![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdIR8lCD2q1BUp9yv-UzZIThCrCE91a9ZN6lFxbcWe2QFyRor889bqe3VNdCItKGkuCK77jUBDk-bMKRFPYZ4AObhzFa-F59xjKXJzWXgb_1v3oXI80qcSlSMHNg_4K-dn-CqZFUZQqMh3/s1600/2014-08-28+21.02.37.jpg)
Ma újraindult a székes evolúciónk…avagy részt vettünk az első ovis szülői értekezleten. Hát nem mondom, hogy sokkal okosabbak lettünk. De ez nem is tartozik szorosan ide. Csak annyiban, hogy sokkal éhesebbek viszont igen ;) Nem vágytunk a szokásos és ismert helyekre. S ki is használtuk, hogy van gyerekfelügyelet, nem siettünk hazafelé. Vettük hát a kis listánkat a kipróbálásra váró éttermekkel és gyorsan döntöttünk, keleties ízvilágra vágyva ezúttal a Dang Muoi mellett tettük le voksunkat.
Nem csalódtunk. Igazán finomat ettünk. A leves nem is volt kérdéses, hogy tesztelni kell. Isteni volt, már önmagában is visszatérésre csábító. A főételünk mondjuk a futottak még kategória, nem volt rossz,de messze nem volt annyira kiemelkedően katarzisos, mint a leves. A desszertet a pincér srác ajánlotta, mondván, hogy ő képes lenne ezen élni, nos mi meg mondtuk neki, hogy akkor meg is hagyjuk neki ezt az élményt. Túl ragacsos és túl édes volt a mi ízlésünknek.
A kókuszitalok érdekesek voltak, de messze nem a Wangnál megismert verzió. Lényeg a lényeg, hogy jóllaktunk, elégedetten és a visszatérést tervezgetve (Anyósnak egy adag levessel felvértezve) távoztunk.
Update: Azóta már voltunk ismét…mit ad az ég, megint egy szülői után, és ismét nagyon jót ettünk. Másodszorra a főétel választás is sikeresebb volt. De nem találom a fotókat.