2010. január 31., vasárnap

Narancsos sütemény narancs öntettel

Maradt a tegnapi süteményből. Ami maradt, azt kint felejtettem és így kicsit megszáradt. Ezért hát gondoltam alkotok belőle valami Somlói galuska jellegűt. De ha már, akkor legyen narancsos az öntet.


Narancs öntet
1 dl frissen facsart narancslé, 2 ek cukor, 2 ek vaníliás pudingpor, 4 dl tej
A tejben elkeverem a pudingport, majd hozzáadom a cukrot és a narancslét is. Közepes lángon krémesen sűrűre főzzük.

Ezzel az öntettel csurgattam le az összetépkedett süteményt. Fél napot állni hagytam, majd fagyis kanállal adagolva, tejszínnel megkoronázva tálaltam.

Baconos csirkemelltekercs sajtmártással

Nem is tudom honnan jött az ötlet, hogy ez legyen ma az ebéd, de jött az ihlet, s hát ki vagyok én, hogy ellenálljak neki. Nem is bántam meg, nagyon finom lett.


Baconos csirkemelltekercs sajtmártással
Hozzávalók: 1 csirkemell, 6 szelet bacon, 6 szelet sajt, kevés vaj, kevés tej, 1 fél lilahagyma
Mártáshoz: 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, tej, 10 dkg reszelt trappista, 5 dkg tejszínes krémsajt, 2 szelet lapkasajt, só, bors, szerecsendió, petrezselyem
A csirkemellet 6 szeletre vágjuk, majd sózzuk és enyhén megkloffoljuk. Mindegyik szeletre fektetünk egy szelet bacont, és egy szelet sajtot, feltekerjük majd kivajazott sütőtálba tesszük szorosan egymás mellé. Közé vágunk egy fél lilahagymát, majd annyi tejet öntönk rá, amennyi éppen ellepi. Előmelegített sütőben alufóliával letakarva puhára sütjük. Nálam ez majdnem egy órát tartott 180 fokon légkeveréssel.
Közben elkészítjük a sajtmártást: a megolvasztott vajon a lisztet megpirítjuk, majd felöntjük némi tejjel, habverővel simára keverjük, és hozzáadjuk a sajtokat. Összeolvasztjuk, fűszerezzük, s a kívánt sűrűség eléréséhez megfelelő mennyiségű tejet adunk hozzá.
A kész hústekercseket rizzsel és a mártással tálaljuk.

2010. január 30., szombat

Narancsos sütemény

Ahogy a levesnél is látszott már igencsak várom a tavaszt, de hát egyenlőre még nincsenek friss gyümölcsök, amikből mindenféle finiséget lehet alkotni. Így hát ez a narancsos sütemény készült, amelyet Myreille ihletett. Úgy látszik ma két hasonló nevű lány jutott csak eszembe:)


Narancsos sütemény
Hozzávalók: 8 dkg vaj, 8 ek cukor, 10 púpos kanál rétes liszt, 2 tojás, 3 kicsi narancs, 1 citrom, csipet só, 1 tk sütőpor
A narancsok és a citrom héját lereszeljük. Ezután a cukrot, a tojásokat, a csipet sót habosra keverjük. Hozzáadjuk a narancs és citrom héjat, majd a liszttel elkevert sütőport is, végül a narancsok kifacsart levét (az én három kicsi narancsomnak bő 1 dl leve lett) is. Vajjal kikent, liszttel kiszórt formába simítjuk és 180 fokon készre sütjük. Tűpróbáig, nálam 30 perc kellett neki.

Magában nekem kicsit száraz lett, így tejszínhabbal eszegettem, így már remek kísérője volt a finom levesnek.

Zöldborsókrémleves

A Rosinante-ban kóstoltam, aztán el is feledkeztem róla, hogy milyen finom volt. Most hogy már teljesen elegem van a télből és szeretnék valami frisset és zöldet, meg hogy ma KáeM szinte egész nap mást sem csinált, mint az utcánkban elakadt autósokat, illetve a költöző szomszédokat ásta ki a hóból eszembe jutott, hogy milyen jó lesz ez a leves. Mirelle receptjét követtem…nagyjából. 


Zöldborsókrémleves daragaluskával 
Hozzávalók:
30 dkg zöldborsó (CH 42,0g)
1 ek vaj (2 dkg - CH 0,1g)
só (CH 0,0g)
lestyán (CH 0,0g)
petrezselyem (CH 0,0g)
1 ek liszt (2 dkg - CH 15,3g)
1 dl tej (CH 5,3g)
A mirelit zöldborsót a petrezselyemmel és lestyánnal (szintén fagyasztottak), illetve némi sóval puhára főztem, majd liszttel megszórva botmixerrel krémesítettem. Ezután hozzáadtam a tejet és kiforraltam, végül daragaluskával (1 tojás, 1 ek olaj, 1 csipet szódabikarbóna és annyi gríz amennyit felvesz…tudom, tudom, de nem tudom jobban megfogalmazni, nem hagyjuk állni, azonnal lobogó sós vízbe szaggatjuk) tálaltam.

4 nagy, vagy 8 kis adag lesz a fenti mennyiségből. Egy nagy adag: 15,7g egy kis adag: 7,8g szénhidrátot tartalmaz a levesbetét nélkül. Ez utóbbi a fent említett daragaluska helyett lehet pirított bacon, leves gyöngy, vagy pirított kenyérkocka is...vagy akár ezek tetszőleges kombinációja.

Egyébként reggel elszaladtunk hólapátért…eddig a belvárosban nem volt ilyesmire szükségünk. Kaptunk egy klassznak tűnő műanyag darabot. Hát délutánra ripityára törött. Ekkor bevállaltuk, hogy elmegyünk és veszünk egy másikat. Nos nem kaptunk, vettünk egy sima szélesebb fajta fém lapátot, ez is tökéletesen megfelel a célnak, de megdöbbentő, hogy mennyire nem voltak felkészülve az üzletek erre a havazásra…mert azt hittük, hogy legalább a drágább fajták még lesznek, de semmilyen nem volt.

2010. január 28., csütörtök

Alyson Noel: Evermore - Mindörökké


Mióta egy szörnyű autóbalesetben odaveszett a családja, a tizenhat éves Ever látja az emberek auráját, hallja a gondolataikat, s egy érintésből kiolvassa az élettörténetüket. Mivel elkerül minden emberi érintést, hogy leplezze a képességeit, csodabogárként tartják számon új iskolájában - de minden megváltozik, amikor megismerkedik Damen Auguste-tal. Damen jóképű, egzotikus, gazdag és rengeteg titka van - és ő az egyetlen, aki elhallgattathatja a zajokat a fejében. A lány nem tudja, kicsoda (vagy micsoda) Damen valójában. A fiú a fény és a sötétség határán jár, egy elvarázsolt világban, ahol senki sem hal meg.

Úgy látszik mostanában ezek a kamaszlányoknak íródott lányregények akadnak utamba (mondjuk ha figyelembe venném a bookline kategorizálását az talán segítene:P)…biztos tudná egy lélekdoki ezt mivel magyarázni, én nem kutatom a magyarázatot, csak próbálom élvezni a könyveket. Nos stílusra kezdésnek kis egyszerű, nem irodalmi magasságokat ostromló alkotás, tényleg tiniknek, íródott az ő stílusukban…szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy már nem vagyok tini, sőt mitöbb…
Tiniregény, tehát romantikus, tehát nincs túl sok történés és esemény benne, tehát nincs túl sok minden amit meg kell érteni, csak olvasni kell és álmodozni:) Persze nehéz ebbe az álmodozásba belemerülni, ha az embernek már megvan, amiről álmodozni kellene (aka boldog élet/szerelem). A könyv érintőlegesen feszeget néhány olyan tinitémát is, amiket az én tinikoromban olvasható lányregények még nem feszegettek, de hát változik a világ, bár be kell vallanom, hogy nem értek teljesen egyet ezzel, hogy a legtöbb ifjúságnak szóló ponyvában meg kell jelennie a melegeknek…kicsit tartok tőle, hogy ezáltal divattá válik a fiatalok között. S félreértés ne essék nincs gondom a melegekkel, csak azzal nem értek egyet, hogy ezt az ifjúság divatból kövesse, s nem meggyőződésből. A történet azért mutat némi hasonlóságot az Alkonyattal, csak itt éppen a lány a gondolatolvasó (auralátó) és a fiúnak nem lát bele a gondolataiba, a fiú is gondolatolvasó, ő belelát a lány gondolataiba is. Naná a srác ebben a könyvben is halhatatlan (ha nem is vámpír)…mondjuk az ezzel kapcsolatos álmodozásokkal kicsit nehéz azonosulnom:P De ha a mai csajsziknak ez kell, áldásom rájuk:) A sztori már-már klisé, jön a fiú, nem működnek a szuperképességek, jön a gonosz, akit persze végérvényesen csakis a könyv végére sikerül legyőzni. Nem akarom kigúnyolni a történetet, mert aranyos. Nem volt annyira lehetetlen a könyv, mint a Twilight sorozat, de azért tetszett, na jó bevallom ezt is egy nap alatt végeztem ki. Eddig mondjuk legalább úgy tűnik, hogy olvasás terén jobb lesz ez az év, mint a tavalyi volt, bár tartok tőle, hogy az a rendszerhiba, ami a munkám elvégzésének egy részétől távol tart nem fog örökké tartani;)

A képhez ismét a bookline segített hozzá.


Alkonyat


Nos hát a könyveket befejezve, megnéztük a filmet is. Legalábbis az elsőt…hát, mint már annyi más könyvből készült film esetében itt is azt érzetem, hogy a könyvhöz képest igen csak gyenge lett a film. Számomra nem adta vissza, amit a könyv alapján vártam volna. Arról nem is beszélve, hogy a női főszereplőt finoman sem éreztem jónak. A leírás alapján valóban hasonlít, de ennyi, játékra gyenge volt, nagyon gyenge…s túl sokszor látszott rémültnek, vagy tükrözötött félelem az arcán, aminek a könyv alapján lényegében nagyon ritkán kellett volna csak látszania. Egyszóval továbbra is kiváncsian és egyre csökkenő elvárásokkal várom a többi kötet megfilmesítést. Nem tervezem moziban megnézni egyiket sem, kibírom míg megjelennek dvd-n.


A borítóról az alábbiakat lehet megtudni:
„Bella Swan (Kristen Stewart) mindig is más volt, mint a többiek, nem azzal teltek napjai, hogy más fiúkkal flörtölt, mint a többi tini lány. Mikor az anyja újraházasodik, elküldi a lányát, hogy az apjával éljen egy washingtoni kisvárosban. Bella nem túl sok jót vár az új helytől, ám ekkor megismerkedik a titokzatos és szédítően jóképű Edward Cullennel (Robert Pattinson), akihez fogható fiúval még életében nem találkozott. Intelligens, szellemes és mintha minden gondolatát előre látná. Hamarosan meglehetősen szokatlan, de annál szenvedélyesebb románc alakul ki a két fiatal között. Edward ugyanis nem mindennapi fiú: gyorsabban fut, mint a leopárd, pusztakézzel képes megállítani a szembejövő autót és 1918 óta egy percet sem öregedett.
Mint minden vámpír, ő is halhatatlan. De neki nincsenek tűhegyes szemfogai, nem iszik emberi vért, családjával más vámpíroktól eltérő életmódot választott magának. És Edward úgy érzi, Bellában végre megtalálta azt a lelki társat, akire már 90 éve vár. De minél közelebb kerülnek egymáshoz, Edwardnak annál inkább távol kell magát tartania tőle, ugyanis a lány illata teljesen megőrjíti, s sejthető, hogy egy vámpírnál ez mit jelent... Ráadásul a városban hamarosan megjelenik Laurent (Edi Gathegi) és James (Cam Gigandet), a Cullen-család halálos ellenségei, s szemet vetnek Bellára...”


Ja és hogy valami pozitívat is írjak. A férfi főszereplő választás határozottan jó, s többnyire jól is alakítja a szerepét, bár magyar hangnak jobban örültem volna a Harry Potterben már „megszokott” hangnak.

A dvd borító képe innen,a további képek szokásosan.

2010. január 27., szerda

Leslie L. Lawrence – Fekete Özvegy

Régi nagy kedvencem az író, különösen amikor ezen az álnéven, és Lawrenceként főszereplő is benne. Ezek közül is a keleti kultúrában játszódó könyvek tetszettek eddig a legjobban, ezért örültem, amikor láttam, hogy az újonnan megjelent könyve pont ilyen.


A könyv követi a klasszikus Lawrence stílust, azaz helyi James Bondunk bele keveredik ártatlanul valami slamasztikába, ahol furcsa gyilkosság (sőt általában, és esetünkben is) sok gyilkosság történik. Jelen kötetekben egy filmforgatás, illetve annak tagjai az áldozatok. És persze főhősünk sok fordulattal, misztikus eszközökkel megpróbálja felgöngyölíteni az ügyet. A végén természetesen mindig jön az összefoglaló-magyarázó elbeszélés, amit általában egy beszélgetés keretében mesél el főhősünk, és itt esne le az olvasónak, hogy mi miért történt a műben.





A könyv alapvetően kellemes felvezetéssel indul, bár kicsit lassan bontakoznak ki az események, de azért nem unalmas, majd második harmadtól kicsit lapossá és túl kuszává válnak a szálak, és egy kicsit összekapott rövid megoldó rész zárja, szintén hasonló magyarázattal.


A könyv elolvasható, de bennem kicsit csalódást okozott, mert az eddigi könyveihez képest nagyon gyenge a háttér (kiváltó) sztori, és nagyon erőltetett is. Az eddigiektől eltérően számos szereplőnek nincs valódi szerepe a könyvben, kívülállók (ez sajnos közben is érződik) és a végén sem történik meg a feloldása. És amin abszolút meglepődtem, több ilyen szereplő a végső magyarázó résznél egyszerűen olyan szerepet kap, hogy azért tette amit tett, mert csak. Talán megért volna még egy kört a könyv szálainak átgondolása, de talán majd legközelebb. Minden esetre egyszer elolvasható a könyv, de kétség kívül nem a legjobban sikerült kötete.

A fülszöveg:
Leslie L. Lawrence Szinavatra Rao főfelügyelő kérésére testőri feladatot vállal Angáriká, a népszerű színésznő mellett. El kell kísérnie védencét egy távoli dzsungelfaluba, ahol a színésznő filmet forgat. Már az indulást is baljós jelek kísérik, egy színésznő öngyilkos lesz, majd feltámad és meg akarja ölni a botcsinálta testőrt. A fenyegető jelek sokasodnak, gyilkosság gyilkosságot követ. A dzsungel haragvó démona, a Fekete Özvegy öldökli a színészeket. Vagy mégsem ő? Hősünk kezébe veszi 38-as Smith and Wessonját és beveti magát a dzsungelbe, hogy elkapja a gyilkost. És közben égnek a halotti máglyák...

A fülszöveg és a kép a bookline oldaláról származik. 

2010. január 26., kedd

Sajtos fasírt

Ezúttal nem hagytam lebeszélni magam a fasírtról, bár nem a hagyományos változat készült. KáeM ennek ellenére nem kóstolta, mert menzás élményeinek hatására pörkölttel kérte a krumplifőzeléket.


Sajtos fasírt
Hozzávalók: 35 dkg darált hús, 15 dkg reszelt sajt, 3 ek zsemlemorzsa, 2 tojás, 2 gerezd fokhagyma, só, bors
Egy tálban a darált húst, a reszelt sajtot, a zsemlemorzsát, és a tojást, sóval, borssal, zúzott fokhagymával ízesítjük és alaposan összedolgozzuk. A masszából pogácsákat formázunk, bőven zsírozott tepsibe teszem és pirulásig forró sütőben melengetem.

2010. január 25., hétfő

Stephenie Meyer: Twilight saga és a többiek

Hát én is része lettem, s ezzel árulom, hogy mi volt az oka az elmúlt napok hallgatásának. Nem lettem elvakult rajongó, de nagyon tetszettek a könyvek. Régen volt(ak) könyv(ek) ilyen hatással rám. Egy röpke hét alatt olvastam el a 4 könyvet. Nem tudtam letenni. Régen volt ilyen és nagyon furcsa érzés. Olvasmányosak és szerethetőek mind, nem bonyolult, simán ponyva. Az első könyv eleje egy klasszikus tiniregényként indul…ha teljesen őszinték vagyunk, igencsak bénácska megfogalmazásban…persze ez lehet a fordítás hibája is. De a későbbiekben is marad romantikus lányregény, néhány mítikus lénnyel (jó és rossz vámpírok, vérfarkasok), mesékkel a mesében, szerelem, csata és harc is természetesen, de mindenből pont csak annyi, amit egy tinilány is különösebb rémálmok nélkül fel tud dolgozni. Mert igazából ők a célközönsége a könyveknek, emiatt is küzdöttem, hogy csakazért sem olvasom el. Kár lett volna kihagyni és örülök, hogy elolvastam. Néhány dolog volt csupán, ami nem tetszett: a harmadik (Eclipse) befejezése, utószava…ez kicsit zavarosra sikeredett számomra, furcsa volt, s sokáig érthetetlen, hogy nem az addigi elbeszélő mesél. A negyedik (Breaking Down) pedig szintén zavaros volt itt-ott, hasonló okból kifolyólag, hogy váltogattuk, hogy mikor ki az elbeszélő. Aztán talán az átalakulásos rész, s azt megelőző történés kicsit túl véresre, vadra sikerült egy lányregényhez képest…kicsit úgy éreztem, hogy az írónő itt is ugyanabban a hibába esett, mint a Harry Potter sorozatot jegyző J.K.Rowling, hogy egyre forgatókönyvszerűbb regényeket alkotott…mert hát tudjuk sajnos, hogy Hollywoodnak a vér kell…bár nem egészen értem, hogy miért, de ez megint az a kör kérdés lenne, amit a bulvársajtóval kapcsolatosan is érzek.



Fülszövegek







Twilight – Alkonyat
Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…









New Moon – Újhold
Szilaj gyönyörnek vége is szilaj, lázába pusztul el, mint tűz s a lőpor, mely csókolódzva hal meg: lásd, a méz is csömörletes, mihelyt túlontúl-édes.” (Shakespeare – Rómeo és Júlia) Elérkezik Bella 18. születésnapja, ami borzalmas esemény számára, hiszen máris egy évvel „öregebb lesz” mint Edward. Túl borzalmas, ahhoz, hogy még meg is ünnepelje. Alice mégis szervez neki egy születésnapi bulit, ami balul sül el, mikor az ajándékbontásra kerül sor…



Eclipse – Napfogyatkozás
„"Mondják, a föld veszte a tűz lesz, vagy a jég.
Én mint ember, kit vágya űz, amondó vagyok, hogy a tűz.
De ha kell a kétféle vég, itt gyűlölet is annyi van,
hogy pusztítószerül a jég is éppolyan jó és elég."
(Robert Frost: Tűz és jég)
Miközben Seattle-t rejtélyes gyilkosságsorozat tartja rettegésben, és egy gonosz vámpír még mindig nem adta föl, hogy bosszút álljon rajta, Bellát továbbra is minden oldalról veszély környékezi. És mintha ez nem lenne elég, kénytelen választani Edward iránt érzett szerelme és Jacobbal való barátsága között – és közben tudja, ennek a döntésnek az lehet a következménye, hogy újra lángra lobban az ősi ellenségeskedés a vámpírok és a vérfarkasok között. Miközben vészesen közeledik az érettségi időpontja, Bellára még egy további döntés is vár: választania kell élet és halál között. De vajon melyik melyik?
Azok az olvasók, akiket rabul ejtett az Alkonyat és az Újhold, ugyanilyen mohón falják majd Stephenie Meyer magával ragadó vámpír-történetének rég várt harmadik kötetét, a Napfogyatkozást is.







Breaking Dawn – Hajnalhasadás
Mivel még nem jelent meg magyarul a könyv hivatalosan, nem szolgálhatok fülszöveggel…ha nem felejtem el, akkor később pótolom ezt a hiányosságot.
És nem felejtettem el:
"„Ha az készül megölni téged, akit szeretsz, nincs választási lehetőséged. Hogy is menekülhetnél el, hogyan is küzdhetnél az életedért, amikor ezzel fájdalmat okoznál ennek a szeretett személynek? Ha nem maradt más, csak az életed, amit neki adhatsz, hogyan is tagadhatnád ezt meg tőle? Ha igazán szereted?”
Amikor Bella Swan ráébred, hogy visszavonhatatlanul beleszeretett egy vámpírba, az élet hirtelen veszedelmesen izgalmas lesz számára: tündérmese és rémálom keveréke. Mivel érzései két irányba rángatják: - szenvedélyesen szerelmes Edward Cullenbe, ugyanakkor mély barátság fűzi Jacob Blakchez, a vérfarkashoz -, viharos, küzdelmekkel és lemondásokkal teli évet tudhat maga mögött, míg végre eljut a végső fordulópontig. Rövid időn belül döntenie kell: a halhatatlanok sötét, de csábító világát választja-e, vagy a teljes emberi életet? Márpedig ez a döntés lesz az a hajszál, amelyen két törzs élete is múlik.
Most, hogy Bella meghozta a döntést, megdöbbentő, váratlan események sorát indítja el vele. Amelyeknek felmérhetetlen, megsemmisítő következményei is lehetnek. Lehetséges, hogy most, amikor Bella élete szövetének különböző szálai - amelyeket először az Alkonyatban követhettünk, majd az Újholdban és a Napfogyatkozásban kísérhettük figyelemmel szétbomlásukat és elszakadásukat -, úgy tűnik, készek újra egyesülni, éppen most fognak megsemmisülni... végleg?
Az Alkonyat-saga legújabb döbbenetes, türelmetlenül várt kötetében, a Hajnalhasadásban végre fény derül ennek a lenyűgöző romantikus történetnek, amely olvasók millióit bűvölte el, minden titkára és rejtélyére."
 


A sorozatnak része még a Midnigth Sun, ez az Alkonyat lenne Edward szemszögéből, de ezt az írónő csak a 12. fejezetig írta meg, mert 2008. nyarán egy ismerőse kiszivárogtatta a történet és feltette a netre. Ezután az idónő maga is feltöltötte a honapjára az elkészült 12 fejezetet, a elnézést kért a rajongóktól, hogy csupán a nyers formát olvashatják, és nem a végleges, igényesebb változatot.. Ennek megfelelően magyarul sem jelent még meg hivatalosan. Elérhető azonban az írónő saját honlapján. Elolvastam ezt a 12 fejezetet is. S őszintén mondhatom igazán sajnálom, hogy nem készült el a teljes történet, akár mind a négy kötet Edward szemszögéből, mert ha lehet a sztori, így még izgalmasabb és még lebilincselőbb, mint Bella verziójában. Azért remélem idővel elkészül;) S persze, azt sem bánnám, ha a a befejezett sztori folytatódna…lássuk be hagyott erre lehetőséget az irónő a 4. kötet végén, annak ellenére, hogy ez volt az egyetlen könyv, aminek az utolsó szava tényleg a VÉGE szó volt.


Az első kötetből készült filmet megvettük, de kértem, hogy csak azután nézzük meg, hogy végeztem a könyvekkel, így arról külön fogok írni. Nem fogok viszont futni a moziba, hogy megnézzem a karácsony óta látható második részt, s ugyanez vonatkozik a későbbiekre…valószínűleg;) Kíváncsian várom, hogy mit hoztak ki belőle…van lehetőség a könyvben, de van is mit elszúrni.


A képek (a negyedik köteté innen) és a fülszövegek a bookline oldaláról származnak. Az irónő saját – angol nyelvű – honlapja itt érhető el.


Kiegészítés

A midnight sun folytatása is elkészült…egy magyar internetes szerző - Benina - tollából/billenytűzetéből. Mivel folytatás, értelem szerűen a 12. fejezettől keződik…akinek fel kell frissíteni az emlékezetét az első 12 fejezet angol linkje fentebb, magyarul (rajongói fordítás) pedig itt érhető el.
Aranyos lett a folytatás sőt jó. Többnyire remekül illik a korábbiakhoz, bár itt-ott kicsit túl cizelláltra, irodalmira sikeredett a megfogalmazás, a szóhasználat. Elég régen olvastam már ahhoz az eredeti első kötetet (illetve az első 12 fejezetet) hogy pontosan fel tudjam idézni, hogy valóban ez lehetett-e Edward változata, hogy a már meglévő párbeszédeket pontosan vette-e át,  de mindenesetre jó volt, olvasmányos és magával ragadó.:)

VKF! XXXI.

Nagyon tetszett a forduló a kiíráskor, most meg a szombati disznóvágás miatt majdnem lemaradtam róla. Miközben kerestem a megfelelő receptet, rájöttem, hogy számomra nem is olyan egyszerű ez a forduló, hiszen azért az esetek 99%-ában sikerül kiszámítanom, hogy mennyit is kell főzni, így nem szokott maradék lenni. Azért arra jutottam, hogy a hűtő tartalmának a felhasználása is tekinthető maradékfelhasználásnak, nem csak egy konkrét már kész étel újragondolása.





Alufóliás batyus hús
Hozzávalók:
1 csirkemell 4 szeletre vágva,
4 méretesebb krumpli héjában előfőzve (ennek egy része maradék, héjában sütött krumpli volt),
1 kisebb fej vöröshagyma (egy fél nagyobb árválkodott a hűtőben jobb sorsra várva, plusz némi lila is maradt a héjában sült krumplis vacsorából),
Tejföl (annyira maradék, hogy kicsit már szavatossági időn túl is voltunk)
Magyaros grill pác (Kalocsai)
A csirkemell szeleteket a Kalocsai páccal bekentem és állni hagytam. A krumplit karikára vágtam és alufóliára tettem, ráhalmoztam a hagymát, illetve egy kevés tejfölt is. Ezután jött a hússzelet, végül megint egy kevés tejfölt. Bebatyuztam és előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütöttem. Bogyiszlói paprikával kínáltam. S tanulság a jövőre nézve, hogy ez a pác nem olyan sós, mint általában a pácok, így emellett még nyugodtan lehet sózni is.

Heti egy perces 2010/4.



"A boldogság más, mint az öröm. A boldogsághoz hozzátartozik a küzdelem, a tudás, a teljesítmény."

/Az idézet George Sheehan tollából, a kép pedig erről az oldalról szármzik/

2010. január 20., szerda

Hamburger

Nem egészen ez volt a terv, főzeléket akartam, fasírttal, de KáeM megtorpedózta, s arra kért, csináljak hamburgert. Azt mondta, hogy esszük simán kenyérrel…ja a sima kenyér is csak házit jelenthet mostanában, belátom elkényeztettem magunkat;) Úgy gondoltam, hogy ha már nekiállok, akkor a zsömlét is én fogom készíteni. Fűszeres Eszter receptjeit követtem, az alábbiak szerint. A zsömle, aka buci tökéletes lett, bár lehettek volna nagyobbak is. A hús fűszerezése nem lett tökéletes, bár a macskának nagyon ízlett, én kicsit fogok még ezzel kísérletezni. Egyébként hitetlen, hogy a macskanő (excicalány) mennyit eszik mostanában: kunyerál a mi kajánkból bőségesen, minden megeszik a zöldségeket is, nagy kedvence a házi kenyér, és simán betolja emellé még a saját kajáját is. Na persze nem is kicsi, 4,5 kiló már a hölgyike, pedig még csak 9 hónapos. 



Hamburger húspogácsa
30 dkg sertés darált hús, 1 kis fej hagyma apróra vágva, 1 gerezd fokhagyma összezúzva, só, bors, ketchup, mustár, kakukkfű, 1 csipet szódabikarbóna
A hozzávalókat alaposan összedolgoztam. Majd állni hagytam, amíg a buci megkelt. Ezután forró olajban sütöttem ki az ellapított gombócokat. Ebből a mennyiségből 8 kisebb lapom lett.

Hamburger buci
1,5 csésze simaliszt, 1 jó nagy kanál tejföl, 1 tojás, 4 ek tej, 1 kk só, 1kk cukor, 1 kk szárított élesztő
A hozzávalókat alaposan összegyúrtam, kidagasztottam. Majd letakarva hagytam duplájára kelni. Ezután 4 bucit formáztam és a sütőlemezen további 20 percet hagytam állni. Ezután felvert tojással megkentem és előmelegített sütőben pirulásig sütöttem. 

2010. január 19., kedd

KFC káposztasaláta

A költözés előtti takarításkor ért utol a végzet. Igazából a kedvenc salátám a jó magyaros tejfölös uborka saláta, de ezt már mondtam. Szorosan követi az ecetes cukros borsos lében pihegő káposzta saláta, szintén ebből a verzióból a paradicsom saláta, aztán nagyjából ennyi, ja még a cékla. A többiféle salátát nem igazán szeretem. Nekem a saláta kísérő, nem főétel és nem köret. Aztán a nagy takarításból elszaladtunk a közeli KFC-be, hogy a szendvicsnél értelmesebbet is együnk. Szeretem a csípős csirkecsíkokat. KáeM meg feldobta, hogy kóstoljam meg a salátát. Hát elvesztem. Odáig vagyok tőle meg vissza. A menühöz adott ketcsuphoz hozzá sem nyúltam. A krumpli csak kedves kiegészítés volt, mert ez a saláta ez köret is lehet, elég lenne krumpli nélkül is. Persze azért lecsúszott a krumpli is:)
A dobozkán rajta van, hogy miből áll, így csak össze kellett raknom otthon az arányokat, az alábbiként sikerült. Ezúttal kolbásszal töltött szűzérme és rizs kiegészítője volt, ahogy a képen is látható.


KFC káposztasaláta
Hozzávalók: 1 kisebb fej káposzta, 1 sárgarépa, 1 kicsi hagyma, cukor, só, bors, 2 kanál majonéz, 1 kanál tejföl és ugyanennyi tej , 1 kk ecet
A káposztát és a hagymát a reszelő nagylyukú oldalán reszeltem le, a sárgarépát a kicsin. Elkészítettem az öntetet és belekevertem a zöldségeket. Hűtőben állt pár órát fogyasztás előtt. Majd ami maradt az utána is…egyre finomabb lett.
Azóta már otthon a disznóvágáskor is előadtam. Sógornőm annyit mondott: ez ért a legtöbbet az egész menüből…végülis nem tudom, hogy ez bók volt vagy kritika, mert a kaja többi részét is én csináltam.

2010. január 18., hétfő

Heti egy perces 2010/3.






A Titok a válasz mindenre, ami volt, mindenre, ami van, és mindenre, ami ezután lesz” 

/Az idézet R. W. Emerson-tól, a kép innen száramzik/

2010. január 17., vasárnap

Mustáros sertésszelet

A krokett volt biztos pont a vasárnapi ebédben. Ahhoz pedig valami mártásos dolog kell. A hűtőbe nézve a mustáron akadt meg a szemem.


Mustáros sertésszelet
Hozzávalók: 8 szelet sertés karaj, 1 nagy fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, bors, majoranna, só, őrölt babérlevél, víz, natúr zöldségmix, 3 kanál tejföl, 1 kanál mustár, 1 teáskanál keményítő, olíva olaj
A hússzeleteket sóztam és enyhén kikloffoltam. Ezután forró olajon mindkét oldalukat fehéredésig sütöttem. Majd egy tányérra tettem a szeleteket. A fél karikára vágott hagymát a visszamaradt olajon megdinszteltem, hozzáadtam a fokhagymát, a fűszereket, visszatettem a hússzeleteket is és kevés vízet aláöntve puhára pároltam. Ekkor ismét kivettem a húst, majd botmixerrel pürésre dolgoztam a hagymát, a mustárt a tejföl és a keményítőt. A szeleteket is hozzáadva összeforraltam a mártást. Krokettel (lapos verzió) tálaltam.

2010. január 16., szombat

Kedvenc filmek

Annyira sokan megírták már, hogy én sem, mi sem szerettünk volna lemaradni. Két ötös lista következik. Nagyon nehéz volt választani, hiszem imádjuk a filmeket, ahogy az látszik is a Mozizós cimkének köszönhetően. A házi film gyűjteményünk jelenleg több, mint háromszáz filmből áll…és természetesen folyamatosan bővül.






KáeM listája:

1. Hatodik érzék - Klasszikus, az elmúlást, a halál értelmét, és, hogy valójában milyen relatív is az emberi látás mód. Avagy az ember azt lát amit látni akar. 

2. A.I./ 200 éves ember - két hasonló, mégis különböző film, mindkettőben a "mitől is ember az ember" témát boncolgatja, két nagyon különböző szempontból. Mindkettő sokkal többről szól, mint elsőre látszik, elgondolkodtat.

3. Magyar vándor - Hát igen, ez egy nagyon jól sikerült film, ami viharos történelmünket boncolgatja humoros formában, a legjobb magyar színészekkel.

4. Adatrablók -Egy, az informatika őskorából származó film, amely már előre vetítette az informatika későbbi hatalmát, illetve hogy a nagyvállalatok milyen visszaéléseket követnek el.

5. Wall-e - Elsőre egy nagy aranyos mese. Mögötte azonban a valóság egy elég rideg verziója, a föld pusztulásával, és egy kellemes, bár kevéssé reális meg(fel)oldással.







Vica listája



Aszerint választottam, hogy ha csak úgy néznénk valamit, akkor melyik filmeket veszem leggyakrabban elő a tartóból, mostanában és a közelmúltban. A lista egy év múlva biztos tartalmazna új elemeket.



1. Nincs kettő négy nélkül – ezt már gyerekkoromban is imádtam és nagyon örültem, hogy KáeM is osztozik a két bunyókirály (Bud Spenser és Terence Hill) iránti rajongásomban, a filmjeik többségét nagyon szeretjük (a külön forgatottakat is), de ez a leggyakrabban nézett. Bár kétségtelen, hogy nem kellene sokat erőltetnem a buksit, hogy mindegyikből tudjak idézni.

2. Magyar Vándor – hát ezt a koleszos években annyiszor néztük, hogy félő volt, hogy megromlik a dvd. Láttunk belőle több változatot is, amik apróságokban tértek el egymástól. Senkinek nem ajánlom, hogy velünk tekintse meg a filmet, mert nem élmény tekintettel arra, hogy az egészet tudjuk kívülről.

3. Férj és férj – még életemben annyit nem röhögtem moziban filmen, mint ezen. S azóta is tudok otthon is minden alakommal fulladozni a nevetéstől.

4. Csak szex és más semmi – több magyar alkotást is szeretek, de ennek is olyanok a poénjai, hogy újra és újra megnevettet.

5. Harry Potter sorozat – mindegyik rész, bár leggyakrabban az első kerül elő, mert valahogy érzésem szerint az lett a legjobb, az még tényleg ifjúsági film, ami nem akarja patakokban folyatni a vért, mint némelyik a későbbiek közül.



És akkor még nem említettem a nagyon újdonság Avatárt, amit már nagyon várok, hogy megjelenjen, illetve a meséket, mint Shrek, Oroszlánkirály, Szőrnyek az űrlények ellen, vagy a tudományos fantasztikus alkotások közül a Magot, a Holnap utánt, a Különvéleményt, az A.I-t. S hát szép emlékeket idéz a Men in Black is, főként a második, de azért szeretjük az elsőt is, vagy az Amerikai pitét, amiből leggyakrabban a harmadik kerül a lejátszóba….na jó nem sorolom fel az összes filmünket. Talán egyszerűbb lett volna, az 5 film, amit nem szeretek című lista.

Tovább dobnánk a labdát a család többi tagjának blogjai felé: Királypyton és Nudli.




Kolbászos kifli

Néha azért variálom a pizzát. Meg el is irigyeltem Belly guszta csigáit. Így most éppen kolbászos kifli készült. Na jó készült pár sima sajtos is, mert hát iszonyatosan csípős a kolbász és nagy dózisban nem fogyasztható.





Kolbászos kifli
30 dkg liszt, ¼ friss élesztő (1,25 dkg), 1,75 dl tej, 0,5 dl olaj, 1 tk só, 1 tk cukor
Töltelék: 5 dkg margarin, 1 felvert tojás fele, reszelt sajt, apró kockára vágott kolbász
Tetejére: 1 fél felvert tojás, reszelt füstölt sajt, a kolbászosokra kolbászkocka
A tejet meglangyosítottam a cukorral, majd felfuttattam benne az élesztőt. Ezután a többi hozzávalóval alaposan kidagasztottam. Majd duplájára kelesztettem. Kisodortam, 8 felé vágtam, mindegyikre került egy ellapított golyó a margarinos krémből, négybe pedig rászórtam az apróra vágott kolbászt is. Feltekertem, kikent sütőlemezre fektettem, majd felvert tojással megkentem, reszelt füstölt sajttal megszórtam. Előmelegített sütőben 30 perc alatt pirosra sütöttem. 






Almás pite keksz

Ígértem néhány kollegámnak egy kis fogyókúrás sütit. Nos hát nem egyszerű e két dolgot összehozni, de megoldottam, tekintettel arra, hogy az egyik, akiről biztosan tudtam, hogy eszik belőle még cukorbeteg is.  A feladatot sikerült megoldani:)



Almás pite keksz
Hozzávalók: 10 dkg vaj, 20 dkg liszt, 1 nagyobb alma, 3 kanál sorbitol, 1 tojás, fahéj, fél zacskó sütőpor
Az almát megtisztítottam és lereszeltem. A lisztet elmorzsoltam a vajjal, majd az összes hozzávalót hozzáadva tésztává gyúrtam. Egy órára hűtőbe tettem. Ezután lisztezett felületen kinyújtottam és kiszaggattam. Kikent sütőlemezre tettem és előmelegített sütőben aranyszínűre sütöttem.
Nekem még felvett egy kis lisztet, ami természetes, hiszen nem tudhatjuk, hogy alma mennyire nedves. A lapocskák tetejére szórtam némi barna cukrot…természetesen a cukorbetegnek szánt adagra nem, csak a többire. 

Fokhagymás sertés máj

Érdekes élmény lett számomra ez a fogás, csak számomra, mert KáeM a libamájat kivéve, allergiás a májra. Disznóvágáskor szoktuk otthon készíteni és akkor nem tudok annyit enni belőle, hogy jól lakjak vele. Most viszont érdekes módon nem esett annyira jól. Finom lett, de ezek szerint ez is azon ételek közé tartozik, ami csak bizonyos alkalmakkor esik jól, nem bármikor az évben. Ezek után kíváncsian várom, hogy a jövő szombaton esedékes disznóvágáskor jól fog-e esni;)




Fokhagymás sertés máj
Hozzávaló: sertés máj, fokhagyma, tej, liszt, sertés zsír a sütéshez
A májat felszeleteljük újjnyi vastagra, majd fokhagymás tejben jól kiáztatjuk. Ezután lisztbe mártjuk, majd forró zsírban kisütjük, nagyon vigyázva, hogy ne égessük meg, mert akkor keserű lesz. Csak tálaláskor sózzuk, általában mindenki magának, mert egyébként megkeményedik. Friss kenyérrel és savanyúsággal nagyon laktató. Én most Graham zsemlével (a közeli SPAR-ban olyan finomat kapni, hogy teljesen odáig vagyok érte... az enyém sajnos nem sikerült még sosem ilyen finomra) és ecetes gyöngyhagymával ettem.

2010. január 15., péntek

Fable: Mesemaraton és Mesemaraton Emlékfutam

Mesemaraton és Mesemaraton Emlékfutam
Most nincs könnyű dolgom, mert a Mesemaratont még a nászúton olvastam el…nagyon gyorsan, nagyon jól szórakozva. S az Emlékfutamot is ott kezdtem el, de olvasása már koránt sem ment olyan gördülékenyen, amit az is remekül mutat, hogy több, mint egy évbe telt míg a végére értem. Messze nem ragadott annyira magával a történet, mint azt általában a könyveinél megszoktam. Megvan mind a két könyvben minden: kaland-akció-szerelem, avagy csihi-puhi és lamúr, de a második valahogy mégsem tudott annyira lekötni. Jól szórakoztam, időnként fulladoztam a nevetéstől, de valahogy hiányzott nekem belőle valamiféle varázslat, kicsit túl sok benne korunk valósága…annak is a kevésbé szerethető jócskán bulváros verziója.



A borítókon:
Fable, Vavyan: Mesemaraton
Hella Postor, a vagány, idős milliomosnő éjjel-nappal tequilát iszik, s közben lovasversenyt szervez fantasztikus terepen, mesés fődíjjal. Szinte a rajt előtt botlik Athénába, fiatalkori önmaga hasonmásába. Nagylelkűen meghívja őt és Don Jarrat-t a Mesemaratonra. Ha egymásra találnak, öröklik hatalmas vagyonát. A kiszemelt vőlegénynek akad egy szépséghibája: maffiózó. És éppen bajban van egy eltűnt heroinszállítmány miatt. A verseket mormogó és bohócságát mindinkább föladó Athéna az öreg hölgy testőréhez, Michel Redfordhoz vonzódik, aki öltözzön bár navaho törzsfőnöknek vagy pirosbabos szoknyás nőimitátornak, szívdobogtatóbb fickó. Rossz Arcot, Don Jarrat vérszomjas gorilláját is fölajzza, ezért olykor menekülni, olykor támadni kényszerül. Ott van a versenyen Fabre Chant, a mozisztár és három bohókás játékzsoldosa; a lila bugyigókról álmodó Gille Barry; a hamvas apródokra vadászó Lady Norris - és Daler Canev, aki időnként átmenetileg elhalálozik, s ha mégsem, megbokrosodik a lova. Kísérőik: FBI-ügynökök, filmesek, bérgyilkosok.




Mesemaraton - Emlékfutam
A mesemaraton folytatása. "Brayden, a tanítómester csak ámult-bámult a bravúros kivitelű esések láttán. Filmes munkáihoz mutatós zuhanásokat gyakorolt be, s mindeközben számtalanszor össze-vissza törte magát. Sűrűn dolgozott gipszben vagy tripla fásliban, ám ilyen attraktív, helyből felszálló, az olajrejtő rétegekig ható zuhanásokat képtelen volt összeügyeskedni. Muszáj lesz jegyzetelnie. Egy kamerának is örült volna. A sokadik repülős kűr után Allegra kijelentette, hogy sajog a feneke, pihennie kell. - Nem pihenünk. Ügetünk! - felelte Brayden, mohón csillogó szemmel. Ha a nő ekkorákat szárnyal lépésben, mit művelhet szaporább jármódban? Csettintett a nyelvével, mire Baron felgyorsult. Allegra minden ütemre magasba pattant, lófarka le-föl lóbálódzott, két melle felváltva rugózott le s föl. A jobb akkor ereszkedett vissza, mikor a bal lendült az álla felé, aztán váltottak. Ez azt mutatta, hogy nem harmonizál a hátassal. A pattogás által lebilincselten potyogni is elfelejtett. - Üljön a farzsebére - sóhajtott Brayden. - Nincs farzsebem. - Képzelje magára. - Hová?"

2010. január 11., hétfő

Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!

Nagyon régen került fel könyvélmény a blogra. Ennek fő oka, hogy az elmúlt időszak sok mindenről szólt, de az olvasásról nem. A könyv így elég mostoha sorssal olvasódott el. Nagyon régen kezdtem és nagyon nehezen ragadott magával a történet. Félreértés ne essék tetszett a könyv (amit csak antikváriumból sikerült anno megszereznem) és nagyon olvasmányos is, csak nekem annyira máshol jártak a gondolataim, hogy nem tudtunk egymásra találni.




Minden fejezet egy recept hozzávalóival kezdődik, s utána az elkészítésen keresztül bontakozik ki a történet. Időben elég hosszú időszakot ölel fel a könyv, ami időnként kicsit bele is keveri az olvasót (aka engem) a történetbe. Azért sikerült a végére teljesen megértenem és felfognom, sőt meg is szeretnem a történetet, ami szenvedélyes és romantikus, s amit át meg átsző a varázslat. Gasztromániásoknak szinte kötelező olvasmány, annak ellenére, hogy nehezemre esne a könyv leírása alapján bármelyik receptet is elkészíteni. A könyv vége bevallom nem egészen az lett, amit vártam, de nem lett rossz ez a befejezés, csak az én romantikus, örök optimista lelkem mást képzelt el.
 
A fülszövegen az alábbiak csábítanak a könyv elolvasására:

A mexikói forradalom idején játszódó regény egy szenvedések nyomán nehezen beteljesülő szerelem története. Tita, egy mexikói gazdag parasztcsalád lánya, egy családi hagyomány miatt nem mehet feleségül szerelméhez. A fiú tehát Tita nővérét veszi el, hogy imádottja közelében maradhasson mégis. A konyhaasztalon született és a konyhában nevelkedett Tita, a csodálatos szakácsnő, minden örömét-bánatát, szenvedélyét és vágyát belefőzi ételeibe, s aki eszik azokból, mind valami különös varázslat részesévé válik.


Esquivel regényében az elfojtott szerelmi szenvedély együtt fortyog a mexikói konyha pompás ételeinek ízeivel, s a valóság és a fantázia határai észrevétlenül mosódnak egymásba a színek, ízek, illatok érzéki egyvelegében. A könyv minden fejezete egy-egy recepttel kezdődik, amely aztán szerves részévé válik a történetnek.


"Minden nő múltja benne rejlik a receptjeiben. A személyes múlt éppúgy, mint a nemzet múltja" - vallja a szerző, akinek mélységes életöröme varázslatos hatással van az emberekre, akárcsak Tita bűvös ételei.


Laura Esquivel, sikeres mexikói filmforgatókönyvek írója valósággal berobbant az irodalomba első regényével, s csakhamar meghódította az egész világot, ahogyan azután a regényből készült, nálunk is népszerű film is.

 
A regényből készült filmet nem láttam, de szívesen megnézném. Ha sikerül megszerezni, akkor beszámolok majd arról is. Én annak idején Myreille „kritikájának” hatására szereztem meg a könyvet;)



Heti egyperces 2010/2.





Úgy tűnik, csak az öregek képesek úgy ülni egymás mellett, hogy szavak nélkül is élvezik egymás társaságát. A türelmetlen fiatalok nem bírják ki, hogy ne törjék meg a csendet. Pedig a csend tiszta és áldott. Összeköti az embereket, mert csak azok tudnak szótlanul ülni a társuk mellett, akik szeretik egymást.

(Idézet: Nicholas Sparks, Kép: e-mailben érkezett, de egészen biztosan Kim Anderson az alkotó)

Printfriendly