Avagy egy lencse két élete. Még tegnap elkészítettem ma reggelire a lencsekrémet. Nem fogyott el minden reggelire, viszont alapból nem terveztem levest, de tartottam tőle, hogy a fiúk nem értékelik a fokhagymás malacsültet, így gyorsan krémlevessé alakult a pástétom….
Nem is írok receptet, mert semmi értelme, egyszerűen felöntöttem vízzel, picit utánasóztam és felforraltam, majd kenyérkockával tálaltam. (Ha alapból levesnek készül, akkor mondjuk a hagymát megfuttatom a vajon, erre dobom a lencsét, átfogatom, fűszerezem, majd így főzőm puhára. S végül így krémesítem;))
Mondjuk tévedtem, mert a középső csemete, inkább a malacot választotta, az első szülött sem értékelte igazán, pedig amúgy nagy leves rajongó. Azért szieszta után ők is ettek belőle picit. Mi felnőttek megettük…nehogy pont ez legyen a gátja a gazdagságnak.
Ajánlom mindenkinek ! Nálunk már családi kedvenc és ráadásul villámgyorsan elkészül!
VálaszTörlés