egy esélyt, meg végülis még egyet mindenki megérdemel ;)

Burger House

Mint megannyi helyet, ezt is KáeM fedezte fel üzleti tárgyalás alkalmával. A Duna Plázában lévő egységet látogattuk meg első ízben és baromira siettünk, mert nem volt sok időnk a mozi előtt, viszont nagyon éhesek voltunk. Hibátlanul vették ezt az akadályt :) Kedves, gyors kiszolgálás, finom hamburger, korrekt ár.

A következő látogatás alkalmával több időt szántunk rá, így kipróbáltam a pizzát…hát elvesztem. Ilyen finom pizzát utoljára a Vapianoban ettem. A kiszolgálás ismét kedves, a tempo kicsit gyengébb, de nem siettünk, így nem bántuk. Az árak nem változtak ;)

Aztán gondoltuk megnézzük a fatornyosunkban lévő egységet is, mert hát miért ne. Nos én pizzát ettem volna, de nem tudtam, mert a kemence az három hete nem működik….WTF??? Na mindegy nagyon finom volt a csirkés hamburger, a konfitált krumpli és a ház káposztasalátája is :) Ismét sietősebbek voltunk egy követő program okán, így fontos volt a tempo, de nem kellett csalódnunk.

A legutóbbi látogatás – ismét DunaPláza – kissé vissza vett (vehetett volna) a lelkesedésből, mert hogy úgy kezdődött, limonádé az nincs, aztán hogy a pizzára közel egy órát kellett volna várni (sok volt a rendelés….aztán később kiderült, hogy végülis mindegy lett volna). Így akkor én bepróbáltam egy hot-dogot, KáeM egy tortillat, s mivel éreztem, hogy azért magában kevés lesz, kértem desszertet is. A két főételre így is vártunk közel 30 percet, aztán szépen elpusztítottuk és vártunk-vártunk a desszertemre, már ott tartottam, hogy fizetek és megköszönöm, hogy hozzájárultak a fogyókúrámhoz, de ezen ponton befutott a desszert. Ami mondjuk finom volt. (A hot-dog és a tortilla is amúgy) Ezúttal kicsit szűkre szabtam a borravalót, s még a véleményemet is megmondtam volna, ha a pincérünk nem tűnik el időközben. :S

Az utolsó kudarcos(abb) élmény ellenére nem írtuk le a helyet, mert továbbra is ízlik, amit és ahogyan készítenek. Szóval azért ajánlom kategória ;)

Gyümölcs-saláta

A két kisebbik csemete keresztanyukája szokott ilyet készíteni és elkértem a „receptet”. Fogalmazzunk úgy, hogy leírás ez inkább, mint pontos recept, de azóta a nyár slágere lett, gyakorlatilag folyamatosan készítem és folyamatosan esszük. Nem bírja jól a hosszú hűtést (bár ez függ a résztvevő gyümölcsöktől is), inkább frissen, rövid hűtés után kellemes nyári nasi.

Gyümölcs-saláta
2 db körte
1 db narancs
1 nagy őszibarack
1 kis adag dinnye
fél doboz ananászkonzerv
5 dkg vörösáfonya
A hozzávalókat (ízlésünk szerint) megtisztítjuk és kockára vágjuk. Óvatosan összeforgatjuk. Rövid időre hűtőbe tesszük (vagy nem, mert nem szeretjük igazán a hűtött gyümölcsöt, mint én:P) és jól megesszük.

A gyümölcsök természetesen tetszőlegesen variálhatók, a narancs vagy mandarin a leve miatt kötelező elem, s mindenképpen érdemes keményebb gyümölcsöt (alma, körte) is tenni bele.

Kókusztejes csirkecurry

Levesen éltünk az elmúlt napokban, nem is nagyon kívántunk mást. De ma estére valami komolyabbat gondoltam ki. Hazaérve kaptam is ki a fagyóból egy kicsi csirkemellet és miután a csemetéket is hazafuvaroztuk már tettem is fel a rizst főni. Meg persze a curryt ;) Igazán kellemes lett, jól esett nagyon. Köszönöm az ötletadó, inspiráló leírást Ilonkának ;)

Kókusztejes csirkecurry
fél csirkemell
1 kisebb fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 ek wok olaj (fokhagymás, gyömbéres)
1 paprika (éppen bogyiszlói volt otthon, de mondjuk valami pritamin jobban illett volna hozzá)
1 marék kukorica
2 ek korma curry fűszerkeverék
1 kis doboz kókusztej
1 dl tejszín
némi vízzel elkevert keményítő
A hagymákat megtisztítjuk majd pépesre daráljuk. A csirkemellet kockára vágjuk. A paprikát is felcsíkozzuk. Az olajon megfuttatjuk a hagymát, majd fehéredésig a húst. Ezután rászórjuk a fűszerkeveréket, átkeverjük, majd hozzáadjuk a fagyasztott kukoricát. Felöntjük a kókusztejjel, tejszínnel, ha szükséges még némi vízzel is. A csirke puhulásáig főzzük. Ha szükséges sózzuk, illetve kevés vízzel elkevert keményítővel besűrítjük. Rizzsel tálaljuk.

Irodára szabott verzió :)

Tökéletes chips krumpli

…csak szerényen:P De tényleg tökéletes és elég nehéz abbahagyni a rágcsálást. Nekem az alábbi verzióban eddig mindig sikerült, de ha már valamit változtattam (mondjuk az olaj nem volt tökéletesen friss, akkor már nem működött teljesen).


1. Végy egy nagy adag sütnivaló burgonyát…neeem az nem lesz elég, szorozd meg kettővel, mert ugye ezt még az aktuálisan semmilyen köretet nem fogyasztó csemete is két pofára fogja tömni. Aztán derítsd ki, hogy hová pakoltad szuper biztonságos helyre a gyalut, amivel extra vékonyra lehet szeletelni.

2. Mosd meg a krumplit úgy héjával együtt, de alaposan. Most már tényleg jó lenne, ha beugrana merre is van a szeletelő /esetemben amúgy lidlből vett fajta…amin cserélhetőek a pengék).

3. Ha megtaláltad, beszéld le a kiskorú egyedeket, hogy segíteni akarjanak, majd szépen módszeresen szeleteld fel a krumplit. (Ha az a típus vagy, aki az ujját is vágja, akkor érdemes elsősegély felszerelést is előszedni…nálam nem játszik….többnyire…azért köröm néha megy bele, de még nem reklamált senki:P)

4. Ezután mosd át alaposan, majd vízbe áztatva hagyd állni, míg foglalkozol egy-két-három órát a sértődött kiskorúakkal.

5. Végy egy megfelelő méretű edény (nagy család esetén a lekvárfőző üst lesz a jó méret:P), majd tedd bele a krumplit…mondjuk víz nélkül, de azért nem kell szárazra törölni. Ezután öntsd fel olajjal (a legjobb, ha csak krumplisütésre használt olajjal dolgozunk és azt sem használjuk túl sokszor egymás után).

6. Helyezd a tűzhelyre az edényt, majd kapcsold a lehető legmagasabbra az intenzitást…nálunk ez az indukcióson a P…alias Boost üzemmód (grafikailag értem, hogy miért P….amúgy kicsit vicces), de csak 9re szoktam kapcsolni ;)

7. Mikor már érzed, hogy jó a hőfok…nem, nem kell belenyúlni, bőven elég ránézni, akkor kezdd el kevergetni…néha, mert különben rommá törik és az nem vicces.

8. Szép aranyszínűre kell sütni, de nagyon vékony a határ az aranyszínű és az égett között, mert ha már barnul, akkor már nem annyira finom.

Papírtörlővel kibélelt fém tálba szedjük ki. Kicsit átrázzuk, majd kivesszük alóla a papírtörlőt, megkínáljuk sóval és próbáljuk elérni, hogy legalább az ehető hőmérsékletre hűlést megérje. Ha nem vagyunk elég ügyesek, akkor kezdjük újra az első pontnál. (Kerámia tálban szoktam tálalni és ha jól találtam el az adagot és marad ebéd utánra, esetleg délutánra, akkor így ebben a formában nem szokott felpuhulni, ugyan olyan ropogós….másnapot még nem ért meg, arról nem tudok nyilatkozni.)

Update: Végre sikerült elérni, hogy maradjon másnapra is...tökéletesen ropogós és élvezhető volt, pedig még a papírtörlő is alatta maradt, s csak úgy simán állt a konyha-asztalon várva sorsa jobbra fordulását...másnap pocakba fordulhatott ;)

Házi epres-tejszínes jégkrém

Nah semmi túl bonyolított. De itthon vagyunk a csemetékkel…betegek, nulla betegség tudattal. És persze ebben a hőségben a klíma ellenére is fagyit ennének fagyival. Hát gondoltam csinálok nekik. Igazán finom lett, lelkesen ették, mondjuk kicsit keményebb, mint egy bolti krémes verzió, de persze erre is van megoldásom, elvégre vagy fagyi gépünk is, de arról majd máskor.

Joghurtos-tejszínes jégkrém

20 dkg epres joghurt (nálam éppen Landliebe…és persze lehetne más gyümölcs is)

1 dl tejszín
A hozzávalókat a turmixszal összedolgoztam, majd a formákba töltöttem (IKEA), ez a mennyiség pont megtöltötte a 6 kis formát. Pálcika célba, aztán már ment is a fagyasztóba. S míg a csemeték aludtak egyet délutáni két órás szieszta címén, pont kellően meg is fagyott. :)

Röszti - gofrisütőben

Itthon vagyunk a csemetékkel…betegek, tehát a nem létező csillárról szedegetem őket :P Főzésre idő mondjuk alig. Gyors ebédet akartam, olyat, amit azért jó szívvel megesznek. A nem égett darabokat megették sok-sok ketchupba tunkolva…annyira, hogy nekem már csak füstöskék maradtak fotózni, enni…azért ezek is finomak voltak. Ha nem feledkezem meg a receptről biztosan készítek máskor is:P Erre a receptre meg későn találtam rá…de érdemes kipróbálni majd, valamikor.

Röszti gofri sütőben
3 közepes krumpli
1 tojás
1 marék reszelt sajt
2 ek liszt
só, bors
némi vaj
A krumplit héjában megfőzzük…nem kell túl puha legyen. Nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Összekeverjük – a vaj kivételével -a többi hozzávalóval. Majd a gofrisütöt felmelegítjük, vékonyan kikenjük vajjal és belesimítunk egy adag tésztát. Ha készre sült fa lapát segítségével kivesszük a sütőből és addig ismételjük a sütögetés dolgot, amíg el nem fogy a massza.

Lego - szülinap

Többszöri kérdés után is tartotta magát, hogy Lego legyen a tematikát. Így hát lett. A részleteket itt már leírtam. Most jöjjön a gasztro vonulat. Tortára már volt egy kísérletem, de aztán szembejött a pinteresten egy sokkal egyszerűbbnek tűnő ötlet. Próba-sütés egy héttel a szülinap előtt. S mivel az siker volt, hát jöhetett az igazira is nagyban. Meg a további tematikába illeszkedő édességek.

Kezdetnek a bölcsis szülinapi ünnepségre egy egyszerű hamis tiramisuval készültem, amit néhány lego kockával tettem hangulatossá. A kockák jégkocka-tartóval készültek. Olvasztott fehércsoki, megfelelő ételfestékkel színezve (DrOetker pasztával dolgoztam). 

A legofej torta három kerek piskótából készült, két azonos méretű és egy jelentősen kisebb (sima vizes piskóta). Közé nutellás krém került (megunhatatlan ez a krém). Kívülre meg sárga marcipánból és némi csokimázból a dekoráció (a tetején az igazi lego-fejek csak a méret miatt vannak!). Aztán élesben azért voltak nehézségek. Pl. nem kaptam marcipánt…sem sárgát, sem semmilyet, így a marcipán-bevonatos próba után a szülinapra önthető cukormázzal készült. Mondjuk annak ellenére, hogy ilyet most próbáltam elsőre, simán klassz lett vele a torta, sőt könnyebb megoldás volt, mint a marcipán. Ha ismertem volna a bevonót, bizonyára lehetett volna még szebb a torta, de az ünnepelt nem reklamált. (Köré elvileg került volna még a csoki lego kockákból, de ezt egyszerűen elfelejtettem a rohanásban).

A lego fej linzerekhez a kiszúró formát a Meskán találtam…nem mondom, hogy jóval az ünnep előtt, mert későn jutott eszembe, hogy rákeressek egyáltalán. Az eladó által küldött recepttel dolgoztam (amit Viánál is megtalálható)….de nem voltam vele túl sikeres, mert hát nem volt annyi időm rá, mint szerettem volna. Az eredeti terv linzer lett volna, rendesen betöltve, de azt azért vetettem el, mert elég nagyon a fejek és meg a kisebb linzert jobban kedvelem, de be kell vallanom, hogy legközelebb mégis maradok az eredeti ötletnél. Vagy ha keksz, akkor másfajta recepttel fogok dolgozni.

A sós rágcsálnivalót ez a kedvencünk képviselte, amit egy lego alaplap és egy sodrófa segítségével varázsoltam az alkalomhoz illő formára.